Császári (Báthori) László

Bibliaíró és fordító

Nyírcsászári

Képzeletünk segítségével visszarepültünk az időben, egészen a nándorfehérvári csata utáni hetekre – hónapokra. Az időutazásban egy neves kutató – Dupay Mihály – volt a segítségemre. Azon kevesek egyike ő, aki időt, pénzt, fáradságot nem számolva kutatta és kutatja ma is a magyar történelem rejtett szegleteiben megbúvó kincseket. Munkálkodása során akadt rá a több mint öt évszázada elhunyt, első magyar bibliaíró- és fordító, Császári/Báthory(i)/ László munkásságának nyomára.

Dupay Mihály 1944. február hetedikén született Nagykállóban. Gazdasági mérnök. Negyvenkét éve él társas kapcsolatban, melyből két fia született. „Belső hívásra, hét évvel ezelőtt kerestem meg az Első Remete Szent Pál rendi központi monostor romtemplomát. Azt és környezetét azóta családommal tartjuk rendben. 2011. március 25- én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, szintén belső hívásra, egy áldott állapotban lévő Boldogasszony szobrot állítottunk föl, és kértünk rá áldást.”

Ez időtől kezdett behatóan foglalkozni a magyar alapítású Pálos rend történetével. Különleges érdeklődéssel fordult néhai földije, Császári (Báthory) László személye felé, aki az első magyar Biblia írója és fordítója volt. ”Kutatásaim folyamán állandóan ellentmondásokba és valótlanságokba ütköztem, kezdve azzal, hogy a nevét és a származását is a különböző források máshogy rögzítik. Ez jellemző a Pálos rend keletkezésére és működésének történetére is.”

Térjünk rá nándorfehérvári hőseink egyikének nem mindennapi munkássága bemutatására, illetve ismertetésére. Boldog Báthory László (Bátori László) az 1420-as években, Nyírcsászáriban született. Hosszú és fáradságos élete – a Mátyás király halála előtti években – a budaszentlőrinci pálos kolostorban ért véget. Halála napján még misézett. Testét a kolostor templomában, a Szent István oltár előtt helyezték örök nyugalomra. A származására vonatkozó adatok ellentmondásosak: van olyan forrás, amely szerint „Bátori László (boldog) a pálosok budaszentlőrinci kolostorának volt munkás tagja. Valószínűleg az erdélyi Bátori családból származott, s a XV. században élt.” Egy másik forrásban ez olvasható: „Bátori – László, boldog (15.sz.): pálos szerzetes. Nyírbátori polgárcsaládból származott. Bibliamásoló volt a budaszentlőrinci kolostorban. Magyarul írt szentírás-magyarázata Mátyás király Corvinái között is helyet kapott. De annak a török hódoltság korában, sok más Corvinával együtt nyoma veszett.”

A török elleni harcokban mutatott hősiessége jutalmául – adományul – megkapta Somló birtokjogát. Azt a helyet, ahol a” királyok borát” adó szőlőket termesztették. Később elfordult a világi élettől, belépett a Pálos rendbe, ahol a hittudományoknak szentelte minden idejét, erejét. Elhagyta kolostort és a Nagy-Hárs-hegy tetején lévő kis barlangba húzódott vissza és remetéskedett két évtizeden át. Ott fordította le a teljes Bibliát, és készítette el latinból a Szentek Élete című művét. A barlangi élet, a vezeklés, a böjtölés aláásta egészségét és betegen, elgyengülve tért vissza a kolostorba.

Gyöngyösi Gergely pálos főperjel 1525-ös Krónikája és Bod Péter 1766-ban megjelent könyve alapján joggal tételezhető fel az, hogy az egyik első magyar nyelvű fordítás Báthory Lászlóé lehetett a XV. sz. második felében. A főperjel krónikájában ez olvasható: Bátori László buda – szent – lőrinci pálos szerzetes az egész Bibliát (totam Bibliam) magyarra fordította. Az említett kézirat a XVIII. században még fellelhető volt a felsőelefánti pálos kolostorban. Mindezek a Jordánszky Elek püspök-féle „Jordánszky- kódex”- ben leírtakkal összhangban vannak.

Boldog Bátori László egykori barlangját 1911-ben, Bátori barlang néven nyitották meg. Munkásságát megörökítő fekete márványtábla került akkor a bejárat fölé. Később, 1931-ben Havran Imre iparművész tervezte márványoltárt alakítottak ki, amiből mára csak az összetört márványtábla darabjai maradtak meg. („Hálás és büszke utókor !”) Arcképét, amit egy ismeretlen szentlőrinci pálos szerzetes festett a XV. sz. második felében, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik.

A világon elsőként, három éve, szülőfalujában, Nyírcsászáriban szenteltek fel templomot Pió atyának, a szent életű olasz kapucinus szerzetesnek. A hármas oltárképen középen az Irgalmas Jézus, mellette Pió atya és Boldog Császári (Báthori) László látható.

Dupay Mihály elhatározta, hogy emléktáblát helyez el a barlang bejáratánál. Látva Nyírcsászári hozzáállását híres szülöttjéhez, megkereste a polgármestert, hogy részt vesznek-e az emléktábla elkészítésében és elhelyezésében. Zichar János vállalta az anyagiakat, és felkérte Dupay Mihályt az emléktábla elkészítésében való közreműködésre. Az ünnepségre 2014. szeptember 27-én kerül sor.

Nyírcsászári büszke és így szeretné leróni tiszteletét fél évezrede élt és alkotott szülöttjének.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Zichar János

Fejes Zsolt

Fodor Zsolt

Zichar János

Kelemen Dániel

Zolcsák István

Tárnok Tamás Vince

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!