Kovács Gyula

Ügyvezető igazgató,

Tiszaújváros

baz_05_190_kovacs_gyula.jpgVegyészmérnökként több mint húsz évet dolgozott állami tulajdonú vegyipari nagyvállalatoknál. A privatizáció kezdeti időszakában váltott s lett vállalkozó. Személyes tapasztalatai alapján azt vallja, hogy egy magántulajdonú cégnél meghatározó feltétel a naprakész szakmai felkészültség, a kreativitás, kezdve a cég vezetőjétől a beosztottakig bezárólag. Ironikusan fogalmazott a vállalkozás indításának kezdetéről. Elmondása szerint menetközben tanulta meg a vállalkozás működtetésének lényegét, a stabilitást.

Kovács Gyula Hajdúszoboszlón született 1947. május 13-án, egy cipészcsalád első fiúgyermekeként. Édesanyjának nem volt állása, otthon biztosította a kiegyensúlyozott családi hátteret. Egy fiútestvére van, aki Szegeden az olajiparban dolgozik. Az általános és a középiskolai tanulmányait szülővárosában elvégezve, ezerkilencszázhatvanötben sikeresen felvételizett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakára. Döntését nagyban befolyásolta az a tény, hogy Magyarországon a 60-as években felerősödött a gyógyszer és a növényvédőszerek területén a kutatás iránti igény. Az egyetemi felvételit követően – az akkori törvényi előírásoknak eleget téve – egyéves katonai szolgálatra bevonult. Felsőfokú tanulmányait 1971-ben befejezve kapott kutatóvegyész diplomát. Ő is, mint évfolyam társainak többsége, a tiszavasvári Alkaloidát, a debreceni Biogált, vagy a sajóbábonyi ÉMV-t választhatta, ahol folyamatos lehetőség nyílott, a kutatásokra.

Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Vegyiművekben állt munkába, de rövid idő múltán felkérésre, a debreceni Kemikal építő-vegyianyag gyártóhoz szegődött, kutatómérnöknek. De egy év után újra váltott munkahelyet, és az akkori Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinát festékgyárában helyezkedett el. Ebbeni elhatározását jelentősen befolyásolta – lévén fiatal házas, – hogy a TVK a vegyészvárosban lakást biztosított számukra. A nagyvállalat festékgyárában művezetőként kezdett a műgyantaüzemben. Ezerkilencszázhetvenkettő és ezerkilencszázkilencvenegy között különböző beosztásokban gyarapította szakmai tudását, szerzett gyakorlati tapasztalatokat. Magyarország a 90-es években gyökeres társadalmi, gazdasági változásokon esett át, az állami tulajdonú vállalatok egy jelentős része magántulajdonba került, amely őt is érintette. A Tiszai Vegyi Kombinát festékgyárának 50 százaléka, a privatizációt követően a holland AKZO konszern tulajdonába került, s így lett Kovács Gyula a már vegyes tulajdonú társaság marketingigazgatója. Ebben a beosztásban több mint egy évig dolgozott, és amikor a festékgyár teljes egészében az AKZO konszern tulajdonába került – húsz itt töltött év múltán – elhagyta a festékgyárat.

A hazai gazdaság átalakulási folyamatát szemlélve úgy határozott, hogy él az állam és a politika által nyújtott lehetőségekkel, és családi közreműködéssel ezerkilencszázkilencvenkettőben vállalkozásba kezdett. Erről az időszakról kesernyés tanúsággal mondta, hogy az új cégek többsége tapasztalat nélkül indult, és a kockázatos kimenetelű gazdasági környezet tucatnyi buktatói sok esetben családi csőddel végződtek. Jómaga fiútestvérével megalapította a Kovács és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot, amelyet 1966-ig közösen működtettek. Visszatekintve a kezdeti időszakra határozottan vallja, hogy nagyon nehéz időszakban kezdtek csak úgy, mint a többi hasonló vállalkozás. Fogalmazása szerint alapjaiban kellett megtanulni a gazdálkodást, a társaság valamennyi funkcióját, működtetését. A vállalkozás egyetlen alkalmazottal indult, és a folyamatosan formálódó környezet, a törvények változása, kemény próbatételnek bizonyult számukra is. A profil kiválasztása folyamatosan alakult úgy, hogy minden kínálkozó lehetőséget megvizsgáltak. Így tisztult ki az alaptevékenység, azaz a műanyag kompozitok előállítása és forgalmazása az építő- és a csomagolóipar számára.

A vállalkozás tiszaújvárosi családi házukban kezdődött, s amikor ez minden szempontból már szűknek bizonyult, nagyobb területet vettek. 1988-ban a tiszapalkonyai kereskedelmi és ipari övezetben területet vásároltak, beépítési céllal, és már az első évben sikerült felépíteni a társaság első csarnokát. Ma az ipari övezetben a cég három csarnokkal rendelkezik, és a telephely infrastruktúrája megfelel az iparszerű feladatok ellátásának. Az egykori elhanyagolt legelőből mára egy igazi, zöldövezetes ipari parkot működtetnek, a község lakóinak legnagyobb megelégedésére.

Kovács Gyula leánya, Eszter, orvos lett, akinek három gyermeke született. Fia, Gergely, közgazda, mindketten budapesti munkahellyel. Felesége középiskolai tanár. Hobbijaként a természet szépségének megismerését és a nyelvtanulást helyezi előtérbe, amely révén  – szerinte – megismerhető az élővilág, más népek kultúrája, ami összességében a teljességet jelenti számára.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 5. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése

Munka  közben

Biszák  László  festőállványa előtt Rajzok,  festmények,  különböző témák,  stílusok, felismerhetők,  és  értékelhetők,  miért  ne  nézzünk  bele  a  kincsesládába  ahol a  színek  alusznak, és  várakoznak,  hogy  teret,  lehetőséget  kapjanak  a kibontakozásra. ... Tartalom megtekintése

A gitáros

Bíró  Ernő alkotása Egy huncut  kép,  egy  kedves  gitáros,  aki  talán  éppen  pihenőjét  tartja.  hosszú  lábai  mintha  nem is ő  viselné, mintha-mintha  rongyból  volna!,  és  csupán  csak  támaszték!!  Aranyos grafika, ... Tartalom megtekintése