Mi fán terem a pálpusztai tök?

Húsz éves is elmúltam már, amikor először kóstoltam meg az ananászt. Kétszeres volt az élmény, mert az újdonság mellett ráeszmélhettem, hogy amit addigi életemben egyszerűen savanyú cukorkának ismertem, az bizony ananászízű volt.

Azelőtt is, és azóta egyfolytában vágyom rá, hogy egzotikus gyümölcsöket kóstolhassak meg. Vándorlásaim során a nagyvilágban, ha csak tehetem, felkeresem a helyi piacokat. Thaiföld fővárosában nem kell nagyon kérdezősködni, merre menjen a turista, mert lépten-nyomon belebotlani valami kirakodóvásárba. Ha pedig elkezd az ember nézegetni, válogatni, kóstolgatni, előbb utóbb újabb csalódások érik a felfedezés öröme mellett.

Itthon, ha az ember például narancsot akar venni, akkor egy arra szolgáló ládából azonos méretű, színű, minőségű gyümölcsöt szedeget. Pár száz kilométerrel délebbre a klementint, ami egy nálunk nem nagyon ismert narancsféle, a letört ágakkal együtt árulják az olaszok, és hát egy ágon ahány gyümölcs, annyiforma.

Bangkokban meg vakargathatom a fejem, hogy a százféle banán közül melyik az igazi, mert egyedül olyan nincs, mint amilyet itthon megszoktam. Van viszont kosárszámra papaya, ami akkora, mint egy spárgatök. Ketten alig bírunk egyet megenni. Aztán itt van a mangó. Nálunk ugye piros, és savanyú, itt meg zöld, vagyis az én szememnek éretlen, mégis mézédes.

Hasonlítgatok. Papaya – sárgadinnye… mangó – vörösszilva… Vagy a papaya mégis inkább az őszibarackra hajaz?  Valami bajom lehet a világgal, mert itt a trópusi égöv egzotikus piacán apám egykori öklömnyi barackjai járnak az eszemben. Azok, amelyekről egy darabban lejött a héj, két darabban elvált hús a magtól, és édes hűs nedvekkel omlottak szét a nyelvem és a szájpadlásom között.

És akkor itt van a gyümölcsöknek azon csoportja, amelynek megismerésére csak azért nem vágytam eddig, mert azt sem tudtam, hogy a világon vannak. A látványosabbja már a séta elején megfogta tekintetemet. Mindjárt hevenyészett névadáshoz kezdtem, addig is legyen mint emlegetni őket, amíg a hivatalos verzióhoz hozzá nem jutok. A tüskés tököt árusító hölgy alighanem látta az arcomon, hogy nem tudom, mi fán terem, ha egyáltalán fán terem, amit kínál. Szétcsapott egyet dzsungelkésével. Belül olyan volt, mint a fiatal, tehát éretlen nagydobosi sütőtök. Aha, jó nyomon jártam a névadással. Durián – mondta, és az arcomhoz emelte. Dögletesen büdös volt. A thai-ok kedvencével nem szabad buszra szállni, és szállodába bemenni. Milyen lehet pálpusztai sajttal megkenve?

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése