És reggel kitakarózik a tenger Balin

Ezerféle apró és nagyobb élőlény úszott, csúszott, mászott a szemem előtt

Ők dagálykor is tudják, mi van a víz alatt. Tudják, apálykor mit, hol keressenek

Ha jön az apály, kiderül ki fürdött meztelenül, írja egyik könyvében Warren Buffet, a multimilliárdos amerikai tőzsdeguru. Ő gazdasági apályra, azaz a világválságra gondolt, és igaza volt. Sok mindenkiről sok minden napvilágra került. A kis indonéz üdülősziget partjairól naponta kétszer tűnik el a víz, itt láttam életem első apályát. Az élmény megdöbbentő volt, mert senki sem mondta, hogy ilyesmi lesz. Ott ez mindenkinek annyira természetes, mint itthon a napfelkelte.

Kora reggel ballagtam le a vízre. Ahol tegnap a hullámok nyaldosták a finom homokot, most sirályok nyaldosták a szájuk szélét, el-elkaptak egy kis rákot a szanaszét futkározó rajokból. A habok messze, legalább ötszáz méterre törtek meg, addig pedig csillogó algafoltok, és apró tócsák között lehetett sétálgatni. Nosza útra keltem, mert most pipa, uszony és szemüveg nélkül lehetett tanulmányozni a gazdag élővilágot.  

Itt mindjárt derékig ér a víz

A parton még alig volt mozgás, az eltűnt tenger helyén rajtam kívül csak egy japán nászutaspár fotózta – naná hogy egymást, nem a kétaraszos tengeri csillagokat. A kristálytiszta vízre még laposan esett a napsugár, mindent csillogás nélkül vehettem szemügyre. Eszembe jutott mennyi rozsdás edény, szemét és ocsmányság kerül a napfényre, amikor otthon valamelyik folyó nagyon leapad, vagy egy holtágból leeresztik a vizet. Ezt a Buffet-et valami olyan látvány ihlethette, amikor az az aranyköpése megszületett. A Balit övező vizeken más volt az élmény.

Ezerféle apró és nagyobb élőlény úszott, csúszott, mászott a szemem előtt. Szebb volt, mint a legszebb természetfilm. A távolból kürt hangját hozta a langy hajnali szellő, a horizonton teherhajó ballagott. Az algaszigeteken és a tócsákban szorgos balinézek szedegették kosaraikba, amit a piacon egy óra múlva megvehetek. Ők dagálykor is tudják, mi van a víz alatt. Tudják, apálykor mit, hol keressenek. A nap feljebb hágott, és egy közelgő összefüggő habgyűrű jelezte a messzeségben: jön a dagály. Mindenki kifelé indult. Még szerencse, hogy válság csak ritkán van, mert ha sűrűbben lenne, Buffet már dagálykor, azaz a gazdasági virágzás idején megmondaná, ki fürdik ruha nélkül. Ki blöfföl a nagy tőzsdejátékban? Még talán az apály is elmaradna. Legalábbis a Wall Street-en.

Írta:
Ésik Sándor
Written by
Szerző: 2018. 03. 11.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése