Görbeháza

Tősgyökeres helyi család sarja Markovics József Görbeházán. Apja, nagyapja, de tán még az ükapja verejtéke áztatta a legfeljebb 18–20 aranykorona értékű földet. Ha esett az eső, a fekete föld nehezen művelhető darabokba tömörödött, ha pedig az aszály sújtotta a vidéket, a száraz talaj összetapadt labdacsai messzire repültek. Ennek ellenére, soha nem jutott eszébe Markovics Józsefnek, hogy az ország szerencsésebb adottságú vidékeinek egyikét válassza lakhelyül. Ahová születik az ember, ott kell boldogulnia. A meghátrálás helyett a nehezebb utat választotta, szakmát, diplomát szerzett. Részt kért és kapott a közügyekből, s ma nincs olyan falubeli, aki ne ismerné. Tréfásan megjegyzi: a legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy megismerik és visszaköszönnek neki az emberek. Generációk földműveléssel, állattenyésztéssel kapcsolatos tudását ötvözi az egyetemen szerzett agrártudománnyal és a modernkor követelményeinek megfelelő vállalkozói ismeretekkel. Meggyőződése, hogy aki tisztességesen meg akar élni a mezőgazdaságból, ha nagy nehézségek árán is, de megteheti.

Görbeházán született 1951. október 10-én Szakácsi Mária háztartásbeli anyuka és Markovics József cipészmester legkisebb gyermekeként. Bátyját igen korán eltemette a család, így Gizella – kertésztechnikus, ma nyugdíjas –, és Amália – az Állami Biztosító revizoraként nyugdíjazták – József kicsit később érkezett. A testvérek közt lévő életkori különbség ma már előny, hisz Józsefnek ma már több lehetőség kínálkozik az élet számos terén. Feleséget egy iskolatársa, Máté Ilona személyében választott. A neje szintén növényvédelmi szakmérnök, ma ő vezeti a községben a Teleházat. Házasságukból három gyermek született, Ágnes jogász, Amália gyógytornász-hallgató a Debreceni Egyetem egészségügyi főiskolai karán, Dániel József nevű fia, pedig rendszergazda, szintén a Teleházban dolgozik. Amikor a szülőföldhöz való ragaszkodásról beszélünk, abban Markovics úr már nem biztos, hogy a gyermekeinek is annyira fontos lesz őseik földjén maradni. Diplomával a zsebben, nyelvismeret birtokában, európai uniós polgárként másfajta kihívásokkal szembesülnek, és másfajta lehetőségeket nyújt nekik a „nagybetűs élet”.

Felsorolni is hosszú lenne, hányféle megbízatásnak tesz eleget az agrármérnök végzettségű, vállalkozást vezető, önkormányzati képviselő, Markovics József. Pallagon, a jó nevű mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett, majd Keszthelyen az agrártudományi egyetem növényvédelmi főiskoláján végzett. Kiegészítőn agrármérnöki diplomát szerzett.

Ezerkilencszázhetvenháromban a helyi Béke Termelőszövetkezetben növénytermesztési ágazatvezetőként mintegy húsz ember munkáját irányította. Különböző beosztásokban végigjárta a ranglétrát, majd 1985-től az IKR hajdúnánási körzetközpontjának növényvédelmi szaktanácsadója lett. Közel egy évtizeden át látta el ezt a feladatkört. Közben megismerte a rendszerváltás után a vállalkozói világot, és úgy döntött: néhány társával létrehoznak egy céget. Így született meg a Farmker Kft., amely mezőgazdasági termelő, kereskedelmi, szolgáltató és szaktanácsadó tevékenységet folytat mind a mai napig. Szinte minden család élete kapcsolódik valamilyen módon a földhöz. A szántóföldeken őszi búzát, napraforgót, kukoricát, lucernát termesztenek. Az állattenyésztést a sertés- és a szarvasmarhatartás jelenti. Markovics József meggyőződéssel beszél arról, hogy annak ad többet a föld, aki egyféle termékkel vagy terménnyel, de több feladatot is megold. Példának hozza mindjárt a saját esetét, ő oktat, kereskedik, termel, szaktanácsot ad.

Mindezek mellé megválasztották a Hajdú-Bihar Megyei Növényorvosi és Növényvédelmi Kamara alelnökévé. A gyakorló mérnököknek kötelező tagságot jelentő kamara manapság mintegy kétszáztíz tagot számlál. Szakmai felelősséget, biztosítékot vállal a tagságért. Azzal, hogy bélyegzőt kapnak a kamarai tagok, egyúttal kötelezik is magukat az egységes, magas színvonalú szakmai tevékenységre és érdekképviseletre.

A helyi önkormányzatnak tizenkét éve a tagja a választók bizalmából. Őt tartották a legalkalmasabbnak képviselő társai a pénzügyi bizottság vezetésére. Mint mondja, közös érdekük Görbeháza fejlesztése. Nincs olyan falubeli, aki ne örülne az autópálya közelségének. Szárnyára kapta a község nevét a média, mintha közelebb kerültek volna a nagyvilághoz. Ebben sokat segít a két éve átadott Teleház, amely az internetkapcsolat révén szintén zsugorítja a távolságot. A Görbeházi Hírmondó – felelős szerkesztője ki más, mint Markovics úr – rendszeresen tájékoztatja a helybelieket az aktuális eseményekről. Most mindenki várakozással tekint az egy milliárd forintos szennyvíz-beruházás elé.

Szabad idejében nyolc éve bérlettel jár a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba, Debrecenbe, a moziba. Reméli, egykor még termálstrandja is lesz a településnek.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)