Szabó László

Díszpolgár,

Tarpa

Szabó László neve mellé azt is oda kellett volna írni: pedagógus, népművelő, igazgató. De ezek csupán mind előzményei annak, amit 2011-ben elismertek Tarpán. Szécsi Szabolcs polgármester, egykori tanítványa hálás szívvel nyújtotta át a díszpolgári oklevelet, megsüvegelve az ott aktívan eltöltött harmincöt, sikerekben gazdag esztendejét. S noha most Nyíregyházán él, kapcsolata nem szakadt meg szeretett településével.

1944 áprilisában született Debrecenben. Szülei a kereskedelemben dolgoztak, alkalmazottakként ismerkedtek meg, majd a világháború után saját boltot nyitottak. Az államosítás azonban mindent romba döntött, édesapja egészségét is, aki szó szerint belebetegedett abba, hogy mindenüket elvették. Szinte nyomorban éltek, ám mindhárom testvérével egyetemben őt is beíratták zongorázni. Észrevették, hogy jól rajzol, így a vasútnál működő Képzőművészeti Körbe járt iskolás korában. A híres Tóth Árpád Fiúgimnáziumban érettségizett, majd felvételizett az éppen akkoriban alakuló főiskolára, Nyíregyházára. Ösztöndíjasként vállalta, hogy a megyében fog elhelyezkedni. 1964-ben, húszesztendősen frissen végzett matematika–rajz szakos tanárként került Tarpára, melyet előbb meg kellett keresnie a térképen…

Külön minisztériumi engedéllyel azonnal elkezdte a zongoraoktatást is. Mikor odakerült, a faluban összesen két hangszer volt, mikor eljött, már harmincöt. Számos énektanár, zongoraoktató és kántor került ki a keze alól. 1971-ben felkérték a Művelődési Ház vezetésére, így 28 éven át szervezte, irányította Tarpa kulturális életét. Volt, hogy 14 csoport működött párhuzamosan a házban. Egyebek mellett irodalmi színpad, néptánccsoport, ifjúsági kórus, bábcsoport, fotószakkör hívogatta a fiatalokat és felnőtteket egyaránt, ahol az Országos Filharmónia komolyzenei hangversenysorozatát is vendégül látták. A helyi Ifjúsági Klub külön épülettel az egyik megyei bázis lett, terepet adva a beatzenekarnak, a VOX-nak is, melynek ő volt az elején az orgonistája. Igazi sikereit mégis két csoportnak köszönheti. Épp negyven éve, 1971-ben hívta életre a Népdalkört Kocsis József tanár úr szakmai irányítása mellett. Szép eredményeket értek el a megyében és az országban egyaránt. Az Aranypáva-díjas együttes számos rádió- és lemezfelvétellel büszkélkedhet, nemegyszer egyenesen Budapestről küldték értük a buszt. A csapatban volt néhány citerás, akik a dalosok kísérőiből lassan önállóvá váltak. A ’80-as években valóságos citeramozgalom bontakozott ki Tarpán. Egyszerre hat csoport is működött párhuzamosan különböző korosztályokban, Szabó László tanítványaiként és szakmai vezetésével. A középiskolások is hazajártak próbálni, a buszról egyenesen a próbaterembe mentek… A legjobbakból alakult meg pontosan húsz esztendeje a Bereg Citerazenekar, amely fontos szereplője lett a környék kulturális életének és fesztiváloknak megyehatáron innen és túl. Több  „arany” minősítés, hét Aranypáva-díj, két Aranypáva-nagydíj, a Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Versenyek három nagydíja, KÓTA-díj fémjelzi az egyedülálló dicsőséglistát. A környező országokban és Luxemburgban is felléptek, öregbítve Tarpa hírnevét.

1999-ben sikeresen pályázott a Megyei Pedagógiai Intézetbe, így 2006-os nyugdíjazásáig a közművelődési osztály munkatársa, majd vezetője lett. A film- és a képzőművészet mellett főként a népzene és néptánc volt a területe. Táborokat, továbbképzéseket szervezett, fáradhatatlanul dolgozott szaktanácsadóként, bejárva a kitelepüléseket is. A felpezsdült népzenei élet országosan is példaértékű lett. Az általa 1991-ben életre hívott tarpai Megyei Népzenei Fesztivált már innen irányította, s most nyugdíjasként is részt vesz a szervezésben.

Munkáját több alkalommal is elismerték. 1998-ban „Közművelődésért” díjat kapott, majd 2005-ben Csokonai Alkotói díjat, 2008-ban tanári kategóriában KÓTA-díjat, idén pedig a díszpolgári cím mellett a Megyei Közgyűlés adományozott számára emlékplakettet a megye népzenei életében kifejtett négy évtizedes tevékenységéért.

Ma Nyíregyházán, de még inkább császárszállási házában él feleségével. Mónus Jolán kevéssel utána, 1966-ban érkezett Tarpára pályakezdő tanítóként, egy év múlva esküdtek. Három gyermekük született: László fia, „követője”, ének–népzene és rajz szakos tanárként egy ideig segített édesapjának a citeramozgalomban és a csoportok vezetésében, ma a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár Közművelődési Osztályán dolgozik. A két lány, Tünde és Ildikó egyaránt két-két unokával ajándékozták meg őket, Ildikó korábban ének–népzene szakos nyíregyházi főiskolásként a Ki mit tud?-ból ismert Galagonya együttes tagja volt.

Szabó László életútját az értékek iránti nagyfokú elkötelezettség jellemzi. A magyar népzenei hagyományok őrzésében, tanításában, terjesztésében játszik kiemelkedő szerepet nyugdíjasként is.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése