Láttyátuk feleim szümtükhel mik vogymuk…

Becses nyelvemlékünk kőbe vésett betűi a Bódva-menti Boldván

Kisdiákként a Halotti beszéd mai fülnek furcsán hangzó szavai valahogy alig érthető mivoltuk miatt hamarabb megmaradtak a memóriámban, mint bizonyos “kívülről” megtanulandó versek. Furcsán hangzanak, mint visszhang a sötét barlangban, de mégis elhatolnak tudatunkig. Majdnem ezredév előtti szavak. Más a hang, más a betűkép, más a… Nem, a nyelv nem más, magyar. Akkori magyar.

A Halotti beszéd és könyörgés a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlék. Keletkezése 1192 és 1195 közöttre tehető, III. Béla uralkodásának végére, egy latin nyelvű egyházi könyvben, az úgynevezett Pray-kódexben található, amit valószínűleg a Borsod vármegyei Boldván, az Árpád-kori bencés monostorban írtak – írja a Wikipédia. A település közepén emelkedő gyönyörű templom melletti parkban álló fa alatt félkörívben olvasható a címben is idézett szöveg. A kódex-oldalból kiemelt betűk formájukkal, a pergamen avittságával repít vissza évszázadokkal, egyúttal hitelesíti az emlékezés élményét. A jelenkorban kőbe faragott sorok íve képzeletben meghosszabbítva találkozik az egykor itt állt kör alakú formáció, a rotunda épületének a legújabb korban feltárt alapjával. 

Maga a templom egy építész szemének éppúgy időutazás, mint az egykoron miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv a történésznek, a nyelvésznek. Az épület látogatót fogadó oldalán egymást évszázadokkal követő “divatú” formák, gótikus, barokk ívek boltozzák az ajtót, az ablakokat. A túlsó oldal “fiatalabbnak” tűnő tégla falazata pedig a templomot kisebb nagyobb mértékben romboló történelmi epizódok későbbi helyrehozatalára emlékeztet. 

A Boldvai Református Egyházközség lelkipásztora, Prókai Árpád a patinás zárhoz stílusában nagyon illő kulcsával nyitja ki a templom ajtaját. Ha valamelyest csillapodott volna a múltba révedő hangulat, újraéleszti a kissé félhomályos belső teret rejtelmesen megvilágító ablak. A nyugati oldalon helyezkedik el, ott nyugszik le nemsokára a nap. A nagytiszteletű úr szavai gazdagon egészítik ki a frissen szerzett benyomásokat mindazon történeti, építészeti, és nyelvészeti adatokkal, amelyek színesebbé és részletesebbé teszik a látogató ismereteit. Körbesétál a vendéggel, egy-egy fontosabb szegletnél megáll, végül a nemzeti színű zászlóval diszített szószék alatt fejezi be a vezetést. Közben ráirányítja a figyelmet azokra az épületrészekre, amelyeket fotózásra érdemesnek tart, végül egy ismertetőt ad át, amelyből szavait később felidézhetjük.

A bejárat mellett jobbra szűk lépcső lépegethetünk a magasba. Ez a szokatlan építészeti megoldás – amellett, hogy erős védelmet adott -, a korábban a két torony közötti, a szentély fölötti  kegyúri karzatra vezetett. A kétszeres szélességű főhajó szentélyben, félköríves apszisban végződik, amit úgynevezett lizénák tagolnak (azaz a falsíktól csak igen kevésbé előreugró, többnyire fejezet vagy lábazat nélküli falpillérek – ad szakmai útmutatást az ismertető). A rejtett lépcsősorből kiemelkedő boltív alatti karzat köveire igen sokan lekönyökölhettek az idők során. Innen igazi panoráma kilátás nyílik a templom méretéhez képest hatalmas belső térre. Széttekintve, a főhajót meglepően magasnak érezhetjük. A falkoronát megközelítőleg az eredeti magasságúra állították vissza a restaurálások során. A szemközti oldalon is volt lépcső, azonban az nem maradt meg. Az egyik északi pillérnél található az 1791-ben készült szószék. A félköríves záródású egykori oltár helyének a református szertartásban nincs semmi olyan kiemelt szerepe, mint ami a katolikus liturgiában szokásos. Mégis magához hívja a látogatót, hiszen benne az Kr. e. kb. 3000 körül itt, a mocsaras vidékből kiemelkedő helyen élő, a bükki kultúrához tartozó nép feltárt lakóházai cölöplyuk rendszerének maradványai találhatóak.

Visszatérve a “földszintre”, és feltekintve a mennyezetre magával ragad az érzés: milyen magas… Hosszú és keskeny ablakokon keresztül szűrődik be a fény, míves faragásokkal díszített szentségtartó vonzza a tekintetet.

A boldvai református templom az épületen kívül is “fogva tartja” a történelmi múltunk iránt érdeklődő látogatóját. Kezemben tartva az idegent informáló kis brossúrát, a bevezetőben említett kőbe vésett ős-szöveg mellett végigsétálok az egymásba olvadó alapkő köriveken. Valter Ilona régész a templomtól néhány méterre, délre megtalálta, és feltárta annak a 12 méter átmérőjű, kör alaprajzú kápolnának az alapfalait, amely a bencés templommal egy időben, 1175 és 1180 között épülhetett – olvasom. Ő volt az akinek a munkája nyomán kirajzolódott a Szent János templom román kori alaprajza, rekonstruálhatóvá lett építésének története.

A magas téglafalak tövében a napnyugati oldalra vezethet a séta. A tágas térben a kör alakú kápolna alapfalainak mintájára kirajzolódik előttünk a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt bencés monostor. A monostor, ahol a míves betűket megrajzolta egy kéz, melynek tulajdonosa bizony már igen rég “por ës homou”. A romok széléről szelíd lejtő vezeti a tekintetet a Boldva folyóhoz, a lassan lépegető régmúlt történetek velünk élő tanújához.

 Megosztás 

Share on Facebook
Facebook
Ossza meg ismerőseivel!
Szerző: 2022. 04. 10.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tavasz a gyimesi szorosban

Ősz Zoltán alkotása Pasztell 2011. Hol is maradtak ezek a káprázatos hegyek Ősz Zoltán sóhajából az évek alatt?? Ki tudja, hányszor feslettek fel ezek a finom szálak a lélek képzelt anyagán,... Tartalom megtekintése

A füzérradványi Károlyi-kastély

IMG_4516 IMG_4517 IMG_4519 IMG_4523 IMG_4521 IMG_4559 IMG_4556 IMG_4550 IMG_4551 IMG_4553 IMG_4525 IMG_4534 IMG_4529 IMG_4530 IMG_4532 IMG_4535 IMG_4538 IMG_4539 IMG_4546 IMG_4540   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX  2022.05.02.   XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX IMG_4512 IMG_4510 IMG_4507 IMG_4506 IMG_4504 IMG_4501... Tartalom megtekintése

Anyóka az autóbuszon

Hogy ki volt ő? Egy egyszerű asszony, aki értett a beszéd nyelvén Mindig szeretek autóbuszon utazni. Ott általában  izgalmas beszélgetések hangzanak el, vagy éppen történik valami. Lehet, ezek másoknak lényegtelen... Tartalom megtekintése

Halk sóhaj

Hargitai Beáta alkotása Sóhaj voltál, mint tavasszal a szellő ha virágokat látogat, hogy kinyíljanak, egy gondolat voltál, amit rejtegetve ringattalak, zengő  madárdal,  mit  messzire  hord a csiklandó  napsugár,  tréfa voltál ... Tartalom megtekintése

Nagylegények, nagyleányok

Életünkben vannak olyan események, amelyek nemcsak nekünk, hanem egész közösségünknek fontosak. Ilyenek a születés, keresztelő, konfirmálás vagy elsőáldozás, ballagás, házasságkötés, aztán mindezek elölről kezdve a saját gyerekünkkel. Majd az unokánkkal.... Tartalom megtekintése

Hol bót, hol nem vót

Gyermekkorom egyik legendás helye volt a vámosoroszi vegyesbolt Hajdanában-danában a boltot még bótnak hívták és nem ABC-nek, vagy „tudomisén” minek. A bót egyet jelentett valamikor „Bótos Feri bácsival”. Feri bácsi... Tartalom megtekintése