Láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk…

Becses nyelvemlékünk kőbe vésett betűi a Bódva-menti Boldván

Kisdiákként a Halotti beszéd mai fülnek furcsán hangzó szavai valahogy alig érthető mivoltuk miatt hamarabb megmaradtak a memóriámban, mint bizonyos “kívülről” megtanulandó versek. Furcsán hangzanak, mint visszhang a sötét barlangban, de mégis elhatolnak tudatunkig. Majdnem ezredév előtti szavak. Más a hang, más a betűkép, más a… Nem, a nyelv nem más, magyar. Akkori magyar.

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére, egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak – írja a Wikipédia. A település közepén emelkedő gyönyörű templom melletti parkban álló fa alatt félkörívben olvasható a címben is idézett szöveg. A kódex-oldalból kiemelt betűk formájukkal, a pergamen avittságával repít vissza évszázadokkal, egyúttal hitelesíti az emlékezés élményét. A jelenkorban kőbe faragott sorok íve képzeletben meghosszabbítva találkozik az egykor itt állt kör alakú formáció, a rotunda épületének a legújabb korban feltárt alapjával. 

Maga a templom egy építész szemének éppúgy időutazás, mint az egykoron miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv a történésznek, a nyelvésznek. Az épület látogatót fogadó oldalán egymást évszázadokkal követő “divatú” formák, gótikus, barokk ívek boltozzák az ajtót, az ablakokat. A túlsó oldal “fiatalabbnak” tűnő tégla falazata pedig a templomot kisebb nagyobb mértékben romboló történelmi epizódok későbbi helyrehozatalára emlékeztet. 

A Boldvai Református Egyházközség lelkipásztora, Prókai Árpád a patinás zárhoz stílusában nagyon illő kulcsával nyitja ki a templom ajtaját. Ha valamelyest csillapodott volna a múltba révedő hangulat, újraéleszti a kissé félhomályos belső teret rejtelmesen megvilágító ablak. A nyugati oldalon helyezkedik el, ott nyugszik le nemsokára a nap. A nagytiszteletű úr szavai gazdagon egészítik ki a frissen szerzett benyomásokat mindazon történeti, építészeti, és nyelvészeti adatokkal, amelyek színesebbé és részletesebbé teszik a látogató ismereteit. Körbesétál a vendéggel, egy-egy fontosabb szegletnél megáll, végül a nemzeti színű zászlóval diszített szószék alatt fejezi be a vezetést. Közben ráirányítja a figyelmet azokra az épületrészekre, amelyeket fotózásra érdemesnek tart, végül egy ismertetőt ad át, amelyből szavait később felidézhetjük.

A bejárat mellett jobbra szűk lépcső lépegethetünk a magasba. Ez a szokatlan építészeti megoldás – amellett, hogy erős védelmet adott -, a korábban a két torony közötti, a szentély fölötti  kegyúri karzatra vezetett. A kétszeres szélességű főhajó szentélyben, félköríves apszisban végződik, amit úgynevezett lizénák tagolnak (azaz a falsíktól csak igen kevésbé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli falpillérek – ad szakmai útmutatást az ismertető). A rejtett lépcsősorből kiemelkedő boltív alatti karzat köveire igen sokan lekönyökölhettek az idők során. Innen igazi panoráma kilátás nyílik a templom méretéhez képest hatalmas belső térre. Széttekintve, a főhajót meglepően magasnak érezhetjük. A falkoronát megközelítőleg az eredeti magasságúra állították vissza a restaurálások során. A szemközti oldalon is volt lépcső, azonban az nem maradt meg. Az egyik északi pillérnél található az 1791-ben készült szószék. A félköríves záródású egykori oltár helyének a református szertartásban nincs semmi olyan kiemelt szerepe, mint ami a katolikus liturgiában szokásos. Mégis magához hívja a látogatót, hiszen benne az Kr. e. kb. 3000 körül itt, a mocsaras vidékből kiemelkedő helyen élő, a bükki kultúrához tartozó nép feltárt lakóházai cölöplyuk rendszerének maradványai találhatóak.

Visszatérve a “földszintre”, és feltekintve a mennyezetre magával ragad az érzés: milyen magas… Hosszú és keskeny ablakokon keresztül szűrődik be a fény, míves faragásokkal díszített szentségtartó vonzza a tekintetet.

A boldvai református templom az épületen kívül is “fogva tartja” a történelmi múltunk iránt érdeklődő látogatóját. Kezemben tartva az idegent informáló kis brossúrát, a bevezetőben említett kőbe vésett ős-szöveg mellett végigsétálok az egymásba olvadó alapkő köriveken. Valter Ilona régész a templomtól néhány méterre, délre megtalálta, és feltárta annak a 12 méter átmérőjű, kör alaprajzú kápolnának az alapfalait, amely a bencés templommal egy időben, 1175 és 1180 között épülhetett – olvasom. Ő volt az akinek a munkája nyomán kirajzolódott a Szent János templom román kori alaprajza, rekonstruálhatóvá lett építésének története.

A magas téglafalak tövében a napnyugati oldalra vezethet a séta. A tágas térben a kör alakú kápolna alapfalainak mintájára kirajzolódik előttünk a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor. A monostor, ahol a míves betűket megrajzolta egy kéz, melynek tulajdonosa bizony már igen rég “por ës homou”. A romok széléről szelíd lejtő vezeti a tekintetet a Boldva folyóhoz, a lassan lépegető régmúlt történetek velünk élő tanújához.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése