Bordás István

Igazgató,

Miskolc, Sárospatak

baz_06_06_bordas_istvan_1.jpgVilágéletében mindig mindenre nyitott volt, minden új érdekelte, számtalan tevékenységben kipróbálta képességeit. Mindig úgy gondolta, hogy az eredmény, az esetleges siker csakis a következetes, kemény és átgondolt munka eredménye lehet.

Édesapja, aki már nincs az élők sorában, alföldi parasztgyerekből lett erdésztechnikus, édesanyja bodrogközi parasztlányként került Miskolcra, ahol a nagy iparosítás idején találkoztak és kötöttek házasságot.

Három gyermekük közül a legidősebb, István 1965. augusztus 30-án született Miskolcon. Őt követte Attila, aki vízvezeték-szerelő, és feleségével Sárospatakon él. A legkisebb, Katalin ugyancsak pataki lakosként két gyermeket nevel üzletkötő férjével.

Bordás István gyermekkorát Sárospatakon töltötte. Szegény, de nagyon összetartó családban nőtt fel, ahol a rokonoknál töltött nyaralások színesítették a gyermekéveket.

Úgy látja, hogy az a családi háttér, amelyben felnevelkedett, nagyon fontos alapvető dolgokat tanított meg vele, olyanokat, amelyek egy életen át elkísérhetik az embert.

Átlagos gyerekként talán az olvasás szeretetével tűnt ki társai közül. Kezdetben mindent elolvasott, ami a keze ügyébe került, ám hatodikos korában találkozott egy könyvtárossal, aki módszeresen vette rá a legfontosabb művek elolvasására. Elsősorban a történelem és a magyar érdekelte. Középiskolai tanulmányait – családi indíttatásra – az akkor még „államinak” számító Rákóczi Gimnáziumban kezdte.

Fontos szerepet játszott életében az irodalmi színpad, amely tartást adott, megtanította beszélni és kiállni a színpadra. Érettségi után egy évig MÁV-kalauzként dolgozott, így hamar belekóstolt az élet sűrűjébe, rengeteg tapasztalatot szerzett. Azután a Sárospataki Tanítóképző Főiskola történelem–népművelés szakán folytatta tanulmányait, ahol társaival a lehetőségeket megragadva (bábszakkör, újságírás, amatőrfilmezés, filmklub) pezsgő, színes életet leheltek az öreg alma mater falai közé.

1988-ban végzett, és népművelőként igyekezett hasznosítani a megszerzett tudást az újonnan nyílt Faluházban Bodrogkeresztúron. A 80-as évek második felében tanulta a népművelő szakmát egy olyan településen, ahol szinte minden kulturális területtel a népművelőnek kellett foglalkoznia. A katonai szolgálatot, amelyet máig élete legfeleslegesebb időszakának tart, ő sem kerülhette el, leszerelése után a Sárospataki Képtárba került. Kezdetben kiállítás-szervezéssel, gyűjteménykezeléssel foglalkozott, majd a képtár vezetője lett. Közben tanult, a 90-es évek elején történelemtanári diplomát szerzett Egerben, majd informatikai tanár-informatikus szakképesítést Nyíregyházán.

Ez idő tájt kezdte magát „beleásni” a múzeumi informatikába, így hamarosan a megyei múzeumok informatikai vezetője lett. E minőségében informatikai fejlesztésekkel, stratégiák és pályázatok kidolgozásával foglalkozott.

Időközben tevékenykedett a Sárospataki Népfőiskolai Egyesületben, számtalan továbbképzésen, tréningen vett részt, felnőttképzési szakértő lett, kiadványokat szerkesztett, weblapokat készített. Különösen szerette a tanítást az informatikai tanfolyamokon. Több száz felnőtt van Sárospatakon, aki tőle is tanulta a számítástechnikai eszközök használatát.

Jelenlegi beosztását, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet igazgatói posztját pályázat útján nyerte el, 2002. augusztus 1-jétől tölti be.

Intézménye szakmai háttérszolgáltató intézet, két fő tevékenységi körrel: egyrészt a megyei közművelődési intézményrendszer segítője, másrészt a nonprofit idegenforgalmi szervezetek háttérintézménye.

Átképzés, továbbképzés, információgyűjtés, elemzés, szakmai koordinációk számítanak a 21 fős intézmény legfontosabb feladatai közé.

Bordás István lakóhelyén, Sárospatakon önkormányzati képviselő volt 1990–1998 között, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnökségi tagja 1992-től, tavalytól alelnök.

„Eddigi eredményeimet a következetes, kitartó, sok munkának köszönhetem – véli Bordás István. – Jelenlegi beosztásomban ez már kevés, ide már kell egy kis taktika, áttekintőképesség és nagyon fontos a kapcsolatteremtés.”

Fövényesi Zsuzsanna tanárnővel, aki Kenézlőn tanít, 1988-ban kötöttek házasságot. Gyermekei közül a 14 éves Eszter gimnazista, a 12 éves Zsófia hatodikos, Márton januárban múlt kilencéves.

Bordás igazgató úr szabad idejében zenét hallgat, a klasszikusokat éppen úgy szereti, mint a mai dzsessz vagy rockzenét. Imád szakácskodni, mindent megfőz az egyszerű ételektől a bonyolultakig, amit gyermekei „rendelnek”, de különösen szereti a nyári szabadtéri sütést-főzést.

Eddigi életére visszatekintve úgy véli, tartalmas út áll mögötte. A jövőt illetően elsősorban intézménye hatékony, innovatív működését szeretné elérni.

 (Borsod-Abaúj-Zempléni Almanach 6. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2005.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése