Rostás Tibor

Önkormányzati képviselő,

Nyírvasvári

szszb_21-182_rostas_tibor.jpgEl lehet-e jutni kanál és kanna segítségével a Párizsi Operaház színpadára? Oda, ahová nagyon sok énekes és zenekar sóvárogva szeretne eljutni, és napi nyolc órát gyakorol valamilyen hangszeren ezért? Nos, a kérdés költői, hiszen nehéz lenne rá a hagyományokhoz ragaszkodva igennel válaszolni. Ahogy Rostás Tibor életútját megismerem, már nem is csodálkozom, legfeljebb azon, milyen érdekesen működik időnként a világ. Kinek juttat és kinek nem a szerencse morzsáiból? Ki mondhatja magát kiválasztottnak, mert egy bizonyos területen valamiben profi, nemcsak úgy általában ügyes.

Nyírvasváriban igen szép porta tulajdonosa Rostás Tibor, aki nyíltan vállalja kisebbségi származását. Szava van a cigányság körében, hallgatnak rá. Együttműködési készsége és képessége rangot ad neki a magyar közösség köreiben is. Az egyik körzetben őt, a hiteles, megbízható, másokért önként szívesen dolgozó cigány embert választották meg a helyi képviselő-testület tagjának. Nemcsak hozza-viszi a hírt a helyi önigazgatás és a gondjaira bízott közösség tagjai között, hanem saját példájával, életvitelével, gondolkodásmódjával igyekszik rábírni a kisebbség valamennyi tagját a közösségi normák, az írott és íratlan szabályok betartására.

Hatgyermekes nyírvasvári családban látta meg a napvilágot 1951. március 4-én, a Halak jegyében. Talán a csillagkép alkalmazkodó jellegének megfelelően, Rostás Tibor is a mindenkori körülményeket alapul véve, igazgattatta saját és később hozzátartozói sorsát. Jónás Erzsébet édesanya és Rostás Ferenc édesapa már nem lehet tanúja a család boldogulásának. Gyermekeik, Miklós, Angéla, József, Tibor, Mária és Ferenc. Felesége, lánykori nevén Balázs Katalin háztartásbeli, aki a nagycsalád összetartását, a gyermekek felnevelését tartja élete fő feladatának. Házasságukból Tibor – itt dolgozik a polgármesteri hivatalban mint referens –, Ibolya, Mária és Apolka született – ők mindhárman közhasznú munkások.

Rostás Tibor évtizedeken át, pontosan 1967 és 1992 között élte sok ezer sorstársa, az ingázók életét. Mint betanított munkás az építőiparban helyezkedett el. Hétfőtől péntekig végigépítette a fővárost, az M7-es autópálya is őrzi keze nyomát. Amikor az Aszfaltútépítő Vállalat is leépítésre kényszerült, a legtávolabbról, Szabolcsból érkezett betanított és segédmunkásokat küldte el. Így jött haza Rostás Tibor, és szembesült azzal, hogy a gyermekei szépen cseperednek, és nagyon kiéhezettek az apa jelenlétére is.

Az itthoni beilleszkedést nagyban segítette, hogy felelevenített egy gyermekkori emlékképet: az édesapja még 1955-ben megalapította a Kék Láng hagyományőrző együttest. Tibor visszaemlékezett, milyen jóleső érzés volt a közösség melegét, figyelmét élvezni és muzsikálni, aminek szeretetét génjeikbe kódolta a természet. Az apa döntött, folytatják a hagyományt, kizárólag családi alapon. Ma a tizenhárom személyes együttest csak a szűk család alkotja: Rostás József, Rostás Józsefné, ifjú Rostás Tibor, Rostás Mária, Rézműves Miklós, Horváth Miklós, Horváth Kálmán, Rostás Ferenc, Rostás Ferencné, Rostás Tibor, Rostás Tiborné és Rostás Miklós. Egykoron dr. Martin György néprajzkutató tanár fedezte fel, milyen érdekes lehet zenei szempontból a különböző hangszerek és hangszernek nehezen nevezhető tárgyak együttes megszólaltatása. Gitár, hegedű, brácsa, kanál és kanna a hangszergyűjtemény. A zenekar csak a fellépések előtt két héttel kezd gyakorolni, akkor viszont órákat töltenek intenzív zenéléssel. Sokat segít nekik személyesen a polgármester és a képviselő-testület, hisz anyagilag nem bírnák a hangszerek beszerzését és a fellépésekre történő utazást. Még így is gyakori a szervezők támogatása, hisz egy brazíliai, londoni, prágai, hollandiai, párizsi fellépés nem kevés pénzbe kerül.

Megoszlanak a vélemények a szakemberek körében arról, hogy milyen típusú ez a zene, milyen irányzatba sorolható, és zenei értelemben mennyit ér.

A Kék Láng hagyományőrző együttes azonban a fellépései alkalmával az együvé tartozás és a közös zenélés öröme mellett még egy darabkát átnyújt a nézőknek a cigányság gondolkodásmódjából, életszemléletéből, felfogásából s abból, hogy az élet apró dolgainak is felhőtlenül tudnak örülni. Nagyon jól irányított a családi csapat – Rostás Tibor a zenekar vezetője, a családfő szigorú és nem nézné el a léhaságot –, mindez meghozza az eredményt. A párizsi kulturális intézet igazgatója elismeréssel szólt a produkciójukról: Rostásék profik a javából, ezen a területen többet tudnak, mint mások.

A nyugati országokban látott életmód, a viselkedés, a beilleszkedés, az elkülönülés helyett az asszimiláció, a többség által követett társadalmi együttélési modell arra sarkallja őket, hogy összkomfortos téglaházakból indítsák útnak a gyerekeiket. Ebben a hagyomány is a segítségükre siet.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 21. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2006.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése