Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése
Gergely Imre
Nyugalmazott vállalkozó,
Gergelyiugornya
Legszívesebben hátrafordulnék, vagy még jobb volna, ha helyet cserélnénk. Házigazdám és felesége ül velem szemben egy gyönyörű filagóriában. Csodálatos látvány maradt mögöttem. Keresztüljöttem a dísztérköves udvaron, nem győztem a fejem forgatni, annyi virág kísérte lépteimet. Jó érzés lehet egy madárcsicsergős reggelen ide kilépni. A Tisza-parti településen Gergely Imréék kőhajításnyira élnek a legmagyarabb folyótól. A híd alatt elfutó víz pedig szomszédjában tudja az embert, aki egyike azoknak, akiknek feladata gondoskodni arról: nehogy „zúgva-bőgve törje át a gátat.”
– Itt születtem, ebben a faluban 1945. március 18-án – kezdi egészen az elején. – A naményi gimnáziumi érettségi után ’63. augusztus 22-én léptem a Vízügyi Igazgatóság állományába gyakornokként a mátészalkai szakaszmérnökségen. Volt egy nagybátyám, ő segített az indulásban. Éva asszony, a felesége ásványvizet tesz elénk, szíves szóval kínál. Szalkán széles tér nyílt a fiatalembernek. Hamarosan elvégezte a vízügyi technikumot, és a termelési helyettesi beosztásig vitte. Az ifjú technikus mérnöki végzettséget igénylő posztra került. Nem csalódtak benne, mert nyolc évig sikeresen felelt meg az elvárásoknak. – 1969. augusztus 23-án kötöttünk házasságot – pillant a feleségére. Élete párja egy picit felveti a fejét, amint elmosolyodik. Szép fonatú medál villan meg a nyakában.
– Minden dátumot ilyen pontosan tud a férjem – válaszol egy kérdésre, amit éppen most akartam feltenni. Saját születési időpontját már ő maga mondja: 1949. május 31.
– Én 1968. január elsején léptem a naményi kórház állományába segédápolónőként, és negyven év múltán pénzügyi osztályvezetőként mentem nyugdíjba.
Gergely Imre pályafutása kanyargós, mint a Tisza, de – hogy a hasonlaton belül maradjunk – egy mederben folyt. A dátumok pedig ismét akkurátusak, mint a folyamkilométerek táblái.
– A vízügynél végzett munkám leginkább a honvédségi GH-séhoz hasonlítható. Amikor valahol „helyzet” volt, mi teremtettük meg az elhárításnál dolgozók ellátásának feltételeit az árvízvédelmi osztagnál. Beköltöztünk egy iskolába vagy más alkalmas helyre, és gondoskodtam róla, hogy jóllakhassanak, tisztálkodhassanak, pihenhessenek, akiket leváltott a gáton a következő műszak. Rendszerint 100–110 emberről volt szó. A kitelepülési pont környéke szolgált beszerzési forrásul a logisztikai feladatok megoldásához. Számos derűs vagy éppen bosszúságra okot adó epizódot elevenít fel azokból az időkből Gergely Imre, amelyeken ma már mosolygunk, de akkor hozzátartoztak a hétköznapi problémákhoz. Az eredmény minősít: a védelemben, a védművek építésén dolgozók soha semmiben sem szenvedtek hiányt. Jó szívvel emlékszik vissza a Garbolcon töltött öt esztendőre, amikor a hetvenes nagy árvíz után a Tisza–Szamos közötti körtöltést építették. Barátságok születtek a környékbeliekkel. A garbolci polgármester Nagy Elemér fiát ő tartotta keresztvíz alá. Ott hívták meg a vadászok maguk közé. A természetkedvelők sportja sok új barátságot hozott. Annak a vidéknek gyakori vadja az őz. Igen sok bak végezte puskája célkeresztjében. Elárulja, ez a vad a kedvence, de hozzáteszi, aranyérmes dám-trófeája is van. (Nem is ő volna, ha nem mondaná a hajszálpontos számot: 5 kiló 5 dekás…) A vadászpályafutása külön történet. 41 esztendeje vette kezébe először a puskát, volna tehát miről mesélni. Most csak annyit, hogy tizennyolc évig volt a naményi társaság elnöke, és a minap vette át Kis B. Zoltántól a köszönő és elismerő emlékserleget.
– ’94. április 30-án leszámoltam, és megvettük Kocsordon a Kraszna-híd melletti betonelem-előregyártó telepet. A cég ma is működik – lép át a visszaemlékezésben életének egy újabb periódusába. – Két társam volt az üzletben. Az egyik Jakab Zsigmond, több ciklusban a község polgármestere, sajnos már meghalt. A másik Oroszi Béla, Szalkán él ma is. 17 évig vezettem a telepet, utóbb ide, Ugornyára is építettem egy telephelyet.
A betonelemgyártás menedzselésének majdnem két évtizede a megrendelők megelégedésével a tulajdonosok biztos bevételét hozta, Gergely Imrének, valamint párjának magas színvonalú egzisztenciát teremtve. És ők ketten Éva asszonnyal kiegyensúlyozott boldog emberek benyomását keltik.
– Megmutatom a serleget, invitál a házába. – Ám hosszú út vezet addig. A virágok állítanak meg minden lépésnél, amelyek ismét elém tárulnak most, hogy felállok és megfordulok. Mindegyik egy történet, szivárványszínű botanikus kert. Az eresz alatt, a teraszon, de a házban sem fogy el a sor, bár odabenn a hangsúly áttevődik a trófeákra, amelyekből szép számmal került a falra az annyira kedvelt őzbakokéból. Kezükben a serleggel ül le a fényképezőgépem elé a Gergely házaspár. Éva asszony szeretettel pillant a szép porcelánra, aztán élete párjára, végül rám. Csend ül a tágas nappali szobára, villan a vaku. 2011. július 22-én – teszem hozzá, hogy Gergely Imre precizitásához méltó módon fejezzem be ezt az írást.
(Északkeleti Almanach 27. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2011.)
Hasonló
Sánta Miklós
Juhász István
Dr. Czomba Sándor
Felhősné dr. Csiszár Sarolt...
Dr. Bakai Zoltán
Dr. Legény Zsolt
Tóth Sándor
Bíró Éva
Tóth Lajos
Szombati Béla
Dr. Bráth Endre
Dr. Győrfi András Ernő
Balázs Mihály
Szalainé Bíró Katalin
Szabó László
Filep Sándor
Faragó Jánosné
Bódi István
Bittner József
Tóth Lajos
Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal
A milánói dóm égbe szúró tornyai
A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése
Tanya
Biszák László alkotása A festő, aki komplett képekben gondolkodik, vagy csak ráhagyja az ecsetére, hogy dolgozzon, máris kikerekedhet keze nyomán egy tájkép, és ha van még festék a palettán ... Tartalom megtekintése
“Itt van az ősz, itt van újra…”
Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek. Pompás. Csodás. Szinte itt ... Tartalom megtekintése
Őszikék 22 – 11
Bíró Ernő alkotása Lám-lám idén is eljött minden híresztelés ellenére az ősz! A nyár perzselő volt, áhítoztunk az esőre, kis lehűlésre, és mutató újját felemelve hozott rosszakat, viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése
Kertész utcai ház, Győr
Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et írunk, és 2020-ban készítettem ezt a kis képet. Révfalut jártam, kerestem az emlékeket, lassan az épületek is úgy kipotyogtak a szitán, eltűntek mint a pergő ... Tartalom megtekintése
Lagúna
Huszár Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése
Fornax
Tüttő József alkotása Képzeletem összes zugát nézegetem az elvonatkoztatott témát bontogatva ami a jelenkor megváltozott világát képviseli. A múlt század embere vagyok, ahol a tárgyak tárgyakat ... Tartalom megtekintése
Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt
Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése
“Nem nyitok vitát…”
Tüttő József alkotása Két krumpli egy zsákba hiába nagy a zsák, akkor hátra arc, és úgy vitáznak mint két felfújt hólyag. Tüttő József két figurát állít elénk, hogy fejtsük meg ... Tartalom megtekintése