Gabonaábécé

Írta: Ésik Sándor

Vincent van Gogh Búzamező kévékkel 1888. június .jpg– Apa! Te honnan tudod, hogy melyik a búza, melyik a rozs? Zöld mindegyik, és semmi különbséget nem látok közöttük. Mind egyforma, amelyik mellett elmegyünk.

– Rokonok valamennyien kislányom. A gabonafélék családjába tartoznak, és valamikor az idők kezdetén váltak szét külön fajokra. Csak azért látod őket egyformának, mert gyorsan megy az autó. Egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Létezik különben egy gabonaábécé, amelyik úgyszólván sorba rakja őket. Még nem tanultátok ezt biológiából?

– Dehogy tanultuk, nekünk még nincs biológia, csak környezetismeret órán láttuk őket. És hogy rakják őket sorba?

– A levelük tövében van egy fülecske, és annak a hossza szerint. A gabonaábécé így hangzik: ábéerzé… Árpa, búza, rozs, zab. A zabnak már nincs is fülecskéje. Anyád nem mesélt még róla?

– Ó, biztosan, csak én már elfelejtettem… De apa! Így a kocsiból nem is látszik a fülecskéje.

– Hm… Ha ilyen egyszerű lenne, sok minden nem úgy lenne, mint ahogy van. Tudod, a rozs szálasabb, erőteljesebb, bírja a mostoha talajt is. Látod, ahogy elhagyjuk a dombokat és közeledünk hozzátok, egyre több a búza. Ez már alacsonyabb is. A zab meg nem is errefelé terem. Hiába hoznák ide, nem élne meg, csak senyvedne, pusztulna.

– Pedig hát azt mondtad, rokonok, apa. Vagy csak úgy testvérek, ahogy én és az öcsém? A feleséged fia…

– Hát, ahogy vesszük. Tulajdonképpen a rokon, az testvér, a testvér meg rokon. Vagy nem egyformán? Az ördög tudja, hogy van ez az embereknél. A gabonafélék mindenesetre rokonok, de nem teljesen testvérek.

– Akkor a másik apukám kislánya, az rokonom, vagy testvérem?

– Vér szerint egyik sem, törvény szerint mind a kettő. Vagyis hát testvéred, csak nem édestestvéred.

– Mint a búza meg a rozs… A fülünk mindenesetre egyforma.

– Az embereknél minden sokkal bonyolultabb, mint a természetben. Majd ha nagy leszel megérted.

– Ezt mondja mindenki. Pedig hidd el, már nagyon sok mindent tudok én. Igazán megmagyarázhatnád.

– Kislányom ezt a búza-rozs dolgot én hosszú évekig tanultam. Légy te is türelmesebb. Mikor én gyerek voltam, és is azt hittem, hogy mindent egyszeriben megértek. És hamar meg is értettem sok dolgot.

– Neked könnyű volt apa, mert nem volt testvéred, így a felnőttek hamarabb megmagyarázták, amit kérdeztél.

– Akkor sem lett volna másként, ha van testvérem, hidd el. Különben kislányom, nagyon szerettem volna, ha születik testvérem. Látod, neked milyen jó? Már van egy öcséd, és még lehet is testvéred…

– De édestestvérem soha sem lesz, apa…

 

***  2cm user_15153816_1286461986515_tn2.jpg

Próza és piktúra

M. Szlávik Tünde rovata

***

Tetszett az írás? A Megosztás gombra kattintva ajánlja ismerőseinek! 

Olvassa el a szerző további műveit is: Ésik Sándor tárcái

 

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése