Ófehértó, Nyírbátor

Vass Miklósné, Nagy Ilona életét olyan erős szálak kötik édesanyjához, hogy vele kezdi élettörténetét: „Édesanyám, aki nyolc gyermeknek adott életet – engem hetedikként hozott a világra – és nevelt fel bennünket, november 26-án volt 75 éves. Minden évben ezen a napon összejön a család, megünnepelni őt. Apa nélkül, bizony borzasztó nehéz körülmények között nevelt minket, s engedett szárnyunkra az életbe. Az ő kitartó erős akaratának, és ragaszkodásának köszönhető, hogy akkor együtt maradt a család. Ezt köszönjük meg neki minden évben, a tizenkét dédunoka, a tizennyolc unoka, és most már csak hét gyerek, mert egy bátyánk meghalt. Az általa, 40–50 évvel ezelőtt kovácsolt összetartó erő ma sem veszített kohéziójából, ma is jó testvérek vagyunk. Ezért is a szülői ház és az anyám ma is meghatározó életemben.”

Ilona 1960. május 20-án született, nyolcéves volt mikor apja meghalt. A nehézségek ellenére mindannyian szakmát tanultak, s családot alapítottak. Az általános iskolát Ófehértón ’74-ben befejezte, majd kereskedelmi és vendéglátó-ipari iskolát végzett Nyíregyházán, s ezen a területen kezdett el dolgozni. Fiatalon férjhez ment a falubeli Vass Miklóshoz, ki már sajnos nincs az élők sorában. Házasságukból ’78 augusztus 20-án született Marianna. Az ő pályaválasztását születési dátuma határozta meg. Hiszi, ez nem véletlen. Az államalapító István király, azaz az Alkotmány ünnepén született ember talán tudatosan is a jogi, vagy közigazgatási pályára terelődik. Első diplomáját az Államigazgatási Főiskolán szerezte mint igazgatásszervező. A második diplomát is Budapesten, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán kapta. A fővárosi IVECO cég gazdasági igazgatója, középfokú angol nyelvvizsgája van, számviteli vállalkozói szakértő, Hollandiában is járt. Zsolt ’79 november 6-án született. A középiskola elvégzése után a családi vállalkozásban mint a kft. egyik tulajdonosa dolgozik.

„Ahogy a gyerekek nőttek, megszereztem az üzletvezetői képesítést, majd a felvásárlói szakképzettséget. A nyírbátori ÁFÉSZ-nél megüresedett egy felvásárlói hely, s ’84-től mint alkalmazott, majd ’91 márciusától egyéni vállalkozásban végeztem a mezőgazdasági termékek felvásárlását, értékesítését. ’95-ben Lédús Kft.-t alapítottam, s 24 település őstermelői által termelt zöldségek és gyümölcsök kereskedelmi vertikumát bonyolítom. Szezonban kb. 28 embert foglalkoztatok. A termékek között legnagyobb mennyiséget az alma – ezen belül is a léalma, négyszáz vagon – teszi ki, de meggy, paradicsom, uborka, dinnye, káposztafélék, barack, szilva is szerepel a termékskálán. Az áru nagy részét az EKO Kft.-nek, kisebb mennyiségét a TOPA Kft.-nek értékesítem. 2003-ban összesen 1025 vagonnyi zöldséget és gyümölcsöt forgalmaztam, egy exportőrön keresztül külföldre is tudtam szállítani. Tíz nagyobb kereskedelmi céggel és hétszáz termelővel állok kapcsolatban. Jó lehetőséget látok a TÉSZek szerveződésében. A biotermékek keresletére a jövőben egyre nagyobb igény lesz. Fontos a vegyszer- és műtrágya nélküli termelés. Az egészséges táplálkozásról nemcsak beszélni kell, de sürgetően úgy is kellene élni! Nagy jelentőségű a BIO-BÓNUSZ-TÉSZ létrehozása, melybe termelőket is be tudunk léptetni. A termelői szerződéses fegyelmet komolyabban kell venni, betartatni a szabályokat, megkövetelni a permetezési napló vezetését, a tényszerű adatvezetést, ez persze a termelői réteg szelektálását hozza majd magával. Magyarországon le vagyunk maradva a csomagolástechnológiában. A termékeket szép, tetszetős csomagolásban jobban el lehet adni. Úgy érzem, a növénytermesztésben nincs elég lehetőség a pályázatokra, a kis- és középvállalkozásokat nagyobb mértékben kellene támogatni. A SAPARD-pályázat sokszor kizár bennünket a kemény feltételek miatt. Van viszont lehetőség gépvásárlásra, hűtőkapacitás bővítésére. Ennek reményében egy hatvan vagonos hűtőtároló építését szeretném realizálni.

Ilike hobbija a munkája. Kevés a szabadideje, szeret főzni finom ételeket. Szívesen kertészkedik, virágosít. Büszke a „Tiszta udvar, rendes ház” táblára Nyírbátorban.

Évente egyszer-kétszer kirándulnak Magyarország szép tájain, szeretik a hegyi levegőt. Baráti körükkel szívesen járnak szórakozni, megbeszélik a gondokat, tanácsot adnak egymásnak.

Az irodájának falán lévő felirat önmagáért beszél: „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, az talál kifogást.”

„Amit elterveztem, sikerült megvalósítanom. Hiába értek kudarcok, nem adom fel, mindig keresem a lehetőséget. Volt sok rossz az életemben, sikerült a kudarcokból többnyire sikeresen kilépni. A megoldást tudni kell megtalálni. Nem kell soha feladni, a nehéz helyzetekben sem. A kitartást édesanyámtól láttam, őrá felnézek, őt tekintem példaképemnek.

Életemnek az is része, hogy egy jó társat tudhatok magam mellett József személyében, kire édesanyám és gyermekeim mellett, mindig bizton számíthatok.”

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanch 17. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)