Mementó

Ősz Zoltán alkotása

30×40 cm. pasztell, papír.

2012.

Az egykori falu községközpontjától, Erdőszentgyörgytől 5 km-re keletre terült el a Küsmöd-patak mellett. A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik.

Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna, amely Erdély legértékesebb Mária-emlékei közé tartozott. Napjainkban a Madonna az újonnan épült erdőszentgyörgyi katolikus templom szentélyében található.[4] A kegyszobor a 16. század első felében készülhetett, s mivel a Csíki-medencei Mária-szobrokkal mutat rokonságot, elképzelhető, hogy a csíksomlyói ferences faragóműhely mesterei alkották. A szobrot restaurálták, mielőtt az új templomba került.[5] Helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. Ma római katolikus templomrom, amely az unitárius templommal együtt víz alatt van.

A 17. századtól a szombatosok felekezetének egyik fő helye. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük zsidó hitre tért. A falut 1910-ben még 679-en lakták, 678 magyar és 1 román anyanyelvű; 257 római katolikus (37,8%), 134 unitárius (19,7%), 123 görög katolikus (18,1%), 120 izraelita (17,7%), 40 református (5,9%) és 5 görögkeleti. 1939-ben építeni kezdték ortodox templomát, de 1990-ben lebontották.

Botskor Lóránt Marosvásárhelyen szolgáló csendőralezredes 1944. április és május hónapban Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcolt szombatos zsidók közül mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól. „Alulírottak, akik 1944. április és május hónapban, mint szombatos zsidók Bözödújfaluból a marosvásárhelyi gettóba hurcoltattunk, kijelentjük, hogy dr. Botskor Lóránt csendőralezredes közülünk mintegy hatvan internált személyt saját felelősségére szabadlábra helyezett, és vagyonunkat, életünket, gyermekeinket megmentette a biztos pusztulástól…” stb., stb. Bözödújfalu, 1946. augusztus 30. Aláírások. Hitelességüket igazolja többek közt Ráduly István László plébános.” [6][7]

A Bözödújfalusi-víztározó építése 1988-ban kezdődött meg, a gátépítés azonban már 1975-ben megindult, 1977-ben leállt, de 1984-től újra beindult. A gát 625 m hosszú és 28 m magas. 1985-ben elkezdődött a falu kitelepítése. 1992-ben még 126 lakosa volt, melyből 99 magyar, 23 cigány és 4 román, de a tervek szerint minden lakót ki kellett volna telepíteni. 1994-re a falu két templomával együtt teljesen víz alá került,[8] lakosai – ki hová tudott – elköltöztek. Mindössze 12 ház menekült meg az elöntéstől, melyekben negyvenen laknak.

A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át. Minden év augusztusának első szombatján a falu egykori lakói falutalálkozót tartanak. A falu különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, ortodox és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt egy helyen.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll: “A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Művésztelep
Hargitai Beáta rovata

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Az a lapály valamikor igen nagy lábon élt

A Patakhát (vagy Patak-hát) az Ecceri fiú falujának egyik jelentős területe A szekeresi útról le kell térni és az onnan kiinduló földút elvisz akár Kisnaményba, akár Darnóra. Attól függ, hogy... Tartalom megtekintése

Pengefogú hódok, félszarvú óriások

Rövidgatyában a csinárok földjén nyár elején a kömörei határban Szeretem a május végét, a júniust. Az egyre hosszabbodó nappalok időszaka, még este kilenckor is világos van. Megyünk a fény felé.... Tartalom megtekintése

Toronyóra a templom mennyezetén

Sankt Wolfgang, Salzkammergut gyöngyszeme IMG_0707 IMG_0722 IMG_0713 IMG_0712 IMG_0715 IMG_0716 IMG_0726 IMG_0731 IMG_0735  

A magyar jakobinusok a kuffsteini vár börtönében

  IMG_0669 IMG_0631 IMG_0628 IMG_0635 IMG_0639 IMG_0649 IMG_0646 IMG_0638 IMG_0665 IMG_0663 IMG_0653 IMG_0691

Rózsa Sándor talpig nehéz vasban

Egy magyar rablóvezér a császár kuffsteini várbörtönében IMG_0627 IMG_0633 IMG_0634 IMG_0694

A császár kaiserschmarrnija Bad Ischlben

Ferenc József  királyunk kedvenc fürdővárosa ma is az ínyencek zarándokhelye Az osztrák sógoroknak persze császár, így aztán nem is király-, hanem császármorzsa a magyar neve a képen látható ételkölteménynek. A... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Mert fontos a pihenés, a csend, a természet

Néha jól esik csak úgy leülni a kerítés elé a régi padkára, elcsevegni semmiségekről Ülni, nem gondolkodni, és csak bámulni a semmibe. Talán a szemben lévő domboldalt figyelni, melyet színes vadvirágok... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése