Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Polgár József
Vállalkozó
Komádi
A nagyszülei házában született a főutcán. Szülei földművesek voltak. Nem olyan sok földjük volt. A nagyapa földjét két vagy három fele kellett íratni, hogy ne vigyék el, mint kulákot. A nagyszülők Kistótiban laktak, tanyán, Homorog és Komádi között, bent a „Körözs” mellett. A Rákosi érában az utcai szobába települt a „zöldkereszt”, és más idegen lakókat is költöztettek a házba, így ők kiszorultak a tanyára. Gyerekként gondtalan élete volt. Tehenet őrzött, de ha „ekéztek”, vezette a lovat. Ha közben elfáradt, felült a hátára. A II. világháború után nem sokkal a nagygazdáktól elvették a földet, az ötvenes évek végén pedig a kicsiket is bekényszerítették a termelőszövetkezetbe. A nagyapját is, aki ennek ellenére kint maradt a tanyán, ott is halt meg 1973-ban.
’56 után költözhettek vissza a saját házukba, mikor elkezdte az iskolát, de minden iskolai szünetet a tanyán töltött a nagyszülőknél. A nyolcadik után ipari tanulónak jelentkezett, autószerelőnek. Nagyon nehéz volt bejutni, mert a 350 felvételizőre 32 hely jutott. Debrecenben a Burgundia utcában járt iskolába, a gyakorlat pedig a VOLÁN-nál volt. Ahogy megszerezte a szakmát, sofőrként helyezkedett el, Zillel járta a környéket. Orosházára vitte az embereket, ahol a szennyvíztelepet építették. Hamarosan behívták katonának. Két évet és két hetet szolgált Székesfehérváron a Münnich Ferenc Laktanyában, mint ezredparancsnoki sofőr.
Nem sokkal a leszerelése után letette a buszvezetői vizsgát, majd a „Kőolajnál” helyezkedett el. Jól keresett, és a cégen keresztül még Görögországban is dolgozott egy keveset, egy fél esztendőt töltött kint. ’77-től másodállásban, mint autószerelő dolgozott. 1982-től főállásra váltott, mert a „kőolaj” elköltözött Hajdúszoboszlóra. Azóta maszek. Autószerelő volt sokáig, de közben kereskedett az autógumival, és javította is. 1984-ben, mikor lehetett, vásárolt teherautót, elkezdte a fuvarozást. Még négy évig megmaradt az autószerelő műhelye is, de mikor már nem talált megfelelő szakembert hozzá, 1988-ban felszámolta. Szállított a helyi tüzépnek is, amelyet kiadtak, majd eladtak. Ezért úgy gondolták a feleségével, Julikával, akivel 25 esztendeje élnek együtt házasságban, hogy ők is létrehoznak egyet 1992-ben.
Hamarosan Komádiban is elkezdődött a kárpótlás. Volt a családban kárpótlási jegy, így vásároltak földterületet ők is Komádiban. Aztán magyarhomorogi határban kezdtek területet bérelni, majd Komádiban is. A sajátjukkal együtt mintegy 800 hektáron gazdálkodnak most. Nem csinálnak semmi különlegességet, mert ha próbálkoztak, ráfaragtak. Van olyan embere, aki húsz éve nála dolgozik, és van, aki innen ment nyugdíjba. Közel tíz embert állandóan foglalkoztat. A legmodernebb technológiával rendelkeznek, amely képzett munkaerőt igényel. Az automata kormánnyal felszerelt traktor haladását műholdas helymeghatározás segíti. ISOBUS-os rendszerrel dolgozó gép a már vetett területen érzékeli a földben a magot, és oda már nem vet. Jelzi, ha kiért a tábla végére. A vetéskor nem megy kárba a drága vetőmag, ami jelentős megtakarítást jelent ilyen nagy területen, és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak a járműveik, mint a hagyományos gépek. Modern eszközök, hagyományos termékek: búza kukorica, napraforgó. Nagy hangsúlyt fektet a géppark fejlesztésére. Vallja, hogy minőségi munkát, csak jó gépekkel lehet elérni.
Valamikor három tüzép volt a faluban, mára csak ők maradtak. Fő profil az alap-építőanyagok és a tüzelő értékesítése, de megrendelésre mindent beszereznek, ha kell. Megoszlik a munka a családban. A feleség a tüzépet irányítja, Polgár József pedig az egyre bővülő gazdaság gondjait orvosolja. Birka van „saját ellátásra” a tüzépen. Közülük nagyon sok végzi a bográcsban az életét egy-egy rendezvényen. Komádiban szinte minden közösséget támogatnak. Nem, ezt nem tőlük tudom, erről nem beszélnek. A Körös-Körül Néptáncegyüttes, az általános iskolák, a református egyház, a helyi focicsapat, a Babajaga énekkar és a fogathajtó lovas nap állandó mecénása. Ő maga is kedvet kapott a lótartáshoz. Két nyeregtájon sütött lipicai lova volt. Sajnos az egyik elpusztult. Kedvenc állata elvesztését nagyon a szívére vette. Az autószerelő mester nem képzett mezőgazdász. Nem a szakmát, hanem a vidék szeretetét örökölte nagyapjától, és a kitartását. Járni kell a határt, figyelni kell a földet. Nem is figyelni, érezni kell. Hiába van minden elvetve „fázik a mag”, és még 20-30 mm csapadék hiányzik. Megrepedtek a búzaföldek, a repedésekbe belefér az ember tenyere. A gazda mindig ki van szolgáltatva az időjárás szeszélyeinek. Ő csak tudja, hisz’ van olyan, hogy több mint 100 kilométert autózik a dűlőutakon, ahol a határban együtt öregszik a barázdákkal.
Jól érzik magukat Komádiban, nem mennek innen sehova.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése