Csoda fürdőszoba

Csiporka és Bíborka felfedi a fürdőszobai színek titkait

A bogársuli fürdőszobájába belépve mindenki megtorpant. Hét apró, hófehér kézmosó sorakozott az ajtótól balra, velük szemben pedig hét pici, ajtóval zárható wc-fülke fogadta őket.

– Odanézz! Ki van írva a nevünk! – bökte meg finoman Csiporka a pillangót, hogy azonnal meg tudja mutatni felfedezését.

– Csak nem azt akarod mondani, hogy azok a színes csíkok olvashatók?! – kételkedett Bobo kissé ingerülten, mert még mindig nem heverte ki előző tettének utóhatását.

– De azt mondom! – állt elé bátran Csiporka. – A tied az utolsó – vezette oda Bobót a barna feliratú fülkéhez.

Bíborka meg Pötyit vezette oda a szomszédos piroshoz.

– Úgy vélem, tornasorban vagyunk beosztva – gondolkodott hangosan Hangyi. – Akkor az enyém a feketés, Szunyié az arany, Gyikéé az ezüst, Csiporkáé a narancssárga, és Bíborkáé a rózsaszínes – sorolta, majd tanulmányozni kezdte titokban a nevek kezdőbetűit, hogy minél hamarabb utolérje Csiporkáékat az olvasásban.

– Vegyétek elő a szappanotokat és a törölközőtöket! Nedvesítsétek meg a kezeteket, szappanozzátok be, aztán jó sokszor, alaposan dörzsöljétek össze, csak azután öblítsétek le róla a habot bő vízzel. Aztán jöhet a kéztörlés. Mégpedig jó szárazra! Az ujjaitok közét is törölgessétek meg! – sorolta feladataikat Stefi néni, aki már semmit nem bízott a véletlenre, hiszen egy délelőtt elég volt ahhoz, hogy megtudja, tanítványai ugyan mind okosak, de a neveltségi szintjük közel sem azonos.

Úgy vélte, aki úgy is tudja, mit kell tennie, annak sem árt egy kis ismétlés. Akinek meg nem ismerős a téma, legalább most tud segíteni anélkül, hogy nyilvánosan kiderüljenek a hiányosságok.

– Ha elkészültetek, hagyjátok a szappanotokat a mosdókagyló szélén, a törölközőtöket meg akasszátok fel, hogy megszáradjon! Remélem, már egyikőtök sem fog hozzányúlni a másikéhoz!

– Ha elkészültetek, gyertek vissza a sorba! – kérte őket Balambér bácsi.

– Hol fogunk ebédelni? Már lassan éhen halok! – nyafogott Szunyi.

– A télikertben. Úgy emlékszem, már mondtam – somolygott a tanító bácsi.

– Mit tudok én enni egy kertben??? – morgolódott tovább Szunyi, látványosan égnek emelt szívókákkal.

– A télikertet úgy rendeztük be, hogy mindenki megtalálhass a maga táplálékát.

– Na, arra kíváncsi leszek! – kételkedett Szunyi továbbra is. – Legjobban az embervérért vagyok oda! – cuppantott. – Nem hiszem, hogy évekig ott fog ülni valaki, hogy én falogassak belőle!

– Hát, az biztos, hogy senki emberfia nem fog nektek ott ücsörögni, de szerintem sikerült elfogadhatóan megoldanunk mindent – szólt közbe Stefi néni, aki a sort vezetve egy szempillantás múlva benyitott a télikertbe.

– Mennyi virág! Micsoda illat! – mosolyodott el boldogan Bíborka. – Mehetek falogatni? – kérdezte néhány pillanat múlva, mert már szinte magától beindultak a szívókái.

– Menj csak! – simogatta meg a fejét Balambér bácsi szeretettel.

– Micsoda zöldek! – nyelt egy hatalmasat Csiporka.

– Indulj ebédelni! – indította útjára Stefi néni.

– De tudod! – fordult vissza hirtelen Bíborka magasra emelve mutatóujját.

– Tudom hát! Betartom a fogyókúrámat, ígérem! – szaladt az első, csábító zöldhöz Csiporka.

– Itt van körtefa?? Körteillatot érzek! – szaglászott körbe éhesen Hangyi és Gyike.

– De van ám! – mosolygott Stefi néni.

– A jó sok túlérett gyümölcs a kedvencem! Tetszik tudni, amikor már jó folyós! – indult meg önkéntelenül az illat felé Gyike megfeledkezve arról, hogy még nem is kapott engedélyt.

– Odanézz! Az az akácág hemzseg a levéltetűtől! – rohant oda felfedezéséhez Pötyi, és ropogtatni kezdett.

– És mi??? – nézett körbe jóízűen ebédelő osztálytársain Bobo és Szunyi.

– A ti eledeletek a hátsó kijárat mellett van. Mondtuk már, hogy rólatok sem feledkeztünk el! – somolygott Balambér bácsi.

Egy üvegfal mögé vezette be őket, ahol állat- és emberbábok álltak.

– Élő emberrel és állattal nem szolgálhatunk, de az állatkórház segített nekünk elkészíteni ezeket a szurkálható, szívogatható, friss vérrel feltöltött maketteket. Próbáljátok ki őket! – indította útra őket Stefi néni.

– Na, ilyet sem láttam még! – csóválta a fejét Szunyi, de aztán már csak a jóleső rágicsálás, szívogatás, harapdálás, és az osztály elégedett mormogása volt hallható.

***

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése