Pillangó-önkifordulás

Csiporka és Bíborka első kalandja a számítógéppel

A számítógép képernyője egy hatalmas kékség volt, majd egy szempillantás múlva sok pici kép jelent meg rajta.

– Ilyen lehet a tenger – borzongott meg Bíborka, majd lopva végigtapogatta magát, mennyire lett nedves.

– Ez nem víz! – dugta egészen közel az orrát Csiporka a monitor üvegéhez, csak olyasmi a színe!

– Tényleg? – tolta egészen közel a pillangó egy ujját a kékséghez, hiszen nem mert kockáztatni, mert ha a hímpor leázik a szárnyáról, jaj neki. Többé nem tud repülni. Mindig nincs sem varázslat, sem varázsló a közelben, hogy megmentsék.

– Igazán elhiheted! – bizonygatta a bogárka, aki beszélgetés közben minden apró képet megnézett egészen közelről, de állatkertre utalót nem talált közöttük.

– Ibiiiiii! Gyere máááár!!!!! – kiáltott le barátnőjének türelmetlenségében.

– Jövök azonnal! Csak leveszem magamról ezt a sok meleg holmit! – hallották Ibi hangját egyre hangosabban, ahogy egyre közelebb ért hozzájuk.

– Nincs benne semmi csodasuli! – panaszolta Bíborka.

– És állatkertes kép sem! – tromfolt rá elkomorodva Csiporka.

Ibi egy szót sem szólt, csak jobb tenyerét rátette valami szürkeségre, megmozdította a mutatóujját, és azonnal átalakult a képernyő.

– Mit nyomtál meg?? – ámuldozott Bíborka. – Én hiába fogdostam bármit, semmi nem változott!

– Ráállítottam az egeret erre a piros-sárga-zöld karikára, és rákattintottam a bal gombbal, mert ez visz fel a világhálóra.

– Meneküljünk, nehogy belegabalyodjunk a hálóba! – sikította Csiporka a fejére szorítva a karjait!

– Egééér! Segítsééég! – jajgatott Bíborka. – Nem akarok idehaza rágcsálókat! Pihét, Pihét akarom! – toppantott. – Őt bezzeg Márti mamánál hagytuk… – nézett szemrehányóan Ibire.

– Nem dob rád senki lepkehálót, bogárkám! – vette Ibi a tenyerébe Csiporkát. – Az internetet nevezik világhálónak, mert mindenki a világ minden területéről szinte rá tud csatlakozni, és rengeteg értékes információhoz tud jutni, és kapcsolatba tud lépni pillanatok alatt.

– Hová dugtad a füleidet?! Hát a farkadat?! – rúgott bele félelmében Bíborka az Ibi tenyere alatti szürkébe. – Mért hallgatsz??!! Bezzeg az erdei tanodában mindig tied volt az utolsó szó! Elloptad az ételünket, átvertél minket, ahol csak tudtál, te alattomos! És dolgoztattad Csiporkát! – sírta el magát a visszaemlékezés dühös fájdalmától a pillangó, és közben nagyon szégyenkezni kezdett, hogy ennyire elragadtatta magát.

– Bíborkám! – vette Ibi a tenyerére a kispillét. – Még sosem láttalak így kifordulni önmagadból. Biztosan nagyon galád dolgok történtek veletek a rágcsálók közelében, ha annyira felzaklatódsz még a nevüktől is, hogy rugdosódni kezdesz.

– És Buksit is bántották! – zokogott megállíthatatlanul a pillangó.

– Bíborka! Gyere! Igyál egy kis vizet, és mosd meg az arcodat, simogatta Ibi nyugtatólag a hátát.

– Nem akartam! Ne haragudjatok! – sütötte le a pille a szemeit, s közben még mindig hüppögött.

– Engem már nem bánt – mondta halkan Csiporka. – Abban a pillanatban lényegtelenné vált számomra minden rágcsálós történés, amikor láttam, a varázsiszap hat, visszanő a letört szárnydarabod, és nem fogsz meghalni. Sokkal többet is dolgoztam volna szívesen, ha tudom, hogy azzal biztosan megmenthetlek! – ragyogtatta rá legszeretettelibb mosolyát Csiporka. – Engedd el a lényegtelen dolgokat te is! Ne tartsd magadban a sok kis rosszat, mert megmérgezik a boldogságodat, elveszik a nyugodt életedet.

– Igazad van! Az emberek között is meg kell tanulnunk, ki, és kinek a véleménye fontos. Ha ők jeleznek valami megváltoztatni valót, azon el kell gondolkodni, de az összes többi bántó gondolat alapja az irigység, a féltékenység, a gazdagság utáni küzdelem, vagy valami ilyesmi nem fontos. És bármennyire is elkeseredsz, megbántódsz, nem szabad verekedned, vagy rugdosódnod, mert azzal rosszabbá leszel, mint azok, akik téged bántottak. És ráadásul ő nem is élőlény, csak annak a gépi hasonmása – emelte fel a számítógépbe csatlakoztatott kis gépegeret Ibi. – Segít nekem, hogy ezt a fehér nyilacskát oda irányítsam a képernyőn, ahová akarom. Nézd csak!

Ibi húzott egyet a szürkén, kattintott, írt, és máris színes állatképek lepték el a képernyőt.

– Ez már az állatkerti oldal? – hajolt közel felragyogó mosollyal Csiporka.

Ibi az oldal teteji kis nagyítós fehérségbe vitte gépcincogit, megint írt egy kicsit a billentyűkkel, és hangosan, mosolyogva olvasni kezdett:

– Bogársuli. Nyitva minden hétköznap 7–től 17 óráig. Új tanítványok jelentkezése a 06 42 443 281-es telefonszámon.

– Akkor vaan??– ragyogott Bíborka.

– A gép szerint van – mosolygott rá Ibi.

– Hívjuk fel a telefonszámooot! Most rögtööön! – könyörögtek kórusban a lányok.

– Vasárnap este nem illik senki idegent felhívni, na meg nem is hinném, hogy ott találnánk valakit. De ígérem, holnap reggel telefonálunk!

– Értem – komolyodott el Csiporka. – Valahogy csak kibírom reggelig! – De honnan tudsz te ember létedre a bogársuliról? – meresztette hirtelen Ibire nagy, értetlen szemeit a bogárka.

– A fodrásznál minden információt fel lehet szedni. Sok ott a pletykagép! Egy nő mesélte, hogy a papagájukat beíratták madársuliba, a másik meg a kutyáját vitte vasárnapi iskolába. Én meg magamban kacarásztam, mit ki nem találnak az emberek, hogy pénzt szerezhessenek a gazdagoktól. És arra egyáltalán nem gondoltam, hogy nem csak a gazdagság fitogtatására jó ez az egész, hanem tényleg olyan fontossá válhatnak a velünk élő állatkáink, hogy mindent megadnánk azért, hogy még a jónál is jobban érezhessék magukat, és sok-sok élményben legyen részük.

– És amikor hazajöttél, annak ellenére rákerestél az interneten, hogy nem is volt állatod? – kíváncsiskodott Csiporka.

– Igen, és láttam, igen nagy a választék az ilyesmiből is, amiről addig még csak nem is hallottam.

– Ha, ha… jól értem, neked a mi iskolánkért fizetned kell? – kérdezte óvatosan Bíborka.

– Persze! Ez nem állami, ingyenes oktatási lehetőség – válaszolt komolyan Ibi.

– És…éééés…neked van arra pénzed, hogy minket taníttass? – suttogta Csiporka.

– Arra, hogy rengeteg újat tanulhassatok, és sok élménnyel gazdagodjatok,  nekem mindem van! – biztosította őket Ibi, majd kilépett, leállította a gépet. – Gyertek! Locsoljuk meg a virágokat, és közben vacsorázzatok is meg, de kérlek, tartsd be, Csiporkám, amit anyával megbeszéltetek!

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése