Felhősné dr. Csiszár Sarolta

Múzeumigazgató,

Vásárosnamény

Muzeológus-pályafutásom ta­lán legnagyobb eredménye, hogy kiállításainkkal ma már Vásárosnamény legszebb épületében, a Tomcsányi-kastélyban fogadhatjuk a látogatókat. Úgy hiszem, sikerült e történelmi levegőt árasztó környezetben is megőriznünk sajátos „beregi” arculatunkat, s régről ismert vendégbarát hírünket – mondta elöljáróban Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeumigazgató.

– 1975. szeptember 1-jén kerültem a Beregi Múzeumba – már nem is annyira friss középiskolai tanári diplomával  –, a gergelyiugornyai református lelkész, múzeumalapító édesapám, Csiszár Árpád mellé munkatársnak. Nem volt ismeretlen számomra a feladat, hiszen tudatosan készültem rá. Ma már látom, hogy édesapám még gimnazista koromban kiválasztott a feladatra. Hatan voltunk testvérek, és mindőnkben igyekezett elültetni a múzeum iránti érdeklődést. Én nagyon szerettem menni a gyűjtőútjaira. Élvezet volt hallgatni jó kedélyű, nyílt és őszinte beszélgetéseit, és látni az adatközlőkkel való különleges partneri kapcsolatát. Az ekkor szerzett tapasztalatok és élmények egész pályámat meghatározták. Az érettségit követően természetes volt, hogy a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészkarára felvételizek. Akkor nem indítottak néprajz szakot, így magyar–történelem szakra jelentkeztem. Az egyetemen megkerestem Gunda Béla professzor urat, ő javasolta, hogy vegyem fel a néprajzi szemináriumot is. Felüdülésnek számítottak az ott töltött órák. 1972-ben szereztem diplomát. Közben férjhez mentem Felhős Szabolcs középiskolai tanárhoz, és megszületett két nagyobbik gyermekünk: Enikő és Koppány. Dávid majd csak később, 1979-ben. Az egyetem után nehezen tudtam elhelyezkedni, a származásom kerékkötőnek bizonyult. Végül nevelőtanár lettem a Tomcsányi-kastélyban működő középiskolai kollégiumban. Ekkor ismertem meg e csodálatos barokk épületet. Jól éreztem magam a kollégiumban, ám 1975-ben mégis váltottam. Nehéz volt dönteni, de az esetleges „nem” válaszomban megéreztem édesapám csalódását.

Múzeumba kerülésem után nyomban a népi textilmunkák kutatásába ástam bele magam. Ennek eredményeként jelent meg 1980-ban Beregi keresztszemes minták címmel a Minerva kiadásában első átfogó munkám. A kötet a Beregi Múzeum több ezres textilgyűjteményének mintáiból nyújt teljes keresztmetszetet. E feldolgozás, egyáltalán a hímzőalbum megjelenése hatalmas lépést jelentett előre a munkánkban, a ma is központi helyen álló „élő múzeum” megvalósításában. 1983-ban az albumot egy újabb textilkutatást elősegítő munka követte. Az édesapámmal közös szerzőségben megjelent A beregi népi textíliák lexikona című füzet. Ez alapjául szolgál ma is a több mint két évtizede folyamatosan működő szaktanácsadó és tervező szolgáltatásunknak. Ennek nyomán folyamatosan készültek és készülnek lakástextíliák, templomi garnitúrák, ruhadíszítések- és hímzések is. A textildíszítésekkel való foglalkozás, a gyűjtés és feldolgozás eddigi egész pályámat végigkísérte. Mára a 3000 darabos textilgyűjteményünk az interneten is megtekinthető. Nemzetközi kiállításaink is voltak Ausztriában, Németországban, Finnországban és a szomszédos országokban. 1995 óta – egy kutatócsoport tagjaként – a határon túli magyar református egyházak úrasztali terítőinek és egyéb templomi textíliáinak felmérésével és vizsgálatával is foglalkozom. Ez a munka is hozzájárul a beregi díszítőművészet valós titkainak feltárásához. A felmérés eredményeit folyamatosan publikáljuk a Magyar Református Egyházak Javainak Tára sorozatban, amelynek eddig 13 kötete jelent meg. Munkánk számos egyházkerületben visszhangra talált.

Az egyetemi doktori vizsgát 1985-ben tettem le. A dolgozat 1986-ban jelent meg Temetési szokások a Beregi-Tiszaháton címmel a Studia folkloristica et etnographica sorozatban. A témában szakértője voltam egy tévéfilm készítésének. Nagyon örülök, hogy 1998-ban a CEBA Kiadó megbízásából a Magyarország megyei kézikönyvei sorozathoz én készíthettem el a 29 beregi és hozzá kapcsolódó szomszédos település történetét. Kiemelném a 2000-ben megjelent Csaroda kötetet. Külön élvezetet jelentett az iskolatörténeti kutatás. Három nagyszabású kiállítást is rendeztem a témában: 1980-ban, 1996-ban és 2008-ban. A megrendezett kiállításért 1996-ban a Millenniumi Emlékbizottságtól Eötvös-plakettben részesültem.

Az OTKA és a Megyei Önkormányzat támogatásával készül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészetét bemutató reprezentatív kötet. Ebben jelentős helyet kapnak az általam írt fejezetek: A templomok népművészete, Szőttesek és vászonhímzések Sz.-Sz.-B. megyében és Az öntöttvas tüzelőberendezések díszítményei c. részek. Igazi elismerés volt számomra, amikor az eddig, a városért végzett munkámért és a Tomcsányi-kastélyban végzett nyolc színvonalas kiállítás forgatókönyvének megírásáért és a kiállítások megrendezéséért 2007-ben megkaptam a település képviselő-testületétől a Pro Urbe-díjat.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 25. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2008.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése