Ferencz Péter

Polgármester

Bélapátfalva

Hazánk egyik legszebb, Szilvásváradig működő vasútvonala szeli át a Bélkő-hegy alatt fekvő kis várost, amely történelmi, és jelentős ipartörténeti múlttal rendelkezik. Ott működött 2002-ig az ország legmodernebb cementgyára, míg a múlt másik szelete az 1232-ben alapított Béli apátság, ahová az ország távoli pontjairól is érkeznek házasulandó fiatalok. A korok keveredését és értékeit kell tehát pozitív formába önteni a település polgármesterének a jövőkép alakításához.

Az Egertől északra fekvő Bélapátfalva nevét a 13. században említik először a korabeli iratok Bél formában. Teljes neve az apátságra utal, amelynek monostorában 1534-ig éltek ciszterci szerzetesek. Egykor a tatárokkal vívott itt csatát IV. Béla király. A lakosság évszázadokon át a paraszti életformából élt, majd 1910-re felépült a cementgyár, ami több száz helyi és környékbeli családnak nyújtott megélhetést. Az 1980-ben átadott új gyárban évi egymillió kétszázötvenezer tonna cementet gyártottak. Csakhogy a modern üzem is az átgondolatlan privatizáció áldozatául esett. Eladták egy német-svájci konzorciumnak, akik 2002-ben bezárták, majd épületeit lerobbantották. A terület Natura 2000. kategóriába sorolása pedig a kőbánya és az alatta található agyagvagyon zárolását jelenti.

A 2002. őszén önkormányzati választásokat nyerő új polgármestert ezek a kész tények várták. Bár a multinacionális cég évtizedekre kifizette az önkormányzatnak az iparűzési adót, a munkahelyek elvesztését semmi nem pótolhatta. Bélapátfalva nem csak a gyárát, hanem az értelmét is elvesztette, hiszen az üzem komoly sportbázist tartott fent. Teke szakosztálya az NB I-ben szerepelt, de labdarúgói is a nemzeti bajnokságban játszottak. Ferencz Péternek ebben a helyzetben kellett felvállalnia a jövőkép alakítását.

Egerben az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola számvitel gazdálkodás szakán 1990-ben érettségizett, majd Győrben a Széchenyi István Főiskolán 1995-ben kapott közgazdász és pénzügyi üzemgazdász diplomát. Középfokú német „C” típusú állami nyelvvizsga, majd 1996-ban „A” típusú, katonai szakmai anyaggal bővített felsőfokú állami nyelvvizsga következett. Ugyanabban az évben részt vett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola műszaki szakának tartalékos parancsnok képzésén. Mindezt munka mellett végezte, hiszen 1995-1998. között Bélapátfalván a Nagyközségi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet vezetője volt.

1998-tól 2000-ig Egerben a Megyei Művelődési Központ gazdasági igazgatói posztját töltötte be. Ezt váltotta a 2000-2002 években főállású társas vállalkozóira a FE-R-OR 97 KFT.-ben. Szerzett 2002-ben egy mérlegképes könyvelő képesítést, hogy több szakmával felvértezve induljon 2002-ben a választáson. Azóta tölti be Bélapátfalva város polgármesteri posztját. Megtanulta, hogy a mai gazdasági életben érdemes több lábon állni, ezért mindvégig fenntartotta másodállását. 2003-ban még ingatlan közvetítő és ingatlan értékbecslő bizonyítványt is szerzett.

Az elmúlt 12 évben jelentős infrastrukturális beruházás ment végbe a 2004. július 1-én városi rangot kapott településen. Rendbe tettek kilenc utcát, amelyek közül a Petőfi út 56 millióba, a Kossuth út 59 millióba került, míg a Május 1. út egy szakaszát önerőből, 10 millió forint ráfordítással hozták helyre. Sokat áldoztak az oktatási és egészségügyi intézményekre is, hiszen a bölcsőde, az óvoda és az iskola felújítására, fűtéskorszerűsítésre és hőszigetelésre összesen közel 400 millió forintot költöttek. Mivel általános iskolájukba környékbeli településekről is járnak tanulók, vásároltak egy iskolabuszt, amellyel a társult községekből ingyen szállítják a gyermekeket. Az egészségházat két ütemben alakították ki, ahol kilenc szakrendelő kapott helyet és ellátja a kistérségi egészségügyi alapfeladatokat. Ezekre a fejlesztésekre közel 800 millió forint uniós és állami támogatás érkezett a városba.

2013. január 1-én rendőrőrsöt adtak át Bélapátfalván és önerőből térfigyelő rendszert építettek hat kamerával, de létrehozták az Önkormányzati Tűzoltóságot is. Megtörtént a Gesztenyés kiállítóház kialakítása, a ravatalozó épületének felújítása és több önkormányzati ingatlan rendbetétele is. Ferencz Péter mégsem elégedett, mert új munkahelyeket szeretne látni a városban, ami javítana a foglalkoztatási helyzeten.

A polgármester nős, két gyermek édesapja és alapító tagja, valamint elnöke a három éves Bükkaljai Hagyományőrző Egyesületnek. Aktívan részt vesznek a környező települések zenei életében, rendeznek hagyományőrző felvonulásokat, szüreti-, húsvéti-, farsangi bálokat és utcabálokat a közösségi élet erősítésére. Felesége: Orbán Krisztina szintén közgazdász, okleveles adótanácsadó, a családi cég ügyvezetője. Jelenleg gyesen van Eszter lányukkal. Az első gyermek Tamás 10 éves tehetséges sportoló, mindene a foci.

Szerző: napkeletadmin 2018. 01. 17.

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Udzeliné Murányi Enikő

Kelemen Károly

Gálné Mátrai Ágnes

Fónagy Gergely

Udzeliné Murányi Enikő

Kelemen Károly

Gálné Mátrai Ágnes

Fónagy Gergely

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!