Lezsák Sándor

Az Országgyűlés alelnöke,

Budapest

Noha munkája közel két évtizede jellemzően a fővároshoz köti, ezer szállal kötődik a vidékhez, melynek mindig is szószólója volt a Parlamentben. A vidékhez, amely számára nem az erőltetett népi-urbánus ellentétpár egyik tagja, hanem a magyar megmaradás záloga, az értékmentés szinte egyetlen lehetséges színhelye. Szimbóluma ez mindannak, amelyért előbb a szocializmus kereteit feszegetve, majd közel húsz éve már hivatalosan, a rendszerváltozás egyik legmeghatározóbb politikusaként, a Magyar Demokrata Fórum alapítójaként küzd a törvényhozás alelnöke.

1949. október 30-án született Kispesten, mely akkor még Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt. Édesapját, aki a világháború előtt és alatt is hivatásos katona volt, politikailag megbízhatatlanként bélistázták, így csepeli segédmunkásként, majd műszaki tisztviselőként dolgozott. Édesanyja, noha bodroghalmi születésű, már Szabolcsból került Budapestre, ahol sokat éjszakázott szakácsként, majd raktárvezető gazdasszonyként. A gyermek Lezsák Sándor a sötét idők kérdéseivel, félelmeivel szinte „menekült” a városból a kicsiny szabolcsi faluba, a Nyíregyháza melletti, Nyírtelekhez tartozó Felsősóskútra, a nagyszülőkhöz megnyugvást keresni. A természettel együtt élő családok egyszerűségére ma is szívesen emlékszik. Gondolatban százszor bejárta a házat, az udvart, az istállót, a gyümölcsöst, a kaszálót, s talán innen is ered vidékszeretete, innen, ahol minden kimondott szónak súlya volt. A nyarak Szabolcshoz, az iskolák a fővároshoz kötötték: a Madách Imre Gimnáziumban érettségizett 1968-ban. Egy évig kocsikísérő, rakodómunkás volt, majd könyvtári segédmunkás az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol szembesült a határon túli magyarság gondjaival, és bepillanthatott az ’56-os forradalom zárt iratanyagaiba is. 1969-ben Lakitelekre költözött, ahol öt évig képesítés nélküli tanító volt a tanyasi iskolában, majd közben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett magyar nyelv és irodalom–történelem szakos diplomát. Ekkor már a helyi általános iskola tanára és ezzel párhuzamosan másfél évtizeden át, 1985-ig művészeti előadó és a színjátszó csoport vezetője a művelődési házban. Ebben az évben az ’56-ra emlékező Antológia című előadóest miatt bocsátották el állásából. Persze volt előzménye: rendszeresen szervezett találkozókat, irodalmi esteket, a Szocialista Kultúráért miniszteri kitüntetést 1977-ben levélben visszautasította, s már ugyanekkor vezetőségi tagja volt a Fiatal Írók József Attila Körének. A nyolcvanas évektől rendszeresen publikál verseket, drámát, melyekért akkor egyebek mellett Kilencek Irodalmi díjjal és a clevelandi József Attila Társaság irodalmi díjával, később Pilinszky János-díjjal ismerték el. 1979 májusában Illyés Gyula és Csoóri Sándor támogatásával szervezte barátaival Lakitelken a Fiatal Írók Találkozóját, ahol több, mint százan vettek részt. Ők voltak a „búvópatak nemzedéke”, s ebből a forrásból ered közvetve az MDF is, amely 1987. szeptember 27-én a háza kertjében, a „lakiteleki sátorban” alakult meg. Az első, párttá alakulást eldöntő országos gyűlésen elnökségi tagnak választják, majd alelnöknek, és kampányfőnökként irányítja az első szabad választást, amit megnyert az MDF, ám ő háttérbe vonult. Feleségével, a gyógyszerasszisztens, majd tanító Sütő Gabriellával létrehozták a Lakitelek Alapítványt, melynek segítségével életre hívták a Lakitelek Népfőiskolát, ami nyomdát és kiadót is üzemeltet a mai napig is.

1993–1994-ben az MDF ügyvezető alelnöke, majd 1996-tól 1999-ig elnöke, azután egészen 2003-ig alelnöke. 2004. november 8-án kizárták az általa is alapított MDF-ből. Erről úgy vélekedik, hogy ugyan sok vereséget megélt, de József Attilával mondhatja:

„Le vagyok győzve, (győzelem, ha van), de nincs, akinek megadjam magam.” Több kizárt alapítóval megszervezte a Nemzeti Fórumot, amely ma szerinte az igazi MDF, s amely képes emberséges és nemzeti érdekű program összeállítására. A Parlamentnek 1994 óta tagja. Először a Bács-Kiskun megyei területi listáról kapott mandátumot, majd 1998-ban a Tiszakécske központú választókerületben a második fordulóban nagy fölénnyel lett képviselő. A 2002–2006 közötti időszakban pártjának még frakcióvezető-helyettese is, majd kizárása után függetlenként dolgozik tovább. 2006-ban újra a Bács-Kiskun megyei 3-as számú választókerületben szerez egyéni mandátumot, s mindamellett, hogy 13 esztendős parlamenti munkája alatt számos bizottság tagja, alelnöke és elnöke, 2006 júniusától az Országgyűlés alelnöke. Úgy véli: a nemzeti újjászületésre most a Fidesz Magyar Polgári Szövetség által van lehetőség.

Három gyermekük született: Levente, Gabriella és Anna, akik jellemzően a filozófia, a régészet és a jog iránt érdeklődnek. Ő pedig Szabolcs iránt is, ahová nemcsak akkor tér haza, mikor gyertyát gyújt Nyíregyházán, nagyszülei sírján.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése