Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk…
Becses nyelvemlékünk kőbe vésett betűi a Bódva-menti Boldván
Kisdiákként a Halotti beszéd mai fülnek furcsán hangzó szavai valahogy alig érthető mivoltuk miatt hamarabb megmaradtak a memóriámban, mint bizonyos “kívülről” megtanulandó versek. Furcsán hangzanak, mint visszhang a sötét barlangban, de mégis elhatolnak tudatunkig. Majdnem ezredév előtti szavak. Más a hang, más a betűkép, más a… Nem, a nyelv nem más, magyar. Akkori magyar.
A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére, egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak – írja a Wikipédia. A település közepén emelkedő gyönyörű templom melletti parkban álló fa alatt félkörívben olvasható a címben is idézett szöveg. A kódex-oldalból kiemelt betűk formájukkal, a pergamen avittságával repít vissza évszázadokkal, egyúttal hitelesíti az emlékezés élményét. A jelenkorban kőbe faragott sorok íve képzeletben meghosszabbítva találkozik az egykor itt állt kör alakú formáció, a rotunda épületének a legújabb korban feltárt alapjával.
Maga a templom egy építész szemének éppúgy időutazás, mint az egykoron miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv a történésznek, a nyelvésznek. Az épület látogatót fogadó oldalán egymást évszázadokkal követő “divatú” formák, gótikus, barokk ívek boltozzák az ajtót, az ablakokat. A túlsó oldal “fiatalabbnak” tűnő tégla falazata pedig a templomot kisebb nagyobb mértékben romboló történelmi epizódok későbbi helyrehozatalára emlékeztet.
A Boldvai Református Egyházközség lelkipásztora, Prókai Árpád a patinás zárhoz stílusában nagyon illő kulcsával nyitja ki a templom ajtaját. Ha valamelyest csillapodott volna a múltba révedő hangulat, újraéleszti a kissé félhomályos belső teret rejtelmesen megvilágító ablak. A nyugati oldalon helyezkedik el, ott nyugszik le nemsokára a nap. A nagytiszteletű úr szavai gazdagon egészítik ki a frissen szerzett benyomásokat mindazon történeti, építészeti, és nyelvészeti adatokkal, amelyek színesebbé és részletesebbé teszik a látogató ismereteit. Körbesétál a vendéggel, egy-egy fontosabb szegletnél megáll, végül a nemzeti színű zászlóval diszített szószék alatt fejezi be a vezetést. Közben ráirányítja a figyelmet azokra az épületrészekre, amelyeket fotózásra érdemesnek tart, végül egy ismertetőt ad át, amelyből szavait később felidézhetjük.
A bejárat mellett jobbra szűk lépcső lépegethetünk a magasba. Ez a szokatlan építészeti megoldás – amellett, hogy erős védelmet adott -, a korábban a két torony közötti, a szentély fölötti kegyúri karzatra vezetett. A kétszeres szélességű főhajó szentélyben, félköríves apszisban végződik, amit úgynevezett lizénák tagolnak (azaz a falsíktól csak igen kevésbé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli falpillérek – ad szakmai útmutatást az ismertető). A rejtett lépcsősorből kiemelkedő boltív alatti karzat köveire igen sokan lekönyökölhettek az idők során. Innen igazi panoráma kilátás nyílik a templom méretéhez képest hatalmas belső térre. Széttekintve, a főhajót meglepően magasnak érezhetjük. A falkoronát megközelítőleg az eredeti magasságúra állították vissza a restaurálások során. A szemközti oldalon is volt lépcső, azonban az nem maradt meg. Az egyik északi pillérnél található az 1791-ben készült szószék. A félköríves záródású egykori oltár helyének a református szertartásban nincs semmi olyan kiemelt szerepe, mint ami a katolikus liturgiában szokásos. Mégis magához hívja a látogatót, hiszen benne az Kr. e. kb. 3000 körül itt, a mocsaras vidékből kiemelkedő helyen élő, a bükki kultúrához tartozó nép feltárt lakóházai cölöplyuk rendszerének maradványai találhatóak.
Visszatérve a “földszintre”, és feltekintve a mennyezetre magával ragad az érzés: milyen magas… Hosszú és keskeny ablakokon keresztül szűrődik be a fény, míves faragásokkal díszített szentségtartó vonzza a tekintetet.
A boldvai református templom az épületen kívül is “fogva tartja” a történelmi múltunk iránt érdeklődő látogatóját. Kezemben tartva az idegent informáló kis brossúrát, a bevezetőben említett kőbe vésett ős-szöveg mellett végigsétálok az egymásba olvadó alapkő köriveken. Valter Ilona régész a templomtól néhány méterre, délre megtalálta, és feltárta annak a 12 méter átmérőjű, kör alaprajzú kápolnának az alapfalait, amely a bencés templommal egy időben, 1175 és 1180 között épülhetett – olvasom. Ő volt az akinek a munkája nyomán kirajzolódott a Szent János templom román kori alaprajza, rekonstruálhatóvá lett építésének története.
A magas téglafalak tövében a napnyugati oldalra vezethet a séta. A tágas térben a kör alakú kápolna alapfalainak mintájára kirajzolódik előttünk a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor. A monostor, ahol a míves betűket megrajzolta egy kéz, melynek tulajdonosa bizony már igen rég “por ës homou”. A romok széléről szelíd lejtő vezeti a tekintetet a Boldva folyóhoz, a lassan lépegető régmúlt történetek velünk élő tanújához.
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése