Sápadt villámocskák

Szemelvények Ésik Sándor most megjelent Csipkezsófika álma című könyvéből

Ők a buszmegálló egyik sarkába húzódtak, én a másikba. A drótüveg szennyes falán gyorsan suhantak el a szélkergette levelek, és egy részük fennakadt az országút másik oldalán lévő kerítésen. Úgy tapadtak ott, mint álcahálón az odavarrt műlombok.

A kinti szélvihar ellenére itt belül meglehetős csendesség honolt. A fiú egyidős lehetett a lánnyal, a lábaik mellett játszadozó mezítlábas kisgyerek pedig olyan kétéves forma. Előbb testvéreknek néztem őket, mert a két nagyobb nem látszott többnek, mint tizennégy. És úgy egymásba bújtak. Ijedelemre éppen volt is ok, mert az orkán egyre vadabbul tombolt.

Aztán felfedeztem, hogy a leányka hasa annyira domború a virágmintás kötényke alatt, ami semmi mással nem magyarázható, mint… Istenem, ez a jóformán még gyerek – terhes. A szél felőli oldalon lévő nyárfa keservesen nyekergette törzsét, és egy fiatal ága korbácsként csapódott végig időnként a megálló oldalán. A fiú és a lány veszekedni kezdett, de akárhogy figyeltem, nem értettem a nyelvüket. Az indulatra csak következtethettem, amint a fekete szemek lángot vetettek. Gyermeki arcon felnőttektől ellesett fintorok, rándulások.

A kicsi a lábuknál egy ócska rádiót nézegetett, csavargatott, láthatólag hozzászokott már ahhoz, ami éppen zajlott fölötte. Bodros ruhácskája sárga volt valami törmeléktől, ami minduntalan a nyaka közé hullott. A réges-régen épült buszmegálló sarokoszlopát rágta meg a szú, és a szél nyomásától meghajló gerenda lyukaiból indult el az összerágcsált faanyag. Leesett a rádió hátlapja. Két laposelem bukkant elő a gyerek legnagyobb ámulatára. Régiek lehettek, mert az oldalukat kimarta a bennük levő csiriz, és a rézlemezek kéken porlottak. Ahogy véletlenül egymáshoz értek, sercegve hánytak apró kis szikrákat. A haragos felhőktől olyan sötét lett, hogy tisztán látszottak a villanások még a megálló másik sarkából is.

Vajon testvérei a két nagy vagy szülei? Ők ketten időközben kibékülhettek. A fiú a drótüveghez szorította a lányt, és vézna kezével ölelgette. Mintha áramütés járta volna át a kis testet. Boldog mosollyal bontakozott ki a mohó karokból. Neki szem előtt voltam, a fiú talán elfelejtette, hogy nincsenek egyedül. Megfordult és kedvetlenül húzta fel ajkát gyönyörű, hófehér fogain. Elpárolgott szerelmes kedvük. Leguggoltak. Állva is meghökkentően kicsi termetűek voltak, de így, mint egy gombolyag. Aztán felfedezték a gyerek kezében lévő elemeken a sápadt villámocskákat. Határtalan érdeklődéssel kezdték pattogtatni a ragadós rézlemezeket.

Ijedten vettem észre, hogy milyen bénult csend van. Már az elemek sem adtak több szikrát, kimerültek. Bombákként csapódtak be az első esőcseppek. Felpattantak a porból, mint a higany. Akkorák voltak, mint egy szilva. A nyárfalomb között pedig végighasította a koromfekete eget az első mennykő.

Ők hárman nyüszítve, csendesen sírtak, mint a kisgalambok a dúcban. Eggyé gömbölyödve, kezükben a csirizes elemekkel, amelyekből elfogytak a sápadt villámocskák.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése