Zsiga Józsefné

A Polgármesteri Hivatal igazgatási irodavezetője,

Encs

baz_07_76_zsiga_jozsefne.jpgAz ő életpályája is azt igazolja, hogy a sors útjai kifürkészhetetlenek: Zsiga Józsefné tizennyolc éves diákként tanítóképzőbe készült, ám végül az államigazgatásban kötött ki, ahol közel négy évtizedet töltött eredményes és sikeres tevékenységgel.

A Cserehát északkeleti részén, a Bélus-patak keskeny völgyében elhelyezkedő csöppnyi, ám szép kis településen, amelynek első okleveles említése 1262-ből származik, Fulókércsen született 1952. augusztus 19-én a család egyedüli gyermekeként. Szülei a mezőgazdaságban, a termelőszövetkezetben dolgoztak, édesapja brigádvezető volt.

Gyermekkorát szülőfalujában töltötte, ahol szabad idejének jelentős része játékkal telt, unokatestvére és barátai révén egyáltalán nem érezte magát egyedül. A roppant szigorú igazgató, Bacsó János által igazgatott általános iskolában, az éneket leszámítva, igen jól tanult, különösen magyarból és biológiából volt eredményes. Jó szívvel emlékezik vissza első tanító nénijére, Kedves Lászlónéra, de ugyanúgy Tamás Lászlóné és Szűcs Margit tanító nénikre. Középiskolai tanulmányait  – externista diákként – Miskolcon a Kossuth Gimnáziumban folytatta, ahol különösen az első időszak telt nehezen, hiszen havonta csak egyszer utazhattak haza. A négy év alatt számtalan kellemes élményre tett szert, megismerte a borsodi nagyvárost. Jó tanulónak számított, és társaihoz hasonlóan neki is kedvenc tanára volt dr. Szádeczky Zoltán, aki később Miskolc város jegyzője lett. A sikeres érettségi után énekhangja miatt nem sikerült bejutnia a tanítóképzőbe, így adminisztrátorként szülőfaluja Közös Községi Tanácsa lett az első munkahelye, ahol először adminisztrátorként, majd gazdálkodási előadóként dolgozott egészen 1977-ig.

Ekkor került az Encsi Nagyközségi Tanácshoz, ahol előbb gazdálkodási, majd később igazgatási előadóként tevékenykedett 1984-ig. Ettől az évtől az Igazgatási Osztályon – a nagyon sok emberismeretet igénylő – gyámhatósági feladatokat látta el Encsen és vonzáskörzetében. Munkájában nagy segítségére volt munkatársa, Kovács Lajosné is. A hivatali ranglétrán haladva előbb csoportvezető, majd 1991-ben osztályvezető lett, végül az Igazgatási Osztály irodavezetői feladatával bízták meg. Ezt a posztot tölti be a mai napig, de időközben közreműködött az Okmányiroda létrehozásában is.

Tevékenységi körébe tartozik a szociális igazgatás, a gyámügyek és a gyámügyekkel kapcsolatos jegyzői tevékenység, a kereskedelmi igazgatás, a szabálysértési ügyek, a birtokháborítással és a telepengedélyezéssel kapcsolatos tennivalók. Emellett felügyeli az iktató munkáját és az irattározás tevékenységét is. 1983-ban elvégezte az Államigazgatási Főiskolát. Anyakönyvvezetői szakvizsgát is tett 1973-ban, e téren a mai napig is tevékeny közreműködő. Tevékenységét 1987-ben Kiváló Dolgozó kitüntetéssel ismerték el, amelyet a Megyei Tanácson vehetett át. Korábban a szülői munkaközösség elnöke volt gyermekei iskolájában, és a Vöröskereszt munkáját is segítette véradóként.

„Az állampolgárok ügyeinek intézése során az ügyfelek érdekeit szem előtt tartva kell cselekednünk – avat be tevékenységének titkaiba Zsiga Józsefné.

 – Természetesen úgy, hogy közben maximálisan figyelemmel kell lennünk a jogszabályi keretekre is, hiszen ezeket kell ütköztetnünk az egyéni érdekekkel. Mindig következetesnek kell maradnunk, hiszen azt szeretnénk, hogy az ügyfél elfogadjon minden, adott esetben a számára hátrányos döntést is. A szabálysértési ügyek intézése egyébként a hálátlan feladatok közé tartozik, előfordulnak igen nehéz ügyek is. Ezért kell olyan elveket kialakítanunk, amelyek segítségével egyértelműen meg tudjuk indokolni döntéseinket. Napjainkban nagyon sok a szociális, a gyámügyi feladat, és mi igyekszünk mindent megtenni, hogy a lehetőségek kihasználásával minél többen kapjanak ellátást, igyekszünk mindenki megelégedésére tevékenykedni.”

1972-ben kötött házasságot Zsiga Józseffel, aki ma az Abaúj Coop Rt. elnök-igazgatója. Két fiúgyermekük közül Zoltán 1973-ban született. Ő vállalkozó, felesége óvónő, és három fiúgyermek boldog és büszke édesapja. Krisztián hat évvel későbbi gyermek, ő műszaki menedzseri és közgazdasági diplomával az Abaúj Coop Rt.-nél dolgozik, felesége a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal alkalmazottja Miskolcon.

Szabad idejében szívesen olvas, fiatalabb korában kézimunkázott. Szőlőjükben igyekszik zöldséget, gyümölcsöt termelni családi szükségletre, ám legtöbb idejét igyekszik unokáival tölteni. Emellett a családi üdülések feltétlen híve, Európa számtalan országában sikerült már megfordulniuk, és rövidebb-hosszabb időt eltölteniük. Életútjával elégedett, a „posztokért sohasem tülekedett”, hiszen férje is vezető. A nyugdíjig hátralévő éveket szeretné eltölteni a lehető legnagyobb intenzitással munkahelyén, és a majdani jól megérdemelt nyugdíjas éveket mindenekelőtt unokái nevelésével szeretné tölteni.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 7. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése