Láczay György

Nyugdíjas iskolaigazgató,

Dombrád 

Az örökölt adottságok mellett a kapott szülői mintával és szeretettel, a családi értékekkel, a környezettel szoktuk magyarázni egy-egy életút alakulását. Láczay György esetében is igaz ez. Munkácson született 1931. március 15-én. Így minden születésnapján megemlékeztek az 1848-as magyar forradalomról is. Csak otthon, mert Munkács ekkor Csehszlovákia része. Serdülő korában magyar lehetett, sőt büszkén vállalhatta, hogy régi nemesi családból származnak, ősei, rokonai tisztviselők, tanítók, birtokosok voltak. Meghatóan meséli, hogy édesapja tanította kaszálni, lovat hajtani nyaranta, így a háborús évek számára kezdetben a világ megismerését, a szülőkhöz való kötődést jelentették, de már a harmadik gimnáziumi osztály után a városba ért a háború, bátyját, rokonait a front, aztán a „málenkij robot” fenyegette. Ekkor a család kettészakadt, három testvére Munkácson, hárman pedig a határ magyarországi oldalára kerültek. Bátyja, László még „magyar időben”, 1945-ben Füzérradványban kapott kántortanítói állást, hozzá és a miskolci rokonokhoz jöttek Katalin nővérével, de a határ lezárása után magukra maradtak, egy keresővel az inflációban. „Mi hárman mégis úgy éltünk, mint egy család. A szüleim úgy gondolták, tanuljak a híres sárospataki kollégiumban, ahol a Láczay családból egy diák számára egyik ősünk alapítványt tett. Sikerült odakerülnöm, és ezzel egyedül maradnom, hiszen a határ lezárásától kezdve szüleimet 1958-ig nem láthattam. Ettől kezdve az otthonom ott volt, ahol a testvéreim voltak. Családot alapítottak, de igyekeztek egymáshoz közel élni.

Másodéves tanítóképzős voltam, amikor az államosítás miatt az alapítványt megszüntették. Nyaranta dolgoztam, voltam rönktéri munkás, cséplőgépetető és ellenőr, pincér, tandíjra mégsem gondolhattunk, de reménykedtem. Nyíregyházára kerültem, az Áchim András Népi Kollégiumban teljes ellátást kaptam, és különleges szellemiségben folytathattam tanulmányaimat. A fiú tanítóképzőben kiváló tanáraim, tanulótársaim voltak, máig meghatározzák életemet az itt kötött barátságok.  Jól tanultam, hegedültem, zenekart alapítottunk, amivel kerestünk is, nyaranta gyerekek táboroztatását vállaltam. Pályakezdésem úgy alakult, hogy nyáron mindig táboroztattam, táborvezető voltam, a tanévben tanítottam és tanultam is. Tanítani Bucsán kezdtem, innen besoroztak katonának, de a két év terhét szépítette, hogy végül Nyíregyházán huszár lehettem.  Majd Pécsen biológia szaktanítói oklevelet szereztem, később Egerben mezőgazdasági ismeretek-technika szakos, Nyíregyházán kémia szakos diplomát, amit a két éves intenzív igazgatói képzéssel egészítettem ki. Több helyen tanítottam, 1952-től harminckilenc évig iskolaigazgató voltam, és három helyen sikerült olyan fejlesztéseket tennem, amire szívesen emlékszem vissza. Nyírtéten, Nyírturán és Dombrádon iskola és óvoda építtetésére, bővítésére tudtam támogatást szerezni. Ez az idő összeforrt a saját családom életével is. Nyírtétre vittem a feleségem, Nagy Ilona tanítónőt, aki egyébként dombrádi származású. Itt létünkkor születtek a gyerekeink. A részben osztott iskolát, a nagy gyereklétszámra hivatkozva, sikerült osztottá alakítanom, és új, több tantermes emeletes iskolát építtetni, óvodát nyitni. Az analfabétizmus felszámolásáról szóló dokumentumfilm, a Szomjúság nagy része rólunk szólt.

1973-ban meghívtak a dombrádi iskola élére, hogy fejezzem be a körzetesítést, és fejlesszek ki egy bázisiskolát. Dombrád, Újdombrád, Tiszakanyár és a két tanyai általános iskola vezetése mellé rövidesen megválasztottak a járási igazgatói munkaközösség vezetőjének. Majd két évtizedig azt is elláttam. Letelepedtünk, és a nagyszülőkhöz közel építettük a mai otthonunkat.”

– Hogyan tudott végig vezető maradni? – kérdésemre egyszerű a válasza.

„Korán megtanultam a kitartó munkát, és értékelni az emberi kapcsolatokat. Az egészséges kompromisszumok híve voltam, de kellettek a jó vezetőtársak, a felkészült és eredményes kollégák, ami a 120 fős tantestületünkben megvolt. Fontos a jó munkabeosztás, a teljesíthető követelés és a következetes számonkérés, amit a jutalmazás követett.”

Bizonyára ezért állt keménykezű, de támogató típusú igazgató hírében. A felesége – immár történelem szakos tanárként – igazi társként támogatta, de a munkájába – ahogy mondja: „Nem szóltam bele!”. Mindketten számos elismeréssel, kitüntetéssel mentek nyugdíjba, de ma is aktív közéletet élnek. Évekig volt bírósági ülnök, kertészkedik, a hagyományápolásban részt vesznek, és a nevelést sem hagyták abba. Bizonyítja, hogy ügyvéd fiúk, György és fogorvos lányuk, Enikő egyetemista és érettségiző gyerekei, Bence, Péter, Dóri és Lili ragaszkodása bearanyozza napjaikat. Megromlott látása miatt nekik és leendő utódaiknak magnóra mondta az emlékeit, mottóként azzal a megszívlelendő gondolattal: „A múlt emlék,  a jövő titok, a jelen ajándék”.

(Északkeleti Almanach 29. kötet In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2013.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése