Szatmári parasztasszony a lelkem

Éveken át dédelgette „szerelmét”, gondolatát egy háznak, ami az otthona lesz, vagy vendégfogadó, esetleg gyerekek táborhelye. Szíve vágya mind erősebb volt, és lett olyan erős mozgató rugója tetteinek, hogy barátai tudták, Szűcs Erzsébet előtt nincs lehetetlen. Teltek az évek és ő keményen dolgozott a megvalósításon. Túristvándiba invitál minket, hogy megmutassa büszkeségét.  Június van, az akácfák fehér ünneplőt húztak, vastag zuhatagként omlik le ágaikról a sok virág. A vízimalom nagy lapátja áll, csöndes az Öreg Túr is, csak a platánfa levelei mozdulnak néha. Még a szürke felhők is tovaúsztak, és átadták helyüket tejszínhabos társaiknak az azúrkék égen.  A falu utcáin hömpölyög a nyugalom, eltölti az ide érkezőt a HAZAÉRTEM érzés.

A főutcán haladva, az úttól jóval beljebb, nagy fák takarásából előtűnik egy vakító fehérre meszelt falú, nádfedeles és apró ablakos parasztház. Talán csak a mérete tér el a megszokottól. Gyönyörű épület, ami messziről idecsalja a szemet, és mint mágnes vonzza magához az erre járót. Oly szép ez a ház, hogy kedvem lenne beköltözni azonnal. Gondolhatnánk, hogy nem is emberi kéz alkotta, hihetőnek tűnne az, hogy egy jó tündér varázsolta ide, teljesítve a gyerekkori álmot.

Hogy gyerekkori álom valósult meg ezen a portán, igazolja Erzsó. 17 éves volt, amikor elhatározta, hogy azt a sok jót, amit nagyszüleitől látott és tanult, magával viszi felnőtt életébe is. 

– Ha ők elmennek, akkor eltűnik velük minden, ami értékes, minden, ami a falusi léthez tartozik. Át kell ezt a tudást adni, tovább kell adnunk, hogy el ne vesszen – mondja átszellemült arccal. Úgy illik bele ebbe a csodálatos miliőbe, mintha ide született volna. Pedig fehérgyarmati lány, de Nábrád és Panyola volt kislánykora helyszíne. A nagyiktól hozta magával a hagyományőrzés szeretetét, és tanult meg szabni, varrni, nemezelni, kötni.

Gyerekkorától kezdve nagy becsben tart minden régi dolgot.  Alig 10 évesen kezdte gyűjteni kincseit.  Régi kabátgombot, agyagedényt, fazekakat, köcsögöket.  Őriz sok száznyi megsárgult fotót elődeiről, kötődik a régi illatú, szúette bútorokhoz.  Az épületről kezd mesélni, megtudom, hogy az első két ablak a ház szeme. Oldalra is kellett kitekintő, és elődeink úgy gondolták, hogy ha a jó befér, bizony befér a rossz is, ezért hagytak helyet a hátsó falon is egy nyílászárónak, hogy a rossz távozni tudjon. A ház szíve a kemence.  E köré gyűlt nagyanyáink idejében a család, és gyűlnek mellé ma is a vendégek, vagy Erzsó családtagjai. A parasztházak fontos része volt a keresztfa, ami Jézust jelképezi.  E keresztfa a gerendás mennyezeten lett kialakítva.  Az újszülöttet bölcsőben tették alája, ha pedig egy családtag elhunyt, élete végén, lábával kifelé fordítva helyezték a keresztfa alá. Mindent úgy építtetett, úgy terveztetett a háziasszony, ahogy a régiek is csinálták.

Otthonába lépve megérint a múlt. Amerre nézek, mindenhol paraszti bútorok, némelyik már 130 éves is van.  Házi áldás a falon, keresztszemes kép, gobelin, vászonból készült fali díszek. Nevetve meséli, hogy amikor az üres telken állt az építési vállalkozóval, és lelkesen mutatta, hogy mi hol fog állni, a vállalkozó megkérdezte, hogy fog ebből pénzt keresni, itt, ebben az aprócska faluban? A válasza mindössze ennyi volt:

– Nem számít, mert EZ az álmom.

Ahogy kötényt ölt Erzsó, átszellemül. Fiatal vonásai megváltoznak.

– Igen, jól látod – mondja. Szatmári parasztasszony a lelkem – vallja be.

– A házam festőművészek alkotóműhelye, de van, aki a néphagyományokat jön ide megtanulni.  Szívesen megmutatom, hogyan kell nemezelni, de itt szövést is ki lehet próbálni, ha valakinek kedve van hozzá. Falusi vendégházként is funkcionál a MegálmodtaLAK. Sok-sok városi ember talál itt nyugalomra és tér vissza évről-évre hozzánk, hogy magába szívja ezt a békét. Szeretik a szatmári ételeket, én pedig szívesen főzök kedvükre kötött-tészta levest, vagy szilvás ételt, lángost, amit csak akarnak.

Házőrzője is van a portának, egy Bodza névre hallgató puli. Néha megköti a gazdi a kutyust, de a látogatók szeretik, ha szabadon szaladgál. Nem tudják, hogy mi vár rájuk. Vidám arccal meséli a történetet Erzsó , miszerint elengedve Bodzát, puli lévén azonnal ugatni, terelni kezdte a csapatot. Sikítva-nevetve engedelmeskedtek a kutyusnak, távolról nézve azonban mulatságos volt, ahogy szaladgálnak a vendégek egyik irányból a másikba, Bodza kedvéért.

Főállása sem áll távol a művészetektől, hisz a fehérgyarmati Városi Galériában kiállítás szervezőként dolgozik.  Büszkén mesél gyerekeiről. Áron fia 22 éves, festőművész, és a Csokonai Színházban díszletfestő. Ikergyermekei Bianka és Armand 20 évesek.  Bianka táncművészeti szakközépiskolában végzett, kortárs balett szakon, Armand épületgépész technikus. Talán gyermekei művészi vénáinak köszönhető, hogy észrevéve a tehetséget, sok hátrányos helyzetű, művész hajlamú fiatalt karolt már fel.

Bianka az, aki Erzsó jobb keze a vállalkozásban.  A félhektárnyi terület, és az épület 420 m2-e, a maga 34 ablakával mindenképp több dolgos kezet igényel. Egyedül nem is lehet rendben tartani ezt a portát itt az Öreg-Túr partján, a kömörői erdő határában.

– Csak szeretném megmutatni, hogyan kell boldogan élni, mert én itt, boldog vagyok. Bár van még egy álmom. Szeretnék gyerekkönyveket illusztrálni. Ezt a vágyamat is megvalósítom, tenni fogok érte, ugyanúgy, mint a házért. 

Még azt is elárulja, hogy egy ideje fazekasmesterséget tanul, nem is akárkitől: a járás utolsó fazekasmesterétől.  A legtöbb ember átszáguld az életen. Erzsó más. Rácsodálkozik az apró szépségekre. Egy feketerigóra, a szivárványra, de akár egy szál virágra is. Boldog nő, ez sugárzik belőle. A Túr folyik a kert alján, tündérrózsák ringatóznak a vízen. A víz túlpartján nagy fűzfa hajlik bele a patakba, és hagyja, hogy karcsú vesszőit összekócolja a szél. Itt a természet szól, a csönd beszél. Ha hallgatunk, megérinti lelkünket a varázslat. Mintha tündérek járnának itt, oly nagy a nyugalom. Érthető miért vágyik ide vissza mindenki.

*** 

   Írta: Kiss Erika

Égi áldás az özvegyasszony házasságára

Ilus málnát, szamócát, medvehagymát árult a piacon, de Károly inkább a kezét kérte meg Ilus még akkor sem tudott örülni, mikor a postás meghozta az első nyugdíját. Minek? Éppen annyit... Tartalom megtekintése

Virágvasárnap Vatikánban a Szent Péter téren

Pálmaágakból lefektetett szőnyeg a Bazilika lépcsőin, olajágakkkal integető ünneplők Ilyen meghívót kap a vendég, ha a jó sorsa Rómában egy zarándokszállásra viszi. A Casa per ferie delle Suore Missionarie Pallottine néhány... Tartalom megtekintése

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam

Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia

Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér  ragyogása,  elegánsan hangolt  épületei  a ... Tartalom megtekintése

Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban

Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése

Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől

A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon  siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése