Biszák László alkotása A festő, aki komplett képekben gondolkodik, vagy csak ráhagyja az ecsetére, hogy dolgozzon, máris kikerekedhet keze nyomán egy tájkép, és ha van még festék a palettán ... Tartalom megtekintése
Kovács Gyula
Ügyvezető igazgató,
Tiszaújváros
Vegyészmérnökként több mint húsz évet dolgozott állami tulajdonú vegyipari nagyvállalatoknál. A privatizáció kezdeti időszakában váltott s lett vállalkozó. Személyes tapasztalatai alapján azt vallja, hogy egy magántulajdonú cégnél meghatározó feltétel a naprakész szakmai felkészültség, a kreativitás, kezdve a cég vezetőjétől a beosztottakig bezárólag. Ironikusan fogalmazott a vállalkozás indításának kezdetéről. Elmondása szerint menetközben tanulta meg a vállalkozás működtetésének lényegét, a stabilitást.
Kovács Gyula Hajdúszoboszlón született 1947. május 13-án, egy cipészcsalád első fiúgyermekeként. Édesanyjának nem volt állása, otthon biztosította a kiegyensúlyozott családi hátteret. Egy fiútestvére van, aki Szegeden az olajiparban dolgozik. Az általános és a középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezve, ezerkilencszázhatvanötben sikeresen felvételizett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakára. Döntését nagyban befolyásolta az a tény, hogy Magyarországon a 60-as években felerősödött a gyógyszer és a növényvédőszerek területén a kutatás iránti igény. Az egyetemi felvételit követően – az akkori törvényi előírásoknak eleget téve – egyéves katonai szolgálatra bevonult. Felsőfokú tanulmányait 1971-ben befejezve kapott kutatóvegyész diplomát. Ő is, mint évfolyam társainak többsége, a tiszavasvári Alkaloidát, a debreceni Biogált, vagy a sajóbábonyi ÉMV-t választhatta, ahol folyamatos lehetőség nyílott, a kutatásokra.
Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Vegyiművekben állt munkába, de rövid idő múltán felkérésre, a debreceni Kemikal építő-vegyianyag gyártóhoz szegődött, kutatómérnöknek. De egy év után újra váltott munkahelyet, és az akkori Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát festékgyárában helyezkedett el. Ebbeni elhatározását jelentősen befolyásolta – lévén fiatal házas, – hogy a TVK a vegyészvárosban lakást biztosított számukra. A nagyvállalat festékgyárában művezetőként kezdett a műgyantaüzemben. Ezerkilencszázhetvenkettő és ezerkilencszázkilencvenegy között különböző beosztásokban gyarapította szakmai tudását, szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Magyarország a 90-es években gyökeres társadalmi, gazdasági változásokon esett át, az állami tulajdonú vállalatok egy jelentős része magántulajdonba került, amely őt is érintette. A Tiszai Vegyi Kombinát festékgyárának 50 százaléka, a privatizációt követően a holland AKZO konszern tulajdonába került, s így lett Kovács Gyula a már vegyes tulajdonú társaság marketingigazgatója. Ebben a beosztásban több mint egy évig dolgozott, és amikor a festékgyár teljes egészében az AKZO konszern tulajdonába került – húsz itt töltött év múltán – elhagyta a festékgyárat.
A hazai gazdaság átalakulási folyamatát szemlélve úgy határozott, hogy él az állam és a politika által nyújtott lehetőségekkel, és családi közreműködéssel ezerkilencszázkilencvenkettőben vállalkozásba kezdett. Erről az időszakról kesernyés tanúsággal mondta, hogy az új cégek többsége tapasztalat nélkül indult, és a kockázatos kimenetelű gazdasági környezet tucatnyi buktatói sok esetben családi csőddel végződtek. Jómaga fiútestvérével megalapította a Kovács és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelyet 1966-ig közösen működtettek. Visszatekintve a kezdeti időszakra határozottan vallja, hogy nagyon nehéz időszakban kezdtek csak úgy, mint a többi hasonló vállalkozás. Fogalmazása szerint alapjaiban kellett megtanulni a gazdálkodást, a társaság valamennyi funkcióját, működtetését. A vállalkozás egyetlen alkalmazottal indult, és a folyamatosan formálódó környezet, a törvények változása, kemény próbatételnek bizonyult számukra is. A profil kiválasztása folyamatosan alakult úgy, hogy minden kínálkozó lehetőséget megvizsgáltak. Így tisztult ki az alaptevékenység, azaz a műanyag kompozitok előállítása és forgalmazása az építő- és a csomagolóipar számára.
A vállalkozás tiszaújvárosi családi házukban kezdődött, s amikor ez minden szempontból már szűknek bizonyult, nagyobb területet vettek. 1988-ban a tiszapalkonyai kereskedelmi és ipari övezetben területet vásároltak, beépítési céllal, és már az első évben sikerült felépíteni a társaság első csarnokát. Ma az ipari övezetben a cég három csarnokkal rendelkezik, és a telephely infrastruktúrája megfelel az iparszerű feladatok ellátásának. Az egykori elhanyagolt legelőből mára egy igazi, zöldövezetes ipari parkot működtetnek, a község lakóinak legnagyobb megelégedésére.
Kovács Gyula leánya, Eszter, orvos lett, akinek három gyermeke született. Fia, Gergely, közgazda, mindketten budapesti munkahellyel. Felesége középiskolai tanár. Hobbijaként a természet szépségének megismerését és a nyelvtanulást helyezi előtérbe, amely révén – szerinte – megismerhető az élővilág, más népek kultúrája, ami összességében a teljességet jelenti számára.
(Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Hasonló
Tanya
“Itt van az ősz, itt van újra…”
Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek. Pompás. Csodás. Szinte itt ... Tartalom megtekintése
Őszikék 22 – 11
Bíró Ernő alkotása Lám-lám idén is eljött minden híresztelés ellenére az ősz! A nyár perzselő volt, áhítoztunk az esőre, kis lehűlésre, és mutató újját felemelve hozott rosszakat, viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése
Kertész utcai ház, Győr
Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et írunk, és 2020-ban készítettem ezt a kis képet. Révfalut jártam, kerestem az emlékeket, lassan az épületek is úgy kipotyogtak a szitán, eltűntek mint a pergő ... Tartalom megtekintése
Lagúna
Huszár Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése
Fornax
Tüttő József alkotása Képzeletem összes zugát nézegetem az elvonatkoztatott témát bontogatva ami a jelenkor megváltozott világát képviseli. A múlt század embere vagyok, ahol a tárgyak tárgyakat ... Tartalom megtekintése
Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt
Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése
“Nem nyitok vitát…”
Tüttő József alkotása Két krumpli egy zsákba hiába nagy a zsák, akkor hátra arc, és úgy vitáznak mint két felfújt hólyag. Tüttő József két figurát állít elénk, hogy fejtsük meg ... Tartalom megtekintése
Munka közben
Biszák László festőállványa előtt Rajzok, festmények, különböző témák, stílusok, felismerhetők, és értékelhetők, miért ne nézzünk bele a kincsesládába ahol a színek alusznak, és várakoznak, hogy teret, lehetőséget kapjanak a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése
A gitáros
Bíró Ernő alkotása Egy huncut kép, egy kedves gitáros, aki talán éppen pihenőjét tartja. hosszú lábai mintha nem is ő viselné, mintha-mintha rongyból volna!, és csupán csak támaszték!! Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése