Gergely Imre

Nyugalmazott vállalkozó,

Gergelyiugornya

szszb 27_Gergely_Imrejav400px.jpgLegszívesebben hátrafordulnék, vagy még jobb volna, ha helyet cserélnénk. Házigazdám és felesége ül velem szemben egy gyönyörű filagóriában. Csodálatos látvány maradt mögöttem. Keresztüljöttem a dísztérköves udvaron, nem győztem a fejem forgatni, annyi virág kísérte lépteimet. Jó érzés lehet egy madárcsicsergős reggelen ide kilépni. A Tisza-parti településen Gergely Imréék kőhajításnyira élnek a legmagyarabb folyótól. A híd alatt elfutó víz pedig szomszédjában tudja az embert, aki egyike azoknak, akiknek feladata gondoskodni arról: nehogy „zúgva-bőgve törje át a gátat.”

– Itt születtem, ebben a faluban 1945. március 18-án – kezdi egészen az elején. – A naményi gimnáziumi érettségi után ’63. augusztus 22-én léptem a Vízügyi Igazgatóság állományába gyakornokként a mátészalkai szakaszmérnökségen. Volt egy nagybátyám, ő segített az indulásban. Éva asszony, a felesége ásványvizet tesz elénk, szíves szóval kínál. Szalkán széles tér nyílt a fiatalembernek. Hamarosan elvégezte a vízügyi technikumot, és a termelési helyettesi beosztásig vitte. Az ifjú technikus mérnöki végzettséget igénylő posztra került. Nem csalódtak benne, mert nyolc évig sikeresen felelt meg az elvárásoknak. – 1969. augusztus 23-án kötöttünk házasságot – pillant a feleségére. Élete párja egy picit felveti a fejét, amint elmosolyodik. Szép fonatú medál villan meg a nyakában.

– Minden dátumot ilyen pontosan tud a férjem – válaszol egy kérdésre, amit éppen most akartam feltenni. Saját születési időpontját már ő maga mondja: 1949. május 31.

– Én 1968. január elsején léptem a naményi kórház állományába segédápolónőként, és negyven év múltán pénzügyi osztályvezetőként mentem nyugdíjba.

Gergely Imre pályafutása kanyargós, mint a Tisza, de – hogy a hasonlaton belül maradjunk – egy mederben folyt. A dátumok pedig ismét akkurátusak, mint a folyamkilométerek táblái.

– A vízügynél végzett munkám leginkább a honvédségi GH-séhoz hasonlítható. Amikor valahol „helyzet” volt, mi teremtettük meg az elhárításnál dolgozók ellátásának feltételeit az árvízvédelmi osztagnál. Beköltöztünk egy iskolába vagy más alkalmas helyre, és gondoskodtam róla, hogy jóllakhassanak, tisztálkodhassanak, pihenhessenek, akiket leváltott a gáton a következő műszak. Rendszerint 100–110 emberről volt szó. A kitelepülési pont környéke szolgált beszerzési forrásul a logisztikai feladatok megoldásához. Számos derűs vagy éppen bosszúságra okot adó epizódot elevenít fel azokból az időkből Gergely Imre, amelyeken ma már mosolygunk, de akkor hozzátartoztak a hétköznapi problémákhoz. Az eredmény minősít: a védelemben, a védművek építésén dolgozók soha semmiben sem szenvedtek hiányt. Jó szívvel emlékszik vissza a Garbolcon töltött öt esztendőre, amikor a hetvenes nagy árvíz után a Tisza–Szamos közötti körtöltést építették. Barátságok születtek a környékbeliekkel. A garbolci polgármester Nagy Elemér fiát ő tartotta keresztvíz alá. Ott hívták meg a vadászok maguk közé. A természetkedvelők sportja sok új barátságot hozott. Annak a vidéknek gyakori vadja az őz. Igen sok bak végezte puskája célkeresztjében. Elárulja, ez a vad a kedvence, de hozzáteszi, aranyérmes dám-trófeája is van. (Nem is ő volna, ha nem mondaná a hajszálpontos számot: 5 kiló 5 dekás…) A vadászpályafutása külön történet. 41 esztendeje vette kezébe először a puskát, volna tehát miről mesélni. Most csak annyit, hogy tizennyolc évig volt a naményi társaság elnöke, és a minap vette át Kis B. Zoltántól a köszönő és elismerő emlékserleget.

– ’94. április 30-án leszámoltam, és megvettük Kocsordon a Kraszna-híd melletti betonelem-előregyártó telepet. A cég ma is működik – lép át a visszaemlékezésben életének egy újabb periódusába. – Két társam volt az üzletben. Az egyik Jakab Zsigmond, több ciklusban a község polgármestere, sajnos már meghalt. A másik Oroszi Béla, Szalkán él ma is. 17 évig vezettem a telepet, utóbb ide, Ugornyára is építettem egy telephelyet.

A betonelemgyártás menedzselésének majdnem két évtizede a megrendelők megelégedésével a tulajdonosok biztos bevételét hozta, Gergely Imrének, valamint párjának magas színvonalú egzisztenciát teremtve. És ők ketten Éva asszonnyal kiegyensúlyozott boldog emberek benyomását keltik.

– Megmutatom a serleget, invitál a házába. – Ám hosszú út vezet addig. A virágok állítanak meg minden lépésnél, amelyek ismét elém tárulnak most, hogy felállok és megfordulok. Mindegyik egy történet, szivárványszínű botanikus kert. Az eresz alatt, a teraszon, de a házban sem fogy el a sor, bár odabenn a hangsúly áttevődik a trófeákra, amelyekből szép számmal került a falra az annyira kedvelt őzbakokéból. Kezükben a serleggel ül le a fényképezőgépem elé a Gergely házaspár. Éva asszony szeretettel pillant a szép porcelánra, aztán élete párjára, végül rám. Csend ül a tágas nappali szobára, villan a vaku. 2011. július 22-én – teszem hozzá, hogy Gergely Imre precizitásához méltó módon fejezzem be ezt az írást.

(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése