Csendélet

Tüttő József alkotása

Talán azóta amióta világ a világ, a növények a meglepően gazdag változatával virágaival, terméseivel nagy hatást gyakorolt az emberre. Szépségüket bekarcolták, bevésték a nekik megfelelő helyre, sziklába, fába, akár magokra, vagy saját bőrükre, mint manapság, tehát egészen érthetetlenül, és kiszámíthatatlan felületek díszítésére kerültek. Az épületek megjelenésével óriási lehetőség nyílt, hiszen kívül, belül a szabad felületek mérete megnőtt, majd kis zsugorítási formulaként a találékonyság megszülte a hordozható képet, a papírra vetett érzéseket magát a képet. Bizony nem egyszerre teremtődött meg ez a világ, sem nagyban sem kicsiben, és a teremtés mindennap folytatódik hogy merre és meddig… kitudja? Maradjunk Tüttő József virágainál, a mindig szerethető, és kedvelhető csendéletnél. Itt maga a látvány nyugtató, a Tüttői stílus könnyen felismerhető legyen az alakos kép, portré a virág mint kísérő dekoratív elem fellelhető. Képein a színek, a fogalmazási mód egy egészen egyedi ízt mutat, lehet szeretni, vagy kifogásokat emelni, de elsétálni előtte bizonyosan nem!! Ez a csendélet kilépett a csendből, hozzánk beszél és szól, visszanézve is megszólít legyen szobánk sötétebb sarkán, vagy a kiállító terem falán, mindenhogyan szemnek, szívnek kedvesen beszédes kis jól rímelő költészet.

Szerző: 2020. 09. 06.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló