Görbeháza

Szép szóval mindent gyorsabban el tudunk intézni, mint a hivatali hatalommal, vagy az ehhez kapcsolódó szakzsargonnal. Ebben a véleményében sok ezer ügy főszereplője erősítette meg dr. Szalka Gizellát, Görbeháza jegyzőjét. Az a három és fél évtized, amit eddig a köz szolgálatában, döntően a közigazgatásban töltött, számos tapasztalattal gazdagította.

Nem véletlen, hogy szívesen bekopogtatnak hozzá az ügyfelek akkor is, ha csupán benéznek a polgármesteri hivatalba.

A jegyző asszony Hajdúdorogon született 1940. március 2-án. Édesanyja, a 103 évet megélt Fejérvári Erzsébet, azon kevesek közé tartozott, aki három évszázadban is élt, hisz 1899–2002 szerepel róla az írásos dokumentumokban. Az édesapa, Szalka János, rőfös boltot vezetett, de előbb a Don-kanyar, majd az államosítás törte derékba a karrierjét. Testvérei, Julianna, nyugdíjas adminisztrátor, Erzsébet nyugdíjas tanárnő, Lajos szintén pedagógus, évtizedeken át iskolaigazgatóként tevékenykedett.

Hajdúböszörményben érettségizett ezerkilencszázötvennyolcban, majd két éven át a hajdúnánási OTP-fiókban ismerkedett az alkalmazotti élettel. Mindig is vonzotta az igazságos megoldás, a jog racionális világa, ezért felvételizett és sikerrel diplomázott 1965-ben a szegedi tudományegyetemen. Visszajött Hajdúböszörménybe, az akkori tanács titkárságán főelőadói beosztásban kevesebbet keresett, mint az adminisztrátor.

Ezerkilencszázhetvenkettőig dolgozott itt, végül igazgatási osztályvezetőként váltott. A jog egy másfajta aspektusával került közelebbi kapcsolatba a Zója Termelőszövetkezetben, a jogtanácsosi munkát három évig folytatta.

Önmaga előtt sem tagadja Gizike, hogy a szíve visszahúzta a közszolgálatba. Ezerkilencszáznyolcvanöttől vb-titkár lett egészen a rendszerváltás utáni első önkormányzati választásig, 1990-ig. Felemás érzéseket fogalmazott meg magában a politikai váltás után. Ő, aki soha nem volt párttag, mégis, mintha egyfajta felelősséget kellett volna éreznie a történtekért a közvélemény szemében. Nem vigasztalta, hogy hozzá hasonlóan nagyon sokan jártak így. Úgy vélte, „új életet” kezd, és Dunántúlon, Velencén 1991. január 2-től nevezték ki jegyzőnek. A világmegváltó tervekkel induló önkormányzat helyi képviselői egészen másfajta mentalitást képviseltek.

Fél évig bírta az egyedüllétet, a szülőföldtől, az édesanyjától való távolságot. Az akkor szerveződött Hajdú-Bihar Megyei Kárrendezési Hivatalnál helyezkedett el jogászként. 1999-ben, pedig Görbeházára hívták és még abban az évben, február 1-jétől őt nevezték ki a település jegyzőjének.

Keresve sem lehetett volna jobban ötvözni a jogi hátteret és a személyes empátiát, mint ahogy ezt tudat alatt csodálatosan megvalósítja dr. Szalka Gizella. Tavaly például 4143 ügy keletkezett a 2750 lelket számláló településen. Gizike nagyon örül annak, hogy egyetlen egy esettől eltekintve nyugvópontra jutott az ügy még a határozathozatal előtt.

Gyümölcsöző munkakapcsolatot alakítottak ki a munkatársak, mindebből nemcsak ők, hanem az állampolgárok is profitálnak. Gizike kiemeli a testületi ülések hangulatát, azt a konstruktív szellemet, amely jellemzi ezeket a tanácskozásokat. Az elmúlt ciklushoz képest a tíztagú testületben két személycsere történt, de annak csak az az oka, hogy az orvosok esetében a jogszabály bizonyos összeférhetetlenséget feltételez. Nem véletlen, hogy a közelmúltban kihelyezett testületi ülést tartottak a Hutákban és az önkormányzati tanácskozást közös szabadidős programmal zárták.

Igaz, hogy az autópálya meghozta Görbeházának a hazai ismertséget, azért akad még tennivaló bőven. Mindenekelőtt a szennyvízelvezetés, amely a 21. század elején alapkövetelmény. Többször pályáztak már, de most nyertek is. A két ütemben sorra kerülő beruházást már alig várják. Eddig minden fórumon szorgalmazták, de csak most nyílt rá lehetőség.

Az autópályától remélik, hogy pénzes befektetőnek is megéri a helyben található, mintegy kétszáz főnyi szabad munkaerő. Vannak köztük szakképzettek és segédmunkások egyaránt. Eddig ingáztak Tiszaújvárosba, Polgárra, de őket küldték el elsőként. Talán egyszer még a hátrányból előnyt kovácsolhatnak.

Gizike nem szereti a tudálékos jogászkodást, meggyőződése, hogy egyszerűen, közérthetően elmondhatnak mindent az állampolgároknak. Akik az ő szemében nem egyszerűen ügyfelek, hanem olyan emberek, akiknek gondja van, azon a polgármesteri hivatal segít. Ezt szereti ebben a munkában dr. Szalka Gizella.

Kevés szabad idejét igyekszik úgy eltölteni, hogy az hasznos és egyúttal pihentető legyen. Éppen ezért szívesen hallgat komolyzenét. A személyes kapcsolatok ápolására nagy hangsúlyt helyez, ennek szellemében a Debrecenben élő keresztlányainak a gyermekeivel és barátnőjével igyekszik a kikapcsolódásra szánt időt felejthetetlenné tenni.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)