Ófehértó

Mindenki számára jó hírrel szolgált Civa Mihály erdész, ófehértói vállalkozó: a térségben több fát telepítenek, mint amennyit kivágnak. A fagazdálkodás szűkebb hazánkban jó úton halad. Az anyagi haszon mellett környezeti és más haszonról is beszélhetünk.

A tapasztalt, természetet imádó erdész a csodálatos hobbijáról is beszámolt: lakhelyén, az erdészház körül állatparkot hozott létre. Olyan lehet ez, mint Noé bárkájának kicsinyített mása. Az ARBO 2000 Betéti Társaság az ófehértói vasútállomás mellett található, közvetlenül a sínek mentén. A vonatból is láthatják az utasok, hogy farönkök tornyosulnak katonás rendben. A frissen vágott fák illata terjeng a levegőben. Ezeken a fákon nemrég még a rigó fütyülhetett. A feldolgozott fák között szőlőkarókat is láthatunk. Akácok, fenyők, nyárfák láthatók mindenfelé. Haszonfák. Feldolgozógépek, rakodógépek forognak és kamionok is. A síneken túl kezdődik a híres ligettanyai erdő. A szél ide hozza a baktalórántházi erdőség édes illatát is.

A bt. kis irodájának ablakai kis erdőre néznek. Jó kedvvel lehet itt dolgozni. Ebben az irodában beszélgettünk a bt. ügyvezető tulajdonosával. Elöljáróban elmondta, hogy a Nyírerdő Rt.-nél ő most is gyakorló erdész. A fiával közösen vezetik az ARBO 2000 Bt.-t. A fiát szintén Civa Mihálynak hívják. Apa és fia földet vettek és beerdősítették. Lassan növekszik, cseperedik a saját erdőjük. Másoknak is telepítenek, kitermelnek, feldolgoznak és szállítanak.

A tevékenységük tehát komplex. A közreműködésükkel 400 hektárnyi területen van folyamatban erdősítés. Ősszel és a következő év tavaszán újabb száz hektáron telepítenek. Jó tudni, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területekre is fákat ültetnek. A talajtól is függően akácerdők, tölgyerdők nőnek ki a földből. A nemesnyár is szereti az egyes vidékeket. Érdekességként említette, hogy a közeljövőben tíz hektárnyi területre vöröstölgyet telepítenek. A vöröstölgy Amerikából ered, csak 35–40 éve kezdték honosítani kis hazánkban. E szép és hasznos fa feldolgozása még nem nagyon kezdődött el Magyarországon. Igaz a mondás: aki fát ültet, a jövőt tervezi. Az itteni vöröstölgy is a jövőnek szól.

A bt. a telepítésnek is jól megteremtette a személyi és tárgyi feltételeit. Sajátos telepítőgépet is vásároltak. Rendelet írja elő, hogy kitermelés után négy éven belül új erdőt kell telepíteni. Így jöhet létre a körforgás, így nem borul fel a biológiai egyensúly. Nos, sok gazdának, vállalkozónak a négy év mostanában lejár. Ezért és persze nem csak ezért rengeteg a munkája, megbízása a bt.-nek. A szoros határidőn kívül a jó hírnév is hozza a megrendeléseket. S a betéti társaság dolgozik szerte a megyében és a megye határain túl is. Egy kicsi, 30 hektáros munka akadt Szolnok megyében. Európa több országában ismert a hajdúsági, pontosabban a gúti erdő. Feljegyezheti a krónikás, hogy a gúti erdőben is dolgoztak, talaj-előkészítő munkát végeztek. Brigádokat tanítottak be gyérítésre, fakitermelésre. Ezek a brigádok vágják a fát hűvös halomba. A méretre szabott, feldolgozott fa aztán megy Németországba, Hollandiába. A magyar akác különösen keresett cikk a nyugati országokban. A nyárfát és általában a fát nem nagyon viszik mostanában az olaszok. Az olasz piac kissé bedugult – mondta kesernyés hangon a derék erdész. Okként jelölte meg, hogy az ukránok és a románok is megjelentek a piacon.

A bt. egyik haszna, hogy éves átlagban nyolcvan embernek ad munkát és kenyeret. Plusz még itt dolgozik alvállalkozóként vagy harminc ember. Bővül majd a létszám, és káeftévé alakulnak át. Jövőre – stílusosan szólva – nagy fába vágják a fejszét: elkezdik Mátészalka újfajta fűtési rendszerének kiszolgálását. A szatmári városban, ha beindul a korszerű fűtési rendszer, speciálisan aprított fára is szükség lesz. A bt. faaprító gépet vásárol, szállító járművet is és a fahulladékot, meg az ipari célra nem használható fát viszi Mátészalkára. A jövőre gondolva, energiaerdő telepítését is elkezdi a betéti társaság.

Civa Mihály a Magy melletti erdészházban lakik. Itt kicsi tavacskájában hattyú és vadkacsa is úszik. Dámszarvas, gímszarvas, muflon, őz, nyúl talál a ház körül magának jó életteret. Szürke marha és póniló színesíti az állatok sokaságát. Különös és csodálatos hobbi ez. Ember, állat, növény él együtt harmonikusan, háborítatlanul ebben a természetes környezetben.

A szakállas erdész, Civa Mihály 1950-ben született Baktalórántházán, de egy erdőkkel ölelt tanyán nőtt fel. Szegeden végezte el az erdészeti technikumot. A fia a vállalkozásban főleg a gépészeti, műszaki részt viszi. A lánya Nyíregyházán érettségi előtt áll és erdőmérnöknek készül. Két fiú unokája van, a póniló természetesen az övék.

Civa Mihály akkor érzi igazán jól magát, ha hallja, hogy zúg az erdő, zúg a mező.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 8. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 1999.)