Görbeháza

Ezer szállal kötődöm Görbeházához, ehhez a Hortobágy menti 2800 lelkes községhez, ahol születésem óta élek és dolgozom, és ahol őseim is éltek és dolgoztak. Negyvenkét éves vagyok, foglalkozásomat tekintve kereskedelmi közgazdász. Nős vagyok, két gyermek édesapja.

Nagyszüleim a falu 1925-ös alapítása utáni években telepedtek meg Görbeházán, azóta itt él a család minden leszármazottja. A Hortobágy mentén nagyon gyenge minőségű földek vannak, így az itt élő emberek csak nagyon kemény és szívós munkával, nagy kitartással és türelemmel tudtak boldogulni. Az, hogy ez sikerült, a falu jelene bizonyítja. Az itt élő emberek génjeikben hordozzák ezt a szívósságot és munkaszeretetet, a fejlődés, az előrehaladás igényét.

Édesapám, Makó Albert, először a mezőgazdaságban helyezkedett el, de az ötvenes évek nehéz megélhetési lehetőségei miatt később az iparban dolgozott nyugdíjazásáig. Édesanyám, Papp Margit lánykorától a „falu” varrónője volt nyugdíjba vonulásáig. Munkájukból adódóan nagyon sok emberrel találkoztak, ismerték az itt élők gondjait, problémáit. Valószínűleg innen alakult ki bennem is az emberek tisztelete, szeretete és ez indított el, hogy a helyi közéletben politikai és pártcsatározásoktól mentesen tegyek valamit az itt élők boldogulásáért. Zoltán és István nevű bátyáimmal hárman voltunk testvérek, sajnos István bátyám és szüleim sem élnek már.

Feleségem, Oláh Erzsébet, hozzám hasonlóan helyi kötődésű. Általános iskolai tanulmányai után Hajdúszoboszlón tanult közgazdaságtant, majd kis pályamódosítással a tanítóképző főiskolán szerzett diplomát. Jelenleg az általános iskola igazgatóhelyettese. Tizenhét éve élünk boldog házasságban. Gyermekeink közül Ádám 2. évfolyamos gimnazista, Emese hetedik osztályos tanuló. Sajnos, a munka és közéleti szereplések mellett kevés idő jut a családdal való együttlétre, de ha igen, azt megpróbáljuk hasznosan eltölteni. Hobbink a túrázás és az utazás, szeretünk idegen, tőlünk távoli tájakon kirándulni, más embereket, más kultúrákat megismerni.

Jómagam a Görbeházán elvégzett 8 általános után Debrecenbe kerültem négy évig, ahol a Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában szereztem érettségit. Diplomámat a budapesti Pénzügyi és Számviteli Főiskola kereskedelmi tagozatán szereztem. Később, munka mellett, okleveles könyvvizsgálói képesítést szereztem, és bejegyzett könyvvizsgálóként dolgozom a főállásom mellett. Első munkahelyem a Polgár és Vidéke ÁFÉSZ volt. Végigjártam a ranglétrát és különböző beosztásokban dolgoztam. Jelenleg a szövetkezetből átalakult élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, a Polgár Coop Kft. ügyvezetőjeként irányítom a céget. Társaságunk tizenhat üzletet működtet öt településen, ebből ötöt Görbeházán a lakosság és a vásárlók nagy megelégedésére. Munkám mellett hét éve tagja vagyok a Polgári Takarékszövetkezet Igazgatóságának.

Önkormányzati tevékenységemet ezerkilencszázkilencvenben kezdtem, amikor is külsős tagja lettem a pénzügyi bizottságnak. ezerkilencszázkilencvenháromban testületi tag lettem. Az 1994-ben és az ezt követő választásokon a képviselők közül legtöbb szavazattal kerültem a képviselő-testületbe. Úgy gondolom, a település ezzel értékeli az önkormányzati, közéleti tevékenységemet. Kis megszakítással 1994 óta vagyok alpolgármestere a községnek. Szakmámból és végzettségemből adódóan a pénzügyi, költségvetési és a gazdálkodással kapcsolatos ügyekkel foglalkozom. Nagy eredménynek tartom, hogy talán az én közreműködésemnek köszönhetően is egy korszerű takarékszövetkezeti fiók működik a községben megkönnyítve ezzel az itt élők pénzügyi ügyintézését.

A testületi munkában az egyén egyedül nehezen tud eredményeket elérni, így a kudarcok és a sikerek is közösek a képviselő-testülettel és a falu lakóival. Nagyon sok dolgot megvalósítottunk: lakossági és közületi gázberuházás, tornaterem-építés, orvosi rendelő bővítése és korszerűsítése az utcák aszfaltozása, a közvilágítás korszerűsítése, hogy csak a jelentősebbeket említsem, de sok még a tennivaló. Elérhető közelségbe került a szennyvízberuházás megvalósítása.

Terveink között szerepel, és ezért sokat teszünk, az elöregedett ivóvízhálózat mielőbbi korszerűsítése, az utcák aszfaltozása, az intézmények korszerűsítése, a tájház, a falu és közösségi ház, ipari park, vállalkozói zóna megvalósítása érdekében. Célom, hogy úgy fejlesszük a községet, hogy az továbbra is megőrizze az alföldi települések jellemzőit. Vágyam, hogy a felnövekvő ifjúság, gyermekeink, unokáink, legalább olyan jól érezzék magukat „itthon”, Görbeházán, legalább olyan büszkék legyenek szülőfalujukra, mint ahogyan azt én érzem és teszem.

Azt gondolom, ha a falu féltett madarához, a gólyához hasonlóan a gyermekeink, bárhová is veti a sors őket, időről időre visszatérnek, családot alapítanak, élettel töltik meg a falut, munkám, munkánk nem volt, nem lesz hiábavaló.

 (Hajdú-Bihari Almanach 4. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2004.)