Piskótatorta bazaltoszlopokból Köveskálon

A Hegyestű sziklafalának anyaga az egykori forró kőzetolvadék megszilárdulásával jött létre

„Gratulálunk! Már csupán néhány lépés, és megérkezik a Hegyestű – tengerszint felett 337 méter magas – csúcsára, ahonnan páratlanul szép körpanorámában gyönyörködhet. Jól látható Közép-Európa legnagyobb tavának víztükre, illetve keletre a ma levendulaillatú, ám egykor ugyancsak tűzben született Tihanyi-félsziget sziluettje is. A 8 millió éves Hegyestűhöz képest fiatal, mindössze 15 ezer éves Balaton déli partja mögött a Somogyi-dombság lankái húzódnak, míg északra a Bakony vonulatait láthatjuk” – olvasható az útbaigazító táblán, amely a megfáradt lépcsőmászót üdvözli. Ha már idáig fellépdelt, kár volna visszafordulni – gondolhatja a kiránduló. Visszafelé jövet állapítja meg, hogy a valóban ritkaság számba menő természeti formáció, a Köveskál melletti Hegyestű valójában alulról nézve igazán látványos. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park további gazdagon illusztrált, tudományos ismeretterjesztő tablói mindazonáltal nagyon informatívak. A képalírásokat belőlük merítettük.Az itt látható sziklafal anyaga az egykori vulkáni kürtöt és krátert kitöltő forró kőzetolvadék megszilárdulásával jött létre. A lassú hűlés folyamán a láva térfogata fokozatosan csökkent. A zsugorodás miatt a megszilárduló kőzetet idővel szabályos repedéshálózat járta át: ezek mentén, a későbbi erózió során alakult ki a bazalt (itt egészen pontosan: bazanit) jellegzetes oszlopos elválású szerkezete. Az egymás mellett tornyosúló oszlopok – az éhes túrázó mivel álmodik – engem a piskótatortára emlékeztetnek, de ez csak egy merőben laikus és tudománytalan megközelítés. Az elválás többnyire hatszöges mintázatot mutat (az ilyen, hézagmentes térkitöltésre jó példa még a méhek által készített lépsejtek szerkezete), ami a zsugorodás során a legkisebb felületi energiájú alakzat, de itt a Hegyestűn is megfigyelhetünk négy, vagy ötszöges oszlopokat is.
A kutatások szerint az oszlopok alakja és mintázata elsősorban a hűlés sebességétől függ. Lassú hűlés szélesebb oszlopokat és elsősorban hatszöges formát eredményez. Az oszlopok iránya merőleges a hűlés felszínére: a Hegyestűn ez összhangban van azzal, hogy a krátert egy lassan hűlő lávató tölthette ki.1956-ban a medencében elsőként védetté nyilvánított Nyugati-kőhát a bányászat áldozatává vált, ezért oltalma 1975-ben megszűnt. A visszamaradt bányagödröt szeméttelepként használták, majd a nyolcvanas években erdősítették. Ám 1975-ben védett lett a Keleti- vagy Felső-kőhát, amelyet Kövágóörsi kőtengerként ismerünk. A Szentbékkállai kötenger 1965-ben szintén védetté vált. A tájegység jeles napja 1984. december 29., a Káli-medence Tájvédelmi Körzet létesítésének dátuma. Széles körű összefogással, civil szervezeti kezdeményezésre 91 km2 nyert oltalmat. A kőtengerek, a Fekete-hegy fennsíkja, a kapolcsi Király-kö és a Hegyestű fokozottan védetté vált. 1997-ben a tájvédelmi körzet az ekkor kihirdetett nemzeti parkba olvadt. 2006-ban került a Sásdi-rét és a monostorapáti Fekete-hegy a Natúra 2000 területek hálózatába. Az aktív természetvédelem letéteményese a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Elsődleges feladatai a kutatás, védelem, bemutatás, oktatás, illetve az állami tulajdonú, nemzeti parki vagyonkezelésű területek élőhelykezelési tevékenységeinek elvégzése. A Hegyestű jelenlegi formáját az itt folytatott kőbányászat alakította ki. Eleinte csupán a csúcsot körülvevő lejtőtörmeléket hordták el a helyi építkezésekhez. A II. világháborút megelőző időszakban az országos úthálózat rekonstrukciója nagy tömegü zúzott követ igényelt, amelyet a környező bazalthegyeken működő bányák már nem tudtak kielégíteni, így 1938-ban megnyitották a hegyestüi bányaüzemet. A szabadon álló bazaltoszlopokat kezdetben kéziszerszámokkal fejtették: csupán néhány ember dolgozott itt, a veszélyes munkát kötélen függve végezték. 1943-tól már robbantásokkal fejtették a kőzetet, a bányaudvaron kéziszerszámokkal állították elő az utak burkolására szolgáló macskaköveket, a zúzott követ pedig országutak javítására használták fel. A termelés felfutásával, 1941-től kötélpályát létesítettek a bánya és a hegyláb között, az udvarban törőüzem is működött. 1938 és 1958 között 40.000 m3 bazaltot bányásztak itt. Az Országos Természetvédelmi Tanács 1961-ben védetté nyilvánította a Hegyestüt, a gépek leszerelése 1970-ben történt meg.

A Bakony-Balaton UNESCO Geopark területének földtani változatossága nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. Az itt kiállított kőzetminták jól illusztrálják, hogy a Dunántúl egyéb területein járva is számos különböző kőzettípus őrzi az évmilliók emlékét. Balról jobbra haladva egyre fiatalabb kőzeteket láthatunk, amelyek egészen elérő ősföldrajzi környezetben, akár egymástól több ezer kilométerre képződtek. A baloldali képen a kiállítás egyik kőzetmintája, feketekőszénbe nyomult bazalttelér látható. A cica nem macskakő, színeit és mintázatát, összevetve a tarka kőzetével, az ezotérikus összehasonlító kőzettan művelőinek figyelmébe ajánlom.

Ésik Sándor
felvételei

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése