Nehéz beszélni a  fényről, ugyanakkor  a köznapi  nyelvünkben  mindig  utalunk  rá,  mint  elengedhetetlen  fő  témára, hiszen nélküle  nem lehetnénk, földünk, és környezetünk sem.  Házaink  amik  megvédenek,  amiknek  funkciója  fontossága  szinte  felmérhetetlen,  fénynélkülisége  börtönig  süllyedne.  Hiába  a  sok, és fontos találmány,  csak  pót, és kiegészítés,  talán  pontosan  ezért  mondhatjuk,  hogy a  fény  isteni.  Templomaink  legyenek  bármilyen  öregek,  levegőjük  nehéz, talán  nyirkos is,  ablakaiknak  fontosságot  adtak,  ezért  is  alakulhatott annyi  stílus, annyi  változatosság  a  koronkénti divat, és elvárás szerint. Fontos  volt a tájolás,  a  napnak  sugarai  merre,  mire  vetültek,  mit  jelentenek!  Egy régen  készült  kis  képet  hoztam,  bizony ma  már inkább  szégyen, de valami megfogalmazódhatott  bennem,  mert  a  színes  üvegek,  és  az általuk  elmondott  történetek  további  mesébe  szaladva tovább éltek. Legyünk  bárhol,  dolgozzunk, vagy pihenjünk,  legyen  érték a  fény,  becsüljük és  élvezzük,  hiszen  ez  egy isteni  ajándék,  egy megkülönböztetett  útlevél    picike életünkhöz!!