Dancsy István és Istvánné

Nyugalmazott pedagógusok

Gesztely

szszb_32_ki_dancsy_istvan_es_istvanne.jpgEgy bemutatkozó kézfogás kellett csak ahhoz, hogy örökre együtt maradjanak. Mindez Gesztely község általános iskolájában történt 1959-ben, ahol Katika tanító néni tanított, Dancsy István pedig új pedagógusként került az intézménybe. Ötvenöt éve kötelezték el magukat a falunak, az iskolának és egymásnak, a településen pedig máig nagy szeretet övezi őket. A tanár néni és az igazgató úr megszólítás egyben a feléjük áradó tisztelet jele.

A Miskolcon született és a megyeközpontban érettségiző lány apja a földhivatalban dolgozott, édesanyja pedig közjegyzői irodavezető volt. Hiába nőtt fel a nagyvárosban, nem tudta megszeretni annak miliőjét. Falura vágyott, ezért 1958. szeptember 15-től képesítés nélküli pedagógusként állt munkába Gesztelyen. Utólag úgy emlékszik, mindjárt megragadta a csend, de legjobban a tiszta, csillagos ég, amit korábban csak ritkán látott.  Naponta ingázott miskolci otthona és munkahelye között, de szakított időt a továbbtanulásra is. Sárospatak Tanítóképző Főiskolájában 1960-ban vette át első diplomáját, majd Egerben  szerzett mezőgazdasági ismeretek és gyakorlat, valamint magyar nyelv és irodalom szakon tanári diplomát. Az ének-zene szakot Sátoraljaújhelyen végezte el. Ennek ellenére örömmel maradt az első osztályosok tanító nénije, aki a falubeliek jelentős részét megtanította írni és olvasni.

Akkoriban az ötven főt is meghaladta az elsősök száma és volt olyan évfolyam, amikor egyedül tanított 54 gyereket egy osztályban. Kihasználva zenei tudását néhány diákját zongorázni tanította és szolfézs órákat tartott számukra. Létrehozott egy művészeti csoportot, akik az iskolai ünnepségeken léptek fel különböző színdarabokkal. A Repülj Páva népművészeti vetélkedő hatására kollégája, Trízsi Pál négyszólamú énekkart hozott létre, amelybe ő is bekapcsolódott.

Tanár néni elárulja, oktatási módszerének alapja a mesélés volt, tanítványai tündérmeséken nőttek fel, nem erőszakos filmeken. Az évszakokhoz igazodva szervezett  kirándulásokat, így jártak ibolyázni, szalonnát sütni, szánkózni, de elvitte őket a Barlangfürdőbe és a megnyílt Centrum Áruházba is, hogy a falusi gyerekek is tájékozottak legyenek. Mindez közrejátszott abban, hogy idegenvezető diplomát is szerezzen.

Az 1933-ban Hajdúhadházon született Dancsy István műszaki pályára készült, de az akkori viszonyok szerint pedagógus pályára irányították. Debrecenben az Állami Pedagógiai Gimnáziumban érettségizett, majd onnan került a Debreceni Állami Tanítóképzőbe. Négy év tanulás után gyakorlatra küldték, megszólítása „kis tanító bácsi” volt. Az ötödik tanév végén kapta kézhez tanítói oklevelét és akkor szórták szét az 52 fős osztályának végzőseit három északkeleti megyébe. Ketten 1953. július 1-től Borsodba kerültek, számára Forró iskoláját jelölték ki munkahelynek. Ott töltötte a következő hat évet és bekapcsolódott Encsen a kulturális csoportba, ahol a színházi előadások mellett zenekart is szerveztek. Onnan bekerült a megyei pedagógus énekkarba, ám a próbákra az akkori közlekedési viszonyok mellett nem volt egyszerű Forróról bejárni. Amikor meghallotta, hogy Gesztelyen változások vannak a tanári karban, áthelyezkedett a Hernád partjára.

Ekkor, 1959-ben ért össze a sorsuk, és azóta elválaszthatatlanok egymástól. Tanító bácsi eleinte alsó tagozatos osztályokat tanított, majd Egerben a Ho Shi Minh Tanárképző Főiskolán mezőgazdasági ismeretek karon szerzett diplomát, amit később a történelem szakon megismételt. Akkoriban a vidéki iskoláknak tankertet kellett fenntartaniuk, a megtermelt árút pedig kötelező volt értékesíteni. Csakhogy a rendszer nem működött, ezért kérte, hogy az iparosodó térségre való tekintettel inkább műszaki ismeretek oktatására térjenek rá. Siker koronázta elképzelését. Dancsy István 1972-ben, Trízsi Pál halála után kapta meg igazgatói kinevezését, amely állást nyugdíjazásáig betöltött. Közben történelmet is tanított, amely területen 1991-ben meglepetés érte. Egy hajdúszoboszlói átképző tanfolyamon elmondta az előadó, hogy ők addig hamisított történelmet tanítottak tanulóiknak.

Katika tanár néni 1994-től vezeti a helyi énekkart, amivel több arany- és ezüstérmet nyertek, és részesei a Magyar Kultúráért aranyplakett és aranyoklevél elismerésnek is. Megkapta a Kiváló Pedagógus kitüntetést és a Munka Érdemrend bronz fokozatát. Nyugdíjazása óta is az énekkar élén van, amiben néhány hónapig betegsége akadályozta. Akaratereje és élni akarása azonban kisegítette a bajban és ma már újra a régi formájában vezényli a csoportot.

Házasságukból 1969-ben született István, aki gépjárműoktató, unokájuk Adrienn pedig 16 éves és a miskolci Kossuth Lajos Gimnázium tanulója. Ő napi kapcsolatban van a nagyszülőkkel, és ha úgy érzi, segítségre szorul a tanulásban, kikéri véleményüket, aminek az eredménye meglátszik az érdemjegyekben.    

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése