Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése
Láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk…
Becses nyelvemlékünk kőbe vésett betűi a Bódva-menti Boldván
Kisdiákként a Halotti beszéd mai fülnek furcsán hangzó szavai valahogy alig érthető mivoltuk miatt hamarabb megmaradtak a memóriámban, mint bizonyos “kívülről” megtanulandó versek. Furcsán hangzanak, mint visszhang a sötét barlangban, de mégis elhatolnak tudatunkig. Majdnem ezredév előtti szavak. Más a hang, más a betűkép, más a… Nem, a nyelv nem más, magyar. Akkori magyar.
A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére, egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak – írja a Wikipédia. A település közepén emelkedő gyönyörű templom melletti parkban álló fa alatt félkörívben olvasható a címben is idézett szöveg. A kódex-oldalból kiemelt betűk formájukkal, a pergamen avittságával repít vissza évszázadokkal, egyúttal hitelesíti az emlékezés élményét. A jelenkorban kőbe faragott sorok íve képzeletben meghosszabbítva találkozik az egykor itt állt kör alakú formáció, a rotunda épületének a legújabb korban feltárt alapjával.
Maga a templom egy építész szemének éppúgy időutazás, mint az egykoron miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv a történésznek, a nyelvésznek. Az épület látogatót fogadó oldalán egymást évszázadokkal követő “divatú” formák, gótikus, barokk ívek boltozzák az ajtót, az ablakokat. A túlsó oldal “fiatalabbnak” tűnő tégla falazata pedig a templomot kisebb nagyobb mértékben romboló történelmi epizódok későbbi helyrehozatalára emlékeztet.
A Boldvai Református Egyházközség lelkipásztora, Prókai Árpád a patinás zárhoz stílusában nagyon illő kulcsával nyitja ki a templom ajtaját. Ha valamelyest csillapodott volna a múltba révedő hangulat, újraéleszti a kissé félhomályos belső teret rejtelmesen megvilágító ablak. A nyugati oldalon helyezkedik el, ott nyugszik le nemsokára a nap. A nagytiszteletű úr szavai gazdagon egészítik ki a frissen szerzett benyomásokat mindazon történeti, építészeti, és nyelvészeti adatokkal, amelyek színesebbé és részletesebbé teszik a látogató ismereteit. Körbesétál a vendéggel, egy-egy fontosabb szegletnél megáll, végül a nemzeti színű zászlóval diszített szószék alatt fejezi be a vezetést. Közben ráirányítja a figyelmet azokra az épületrészekre, amelyeket fotózásra érdemesnek tart, végül egy ismertetőt ad át, amelyből szavait később felidézhetjük.
A bejárat mellett jobbra szűk lépcső lépegethetünk a magasba. Ez a szokatlan építészeti megoldás – amellett, hogy erős védelmet adott -, a korábban a két torony közötti, a szentély fölötti kegyúri karzatra vezetett. A kétszeres szélességű főhajó szentélyben, félköríves apszisban végződik, amit úgynevezett lizénák tagolnak (azaz a falsíktól csak igen kevésbé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli falpillérek – ad szakmai útmutatást az ismertető). A rejtett lépcsősorből kiemelkedő boltív alatti karzat köveire igen sokan lekönyökölhettek az idők során. Innen igazi panoráma kilátás nyílik a templom méretéhez képest hatalmas belső térre. Széttekintve, a főhajót meglepően magasnak érezhetjük. A falkoronát megközelítőleg az eredeti magasságúra állították vissza a restaurálások során. A szemközti oldalon is volt lépcső, azonban az nem maradt meg. Az egyik északi pillérnél található az 1791-ben készült szószék. A félköríves záródású egykori oltár helyének a református szertartásban nincs semmi olyan kiemelt szerepe, mint ami a katolikus liturgiában szokásos. Mégis magához hívja a látogatót, hiszen benne az Kr. e. kb. 3000 körül itt, a mocsaras vidékből kiemelkedő helyen élő, a bükki kultúrához tartozó nép feltárt lakóházai cölöplyuk rendszerének maradványai találhatóak.
Visszatérve a “földszintre”, és feltekintve a mennyezetre magával ragad az érzés: milyen magas… Hosszú és keskeny ablakokon keresztül szűrődik be a fény, míves faragásokkal díszített szentségtartó vonzza a tekintetet.
A boldvai református templom az épületen kívül is “fogva tartja” a történelmi múltunk iránt érdeklődő látogatóját. Kezemben tartva az idegent informáló kis brossúrát, a bevezetőben említett kőbe vésett ős-szöveg mellett végigsétálok az egymásba olvadó alapkő köriveken. Valter Ilona régész a templomtól néhány méterre, délre megtalálta, és feltárta annak a 12 méter átmérőjű, kör alaprajzú kápolnának az alapfalait, amely a bencés templommal egy időben, 1175 és 1180 között épülhetett – olvasom. Ő volt az akinek a munkája nyomán kirajzolódott a Szent János templom román kori alaprajza, rekonstruálhatóvá lett építésének története.
A magas téglafalak tövében a napnyugati oldalra vezethet a séta. A tágas térben a kör alakú kápolna alapfalainak mintájára kirajzolódik előttünk a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor. A monostor, ahol a míves betűket megrajzolta egy kéz, melynek tulajdonosa bizony már igen rég “por ës homou”. A romok széléről szelíd lejtő vezeti a tekintetet a Boldva folyóhoz, a lassan lépegető régmúlt történetek velünk élő tanújához.
Hasonló
Égi áldás az özvegyasszony házasságára
Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren
Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése
Varázslat
Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta áll ez a nagyon régi épület, kicsit elvarázsolt szépségével kastély, kicsit bástya szerű repkénnyel befutott oldalával. Az idő ... Tartalom megtekintése
Az út
Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése