Ágyban, pálmák közt… Passzív pihenés Sevillában

A Maria Luisa park a város arborétuma, virágoskertje, a szökőkutak paradicsoma

A testépítés tornaeszközei, a könnyebb labdajátékok pályái éppúgy nincsenek jelen, mint a verejtékben fürdő kocogók, a gyepen gyúró amatőr fekvőtámaszozók. Ami jelen van, az a simogató nyugalom és csend. A város közepén hangosabb a levelek susogása a lassan fújdogáló, de forró szellőben, mint a nem is olyan messze zajló autós forgalom. Igaz, az egyik oldalon a Guadalquivir folyó határolja, a másikon a Plaza Espana, ahol maximum a hintók kereke csikordul. Prózai oka is van annak, hogy a lombok zöld boltozata alatt lelassul az élet: Sevilla nagyon meleg hely. A parkban tehát nem nagyon gondolnak az úgynevezett “aktív pihenésre”. Mégis feltöltekezik lélekben, és új erőre kap, aki sétál benne egy nagyot. Vagy pedig, mint ez a napszemüveges férfi, egyszerűen kifeszíti függőágyát két fa közé, és elterül az illatozó leanderek árnyékában. A María Luisa park Sevilla figyelemre méltó városi parkja, amelyet Forestier (nomen est omen… a neve erdészt jelent) francia tájkertész tervezett az 1929-es Sevillai Expóra az ibériai-amerikai kiállításra – írja a városról szóló ismertető. A spanyol kertészeti stílus született újjá, amelyet újsevillainak, vagy újarabnak neveztek, és minden spanyol közparkra nagy hatással volt a huszadik század első harmadában. A park tereinek, és emlékműveinek jelentős részét olyan nagy nemzeti irodalmi személyeknek szentelték, mint Cervantes, Bécquer, vagy a Machado fivérek pavilonja a Glorieta de los Hermanos Machado. A parkhoz használt területek nagy része korábban a San Telmo palota kertje volt. 1893-ban az Infanta Maria Luisa Fernanda, Montpensier hercegnője adományozta Sevilla városának nyilvános parkként való használatra. A főrendű hölgy szobra szemlesütve üldögél a piros virágszirmok között. Kevés ismerettel rendelkezve a távoli ország történelmi személyiségeiről tisztelettel megcsodálom a műalkotást. Ha Sevilla ezen üde sarkának létrehozása  a nevéhez fűződik, az mindenképpen megsüvegelendő.

A szürreális formájú törzsekre támaszkodó fikuszfák alatt kezdődik és végződik azoknak a turistáknak a látogatása, akik – maradva a passzív pihenésnél – hintóban járják be a macskaköves sétányokat. A leheletnyi rövidségű videó megihletne egy napjainkra feltámadó impresszionista festőt. Együtt van minden, még a pirosruhás nő megfelelő időben kinyíló ernyője is fokozza a látvány erejét.

A parkban számos medence hűsítené a mikroklímát, de a vizük hőmérséklete a levegőéhez hasonlóan jóval harminc fok fölött lehet. Valamennyi felüdülést inkább a partjukat szegélyező pergolák nyújtanak. Tudják ezt az ég madarai is, kik közül érthető módon a vadlibák, vadkacsák vannak többségben. Jönnek morzsát koldulni. Figyelemre méltóak a fehér galambok, melyeket itteni alfajként tartanak számon.

Rég volt, amikor először rácsodálkoztam az egyik spanyol város színes csempéire, és később, másutt, újra és újra magával ragadott, hogy az Ibériai félszigeten a mesterség mór hagyományai, és a későbbi korok izlésvilágával keveredő mintái mindenütt elém lépnek. A Maria Luisa parkban sem maradnak el a látványos vázák, a félkörívű kupolák, az iszlám mértani formákban tobzódó arabeszkjei. Alább a szépnevű Glorietta Juanita Reina terecske, azt követően az innen kiágazó, és a fák dzsungelébe vezető ösvény látható, majd pedig a hosszú és fegyelmezetten egyenes puszpángsövényes park sarkán egy lágy, szépen kanyarodó mintákkal ékes váza.

Csak aki sétált egy jó nagyot a Maria Luisa parkban, és érezte a mindenünnen érkező perzselő meleget, csak az tudja nagyon nagyra értékelni mennyire jó érzés akárcsak látni is egy-egy szép szökőkutat. Jó volna megmártózni benne, tanusítják ezt a tollászkodó kacsák is. A nagyvárosi közterek medencéiben gyerekek lobácsolnak, felnőttek áztatják a lábukat, de itt valahogy mégiscsak snassz lenne. Mostanra megérintett az előkelőség érzete. Ez vesz körül az egész nagy kertben. Hogyan is venné ki magát valami pancsikoló polgár, aki megzavarja a spriccelő víztölcsér alatti zápor körét. Még leverne itt a parton egy virágot a mindenütt jelenlévő és fává növő leanderről.

Jut eszembe a vízcsobogásról… Az öntözésre nem kell akkora gondot fordítani, mint azokban a parkokban, ahol eddig megfordultam. A fák, cserjék és a lágyszárú virágok többsége nem tájidegen. Virágágyásokból meglepően keveset látni. A kert mint arborétum, és mint park, talán teljesen meglehetne nélkülük. Nagy, élénk színű foltoknak ott vannak a burjánzó bougenvillák, amelyek éppolyan ragaszkodóak és igénytelenek ezen az égtájon, mint például nálunk a kökény. Ám amíg a mi fanyar gyümölcsű, a határt habpamacsként kifehérítő bokraink csak néhány napig tartják meg a szirmukat, (pont akkor, amikor a Tiszában a ponty ívik), a murvafürt, mert ez a magyar neve, egész nyáron virágzik. Ez a botanikai, de azért zoológiai utalással színesített eszmefuttatás egy ugyanolyan pergola árnyékában született meg bennem, mint amilyen a kép túlsó oldalán látható. A fényképezkedő páros miatt ültem be ide, mert úgy láttam, hogy sétám végéhez közeledve bekeretezhetném velük a történetemet az elején már megénekelt passzív pihenésről írottakkal.

 

Szerző: 2024. 07. 03.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Egy elmulasztott  tánc…

Hargitai Beáta alkotása …ha  megkérsz,  ha  felkérsz   megyek  veled,  és  követem a ritmust  amit  te   diktálsz,  és  ég  a szemem,  hogy jobban  lássalak, és  ha  nem  kihunynak azok ... Tartalom megtekintése

Titokzatos természet

Ősz Zoltán alkotása Áprily Lajos: Természet  (részlet) "Jártam benned – gyalogszerrel – sok diákkal, vagy ezerrel, látomásom frissítették, fiatalra derítették. Szépségedből örök lázban ezer szemmel lakomáztam. De te mind az... Tartalom megtekintése

Egy színes világ

Tüttő  József alkotása 50x80cm, olaj/kompozit lemez. Mindenki  többet  vár  a  holnaptól,  és  ha leszaladt  az idő,  újra  várakozik  egy  teljesebb  szebb  időre,  mert  csak  toljuk a napokat  a  várakozásainkkal,  siettetünk... Tartalom megtekintése

Giverdyn

Bíró Ernő alkotása       50×35 cm, akvarell.  Bíró  Ernő  festő  részéről  már  sok  olyan  képet  láttunk  ahol  kifejezte  szimpátiáját  a  lovak iránt!!  Sokszor  hivatkozom  az  ösztönre,  az  ősi   érzésekre,  mert ... Tartalom megtekintése

Selmecbánya tornyai

Huszár Boglárka alkotása A hegyekkel körülvett káprázatos fekvésű Selmecbánya (Banská Štiavnica), a Világörökség része, a közép-szlovákiai bányavárosok legszebbike. Gyönyörű, történelmi hangulatot árasztó óvárosának terei, hangulatos, a domboldalakon kanyargó utcácskái, dombokon... Tartalom megtekintése

Tavaszi rét

Ősz Zoltán alkotása Megkerülhetetlenül   a  mi  vidékünkről  készült  a  kép,  már  elmaradtak a fenyvesek,  már    ez  az  őszinte  nyugodt  kis  tájkép,  ahol nincsenek  bércek, és  megmászhatatlan  csúcsok.  Ősz ... Tartalom megtekintése

Minimál!

Hargitai  Beáta akvarellje Vajon mit kell tenni   egy  papírlappal,  hogy  figurális  mókaság  jöjjön  létre?  Mi  az  a  sok,  vagy  kevés  produkció,   hogy  képpé  váljon,  hogy megnézzék,  hogy  elvessék, ... Tartalom megtekintése

Virágot látott utazó

Tüttő József alkotása A különleges és meghökkentő  képek  színvilága  egészen  eltérő, és egyedi, használata:   Tüttő József   tulajdona, és védjegye.  Lehet,  hogy  kihagytam még  pár jellemzőt,  de  az  évek ... Tartalom megtekintése