A Virág család

Csiporkát és Bíborkát örökbe fogadja Ibi

– És varrunk hátizsákot a hétvégén? – kérdezte az örömtől még mindig elfogódott hangon Bíborka.

– Varrunk bizony! – ígérte Ibi.

– De jó, hogy nem kell ránk rengeteget költened, és mégis járhatunk iskolába! – örvendezett megkönnyebbülten Csiporka.

– Bogárkáim! Ígérjétek meg, hogy többé nem problémáztok a pénzen! Nem vagyok gazdag, de arra mindig fog jutni, ami fontos! – ígérte Ibi.

– Köszönjük! – hálálkodott Csiporka.

– De azért annak nagyon fogok örülni, ha rendszeresen segítetek nekem!  – kuncogott Ibi.

– Hallottál minket? – lepődött meg a bogárka.

– Igen, és szeretettel elfogadom a segítségeteket! Nincs annál jobb, ha együtt dolgozik a család!

– Csalááád? Mi család vagyunk? – tárta hatalmasra a szemét Bíborka.

– A család nem apukából, anyukából, és gyerekekből áll? – kérdezte Csiporka.

– De igen! Ám azt gondolom, mi hárman sokkal jobban összetartozunk, mint a legtöbb család. Törődünk egymással, segítjük, szeretjük egymást, nem veszekszünk, hanem boldogok vagyunk, ha együtt lehetünk. Kellhet a családsághoz valami ennél több?  – kérdezte megcsillogósodó szemmel Ibi.

– Van családunk! – ölelték át Ibit boldogan a bogárkák.

– Az iskolában legalább nem kell bevallanunk, hogy sosem ismertük a szüleinket, s csak egymáshoz tartozunk – örvendezett Bíborka, akiben a hétfő közeledtével elkezdett nőni az iskolakezdős izgalom.

– És még nagymamánk is van! – ragyogott fel Csiporka szeme. – Meg kutyánk, és cicánk is Márti mamánál! Ez tényleg igazi család!!!

– Akkor mostantól lehetek Virág Bíborka?

– És én meg Virág Csiporka? – pillogtak a bogárkák kérdőn Ibire.

– Lehettek bizony! Majd be is jegyeztetjük az Anyakönyvi Hivatalban az örökbefogadást! – ragyogott fel Ibi is, majd letette a hóna alól a könyveket. A nagy izgalomban észre sem vette, hogy még mindig cipeli őket.

– Megtaláltad a mesekönyveket? – örvendezett Csiporka, és belelapozott a legfelsőbe. – Csu-kás Ist-ván: Sü-sü a sár-mány.

– Sármááány??? Az micsoda??? – kérdezte Bíborka.

– Az ott – bökött a szó közepébe Ibi az ujjával –, nem m, hanem k.

– S  á  r  k  á  ny – betűzte ki a szót helyesen Bíborka.

– Hát, azt hiszem, mindegy, mert egyiket sem értem… – vakarta meg a fejét Csiporka gondterhelten. – Mi az a sárkány? Hát a sármány? – nézett kérdőn Ibire.

– Nézzétek meg a lexikonban, és az interneten! Már tudtok olvasni, meg kell tanulnotok okosan használni a könyveket, és a világhálót is! – felelte Ibi, aki természetesen minkét szó jelentését ismerte, de a könnyen megkapott tudás helyett okosabbnak látta, ha rászoktatja a bogárkákat az önálló keresgélésre, ismeretszerzésre.

– Vannak szótár-könyvek? – lepődött meg Csiporka.

– Bizony! Sokféle létezik. Muszáj, mert az embergyerekek sem mindentudóan születnek ám!

Ibi a polchoz ment, s leemelt két nagy, vastag könyvet.

– Ez az Akadémiai Kislexikon. Két kötetes. Még apa vette nekem, amikor kislány voltam.

– Kislexikooon??? – döbbent meg Bíborka.

– Ez kicsi??? – álmélkodott Csiporka, és nagy nehezen felkapaszkodott a könyv oldalán. – Te jó ég! Milyen lehet akkor a nagy???

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése