Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Vesszőfutás a jászol alól
Írta: Ésik Sándor
A borongós nap végén, de még előtte a napszállatnak, egyszerre hullott le az udvaron álló vén fák összes levele. Az ágak kopaszon meredeztek, alattuk pedig a néhány csepp esőtől elnehezedett száraz lomb, a friss avar hevert. Az öregasszony a kopott küszöbű istállóból egy tépett kotlóst zavart ki, és sűrű szidalmakkal illette. A zilált tollú, kopasz hasú tyúk mindig csak annyit menekült, hogy éppen el ne érje a seprű. Alig várta, hogy ismét bemehessen.
Ez a vesszőfutás tavasz óta gyakran megismétlődött. Néhány tyúk a jászol alá járt tojni, egyikük pedig, amelyet emiatt gyakran megkergetett az öregasszony, rákotlott. Mindig csak néhány tojás volt alatta, de időnként annyi ideig ott maradt, hogy némelyik ki is kelt. Így aztán eme kotlós után – már amikor nem ült a szokott helyén – furcsa csirkecsapat járt. Volt köztük rántanivalótól pelyhes naposig minden korú. Az öregasszony nagyon haragudott rá. Minek most ősszel a csirke? Úgyis elviszi az első dér. Igaz, hogy még nem volt fagy, de lehetett volna. Többször megpróbálta már valami módon leszoktatni a tyúkot a kotlásról, de nem használt neki még az sem, hogy belemártotta az esővizes dézsába. Levágni sajnálta, és tisztában volt vele, hogy olyan rágós a húsa, hogy azt sem ő, sem az öreg meg nem eszi.
A megkergetett kotlós végre átbújt a kerítés alatti résen, amit a kutya kezdett ki magának. A szőlőtőkék között biztonságban érezte magát, megállt. Köré gyűltek a legutóbbi néhány hét alatt kelt csirkéi. Tanácstalanul álldogáltak mellette, a nagyobbak kapirgálni kezdtek. Az öregasszony is megpihent a kerítésre, támaszkodva. Nézte, nézte szótlanul a furcsa társaságot, aztán végigsiklott a szeme a kerten. Az összes almát levitte a levelek után az eső. Nem az erejével, csak úgy… Ilyenkor már egy kiadós harmattól is lehull, ami még a fán maradt.
A kotlós és a kis kakasok, jércék, meg az a néhány majdnem pelyhes hátrább mentek, be a szakadozott levelű lapuk alá. Csíkos volt a levelek háta, hiszen annyi sem volt az eső, hogy rendesen megfürdesse őket. Onnan kezdett el rücskös taraját rázva az égre kárálni a vén tyúk. Pedig semmi veszély nem fenyegette. Csak fekete varjak szálltak nagyon magasan. Lassú, súlyos szárnycsapásokkal.
*** 
Próza és piktúra
M. Szlávik Tünde rovata
***
Tetszett az írás? A Megosztás gombra kattintva ajánlja ismerőseinek!
Olvassa el a szerző további műveit is: Ésik Sándor tárcái
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése