Hol van Málta?

Szemelvények Ésik Sándor Csipkezsófika álma című könyvéből 

A mindig mosolygón szép asszony durcás arccal méri a felvágottat. Állok a többiekkel a délutáni csúcsforgalom sorának végén, figyelek is, meg nem is a hangokra. A zsivajban tulajdonképpen csend van. A szófoszlányok nem hatolnak el a tudatomig, még azt sem hallom, hogy a mellettem álldogáló fiatal pár min veszekszik. Szóval durcás az arca az eladónak, pedig máskor nem fukarkodik szemének vidám villanásával, egy-egy jó szóval. Vajon mi lehet a baja, vonzza magára végül annyira tekintetem, ami már figyelemnek nevezhető. Megáll a keze, abbahagyja a szeletelést, valamit kikiált a raktárba a másiknak. Alighanem azzal veszekszik. Félig-meddig értem, valami ilyesmit mond: igenis tudom… Talán azt hiszed, hogy csak te vagy okos?

Nem fordul arra még egyszer, buzgalma hatványozódik. Olyan szélsebesen szeletel, hogy már attól tartok, az ujjainál nem hagyja abba. Annál többet beszél viszont a vevőknek. Mintha ütemesebben fogynának előlem. Kijön a raktárból a másik, mintha ölfát hozna, a karján fél tucat rúd parizer. Ugratva rikkant a dús szőke hajzat mögül, na ugye, ők se tudják.

Most már minden vevővel hosszan tanakodik az asszony, engem pedig majd kifurdal a kíváncsiság, ugyan mi lehet ennyire fontos. Láthatólag nem elégíti ki egyetlen válasz sem. Csak nem valami újabb áremelés? Egyáltalán mi okozhat ennek az asszonynak itt, a leghatalmasabb csúcsforgalom kellős közepén, sok mázsányi hússal előtte, mellette és a háta mögött ekkora problémát? Nicsak, már sír… Majd elfelejtem, mit is akarok, amikor sorra kerülök.

– Mondja, uram, hol van Málta? – kérdezi a megszokott „mit parancsol?” helyett. Meg se bírok szólalni a meglepetéstől. Előbb végtelen nagy csend vesz körül, aztán ismét ott zakatol a fülemben száz és száz türelmetlen vevő zsivaja.

– Hát… a Földközi-tengeren – nyögöm.

– Hol? Nem értem! A tengeren?

Magamhoz térek.

– A Földközi-tenger közepén, asszonyom, Afrika és Európa között. – Megemberelem magam.

– Tudja, az egy kis szigetország… önálló állam. De miért kérdezi?

– Ezek azt gondolták, nem tudom, hol van, pedig sejtettem, hogy arrafelé. Ők persze nem tudják, hol lehet, fogalmuk sincs. Én tulajdonképpen biztos voltam benne, hogy ott van, azért kérdeztem. Nem lehet nagy ország, mert nem tudja mindenki, hol van… Képzelje! Eddig akárhány vevőtől kérdeztem, egyik sem tudta megmondani.

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése