Nyomkövetősdi

Csiporka, Bíborka és az osztály a testét ügyesíti az írástanuláshoz

– Délután nyomkövetőt játszunk! – jelentette be Stefi néni. – Gyertek ki az udvarra! Míg ebédeltetek, kiépítettünk nektek egy tanulópályát!

– Aztaaa! – álmélkodott Bíborka az akadálypálya láttán. – Szóhoz sem jutok!

–  És mit kell itt csinálnunk? – nézegette körbe Csiporka a tappancsokat, a kanyargó színes szalagokat, az iskola falára kiakasztott tenyérnyomokat, tapsjeleket, szemrajzokat.

– Végig kell követnetek az útvonalat a jelzéseknek megfelelően – mondta Balambér bácsi.

– És meg kell próbálnotok nem kilépni, elbillenni a pályáról! – kuncogott Stefi néni, aki azonnal bemutatót is tartott nekik a labirintusféleségben.

– Hűűű, de ügyes tetszik lenni! – harsogta Hangyi, amikor látta, hogy a tanító néni egyszerre háromfelé is tud figyelni, és közben meg sem billen, sőt, folyamatosan mosolyog rájuk. – Kipróbálhatom? – kérdezte vágyakozva, mert nagyon szerette volna megmutatni Bíborkának, hogy bátor és ügyes is.

– Hát persze! – mosolygott rá Stefi néni. – Már indulhatsz is!

Hangyi odaállt a startvonalhoz azonnal. Nagy levegőt vett, és elindult. Feszülten figyelt, hogy egyszerre tudjon kanyarogni szorosan egymás mellé tett lábakkal, és terpeszben, közben tudjon tapsolni, falat ütögetni, vagy éppen csukott szemmel lépkedni az egyenes szakaszon úgy, hogy ne lépjen le a színes szalagokról, amik az utat jelölték.  Néhány mellélépéssel, de végigért elég hamar a pályán.

– Milyen volt? – kérdezte Csiporka, aki szintén alig várta, hogy megtudja, képes-e kiállni a próbát.

– Hűűűű… – eresztette ki a levegőt Hangyi, aki annyira koncentrált, hogy szinte lélegezni is szinte elfelejtett. – Nem is rossz! Pedig agyon izgultam magam… – Mehetek újra? – fordult Stefi néni felé.

– Hogyne, de előtted mindenki kipróbálja magát, hogy be tud-e érni a célba. – Gyere, Csiporka! Egy, kettő, háááárom!

És Csiporka a nagy figyelés közben egyszer csak azt vette észre, hogy sokkal ügyesebben, könnyedebben mozog, mint régebben, és szinte nehezére sem esik a sokfigyeléses mozgás.

– Ez jó volt! – jelentette ki mosolyogva. – Szuper játékot tetszettek kitalálni nekünk! Ki következik? – nézett körbe, de addigra Bíborka már röppent is a startvonalra.

Őt követte Gyike, majd Szunyi, akik szintén fülig érő szájjal örvendeztek.

– Nem megyek! – jelentette ki Bobo mogorván, és karba tette a kezét leszegett fejjel.

– Jó, akkor majd előbb én megpróbálom – mondta még kissé bizonytalan hangon Pötyi.

Lépegetett, topogott, tapsikolt, de a terpeszes ugratónál hirtelen megbillent, és a hátára zuhant, majd lezárta szemeit. Társai azonnal mellette termettek, és felsegítették. Leporolták szépséges szárnyait, megtapogatták a karjait, nem tört-e el valamije.

– Nincs baj… – szólalt meg végre –, csak szégyellem magam… – nyögte ki végre.

– És mért szégyelled? – döbbent meg Csiporka. – Azért, amiért hibáztál életed első akadálypályáján? De hiszen eddig senki sem tudta teljesen hibátlanul teljesíteni a feladatot!

– De! Stefi néni! – szólalt meg váratlanul Bobo. – Ő nem bénázott, mint ti!

– Hát, most nem is tudom, hogy örüljek-e a dicséretnek, vagy haragudjak, mert leszóltad a társaidat… – borult el a tanító néni arca.

– És te voltál az egyetlen, aki ítéletet mondtál, pedig ki sem próbáltad, tudnád-e teljesíteni a nyomkövetőt… Ne haragudj, de úgy gondolom, nem volt jogod lebénázni minket – jegyezte meg halkan, de határozottan Csiporka. – Miért is kéne elsőre mindegyikünknek tökéletesnek lennie?!

Nagy csend lett, majd Bobo megszólalt végre:

– Könnyű nektek, hogy otthon nem nevetnek ki benneteket…!

– Téged otthon kinevetnek, ahelyett, hogy segítenének??? – döbbent meg Bíborka.

– A tesóim… Folyton kiröhögnek, ha nem tudok valamit…

– Úgy látom, ez nem valami jó neked – összegezte Balambér bácsi. – Mondd, akkor miért csinálod ugyanazt a rosszat itt a társaiddal?

– Igaz… – nyögte ki Bobo, majd szó nélkül a startvonalhoz állt.

***

Szerző: 2018. 11. 20.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése