Az Estleszállti rém

Csiporka és Bíborka koraesti kaladja

A malomtól hazáig nem volt hosszú az út, mégis, mire Csiporka, Bíborka és Márti mama a banyatalicskával hazagurította a friss lisztet, majdnem teljesen besötétedett. Ahogy befordultak Márti mama utcájába, hirtelen hangos dudaszó verte fel a csendet. Bíborka úgy megijedt a váratlan hangorkántól, hogy egy szempillantás alatt bebújt Márti mama fürtjei közé, Csiporka meg hasra vágta magát a gallérján, befogta a füleit, hátha úgy kevesebb baj éri.

– Ki nem fér már el ebben a kihalt utcában?! – méltatlankodott Márti mama, mert az ijedtségtől minden korábbi jó hangulatuk elillant. – Azért sem nézek hátra! – dünnyögte mérgesen az orra alá. – Majd csak elmegy végre az a dudálós szemtelenség!

De a sötét ablakú járgány nem tágított mögülük, és az az átok sofőr egyre többször, és hosszabban nyomkodta a dudát. Nagy lelkierő kellett hozzá, hogy rezzenéstelenül továbbmenjenek, de egy pisszenésük  sem hallatszott, még levegőt is alig vettek. Alig várták, hogy elérjenek a házig, amikor kicsapódott az autó ajtaja.

– Anya!!!! Nézz már hátra!!!

– Ez Ibi hangja! – kapta fel fejét Bíborka.

Erre Márti mama azonnal megfordult, és szinte szaladt, vállán a bogárkákkal, a kocsiig. Körbeölelte Ibit és addig szorította, míg teljesen meg nem nyugodott. Közben Csiporka és Bíborka örömtáncot jártak a gallérján, és apró szeretetpuszikkal szórták tele Ibi nevető arcát.

– Mért nem néztetek hátra?! Nem ismertétek fel Vikit?! Csak nem hittétek, hogy rátok támadt az Estleszállti rém?!

– Ki gondolta, hogy te vagy, jányom! Korán van még, épp csak beesteledett. Azt hittük, még a boltban vagy! Annyi rosszat látni a tévében…

– Persze, támadó…! – kacagott fel Ibi. Azt reméltétek, mi, hogy valami szemtelen férfinép csapja nektek a szelet! – ugratta őket Ibi, mert minden áron el akarta oszlatni félelmük utolsó foszlányát is.

– Micsodaaa? Szél közeleg?? – ijedt meg Csiporka.  Kapaszkodjunk! Nem akarom, hogy elrepítsen valami ismeretlenbe tőleteeek!!!– kiáltotta, és azonnal megmarkolta Márti mama fülét.

– Gyere, Bíborkám! – vette a tenyerére a kapaszkodó után riadtan nyúlkáló pillangót. – Nincs baj! Csak azzal vicceltem, hogy udvaroltattatok magatoknak.

– A szél szokott udvarolni? – kérdezte teljesen összezavarodva Bíborka, aki teljes erejével kapaszkodott még mindig Ibi kisujjába.

– Azt nem tudom, de ha kíváncsi vagy, majd legközelebb, ha előbújik, megkérdezem tőle – mosolygott rá megnyugtatóan Ibi. – Ne haragudj! Olyan buta vagyok! Megint elfelejtettem, hogy ezeket a régi szólásokat ti még nem érthetitek.

– És hogyhogy ilyen hamar hazaértél? – váltott hirtelen Csiporka.

– Csak nem történt valami baj? – aggodalmaskodott Márti mama.

– Áramszünet lett. Bajnak éppen baj, mert valami baleset miatt szakadt le egy fővezeték, de én megörültem neki. Pont leadtam a hétfői rendelést az interneten, amikor minden elsötétült.

– Nem féltél? – koccant össze Bíborka foga a félelemtől, mert annyira beleélte magát Ibi helyzetébe.

– Nem én! Feltapogatóztam az emeletre. Megkerestem a szekrény aljába bepakolt karácsonyi gyertyákat. Meg is leltem a legalsó doboz hátuljában, de aztán eszembe jutott, hogy a meggyújtásához gyufa is kell. Így újra visszabotorkáltam a földszintre. Mindenhová benyúltam, ahol úgy gondoltam, gyufa van, persze sehol sem volt. Végül fogtam a gázgyújtót, és azzal végre sikerült világosságot fakasztanom. Leültem egy kicsit, vártam, hátha hamar véget ér a sötétség, de semmi nem mozdult. Kint is szétnéztem. Az egész utcában sötét lett minden ablak. Csak a kukucskálók gyertyafényei villantak meg szemben. Aztán fogtam magam, összeszedtem pár holmit a hátizsákba, lekattintgattam a kapcsolókat, hogy egész hétvégén ne legyen teljes fényár nálam, ha megjavítják a vezetéket. Aztán kitettem a zárva, nyitás hétfőn táblát, kocsiba ültem, és most itt vagyok – mosolygott tiszta örömmel Ibi a kedvenc hallgatóságára.

– Jól tetted! – szólalt meg Bíborka. – Már nagyon vártunk!

– Ne ácsorogjunk már itt az utcán, gyerekeim! – vágott közbe Márti mama. – Indítsa haza mindenki a maga szekerét! Otthon találkozunk!– rántott egyet Márti mama liszttel megpakolt banyatalicskán

– Én Ibivel megyek! – libbent át Bíborka a lány vállára.

– Én veled maradok Márti mama, és megvédelek mindenkitől! – húzta ki magát Csiporka, hogy igazán erősnek, bátornak látsszon.

– Ti még sosem voltatok külön egymástól? – kérdezte Csiporkát Márti mama, ahogy Ibiék elhajtottak.

– Hm…, nem, csak akkor, ha Bíborka a mezőre libbent nektárt szívogatni.

– Ó, emlékszem már! Mesélte Ibi, hogy egy gaz varangy letörte a szárnya végét, te meg meggyógyítottad varázsiszappal. Hát, igen… – gondolkodott el Márti mama egy pillanatra. – Ti úgy összetartoztok, mint ág, meg a levél.

De azt már nem mondta el, hogy ő milyen sokszor érzi magát egyedül. Csak az ajkát elhagyó halk sóhaj jelezte, hogy gondolatai a régmúltba tértek vissza egy pillanatra, amikor Ibi még picilány volt, és hárman éltek együtt családként.

– Igen. Mi valahogy kiegészítjük egymást mindenben. Annyira különbözünk, hogy együtt kiadunk egy egészet. Nézd csak meg az én pufi pocakomat, alacsony termetemet, meg Bíborka karcsú sudárságát!

– Nem a külső a legfontosabb, mondtam már neked! – váltott vissza a jelenbe Márti mama. – Nagyon is nagy a hasonlóság köztetek!

– Köztüüünk??? – tátotta nagyra a szemét Csiporka, aki elég erősen kételkedni kezdett Márti mama éleslátásában.

– Igen. Jól hallottad! Mindketten jó lelkűek, kedvesek vagytok. Mindenkiben a jót keresitek, és mindenkinek segíteni próbáltok. Most is azt teszed. Lehet, hogy észre sem vetted, Csiporkám. Megjött Ibi, akit mind nagyon vártunk. De te nem mentél vele, mert megérezted, hogy rossz lenne nekem egyedül megtenni ezt a pár lépést hazáig. Igen jó lenne a világ, ha ilyen emberek szaladgálnának benne, mint ti vagytok! – simogatta meg Csiporka dicsérettől kipiruló arcát szeretettel Márti mama, majd mindketten beléptek a kapun.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése