Ferencz Péter

Polgármester

Bélapátfalva

szszb 30 ki Ferencz Péter 400 másolata.jpgHazánk egyik legszebb, Szilvásváradig működő vasútvonala szeli át a Bélkő-hegy alatt fekvő kis várost, amely történelmi, és jelentős ipartörténeti múlttal rendelkezik. Ott működött 2002-ig az ország legmodernebb cementgyára, míg a múlt másik szelete az 1232-ben alapított Béli apátság, ahová az ország távoli pontjairól is érkeznek házasulandó fiatalok. A korok keveredését és értékeit kell tehát pozitív formába önteni a település polgármesterének a jövőkép alakításához.

Az Egertől északra fekvő Bélapátfalva nevét a 13. században említik először a korabeli iratok Bél formában. Teljes neve az apátságra utal, amelynek monostorában 1534-ig éltek ciszterci szerzetesek. Egykor a tatárokkal vívott itt csatát IV. Béla király.  A lakosság évszázadokon át a paraszti életformából élt, majd 1910-re felépült a cementgyár, ami több száz helyi és környékbeli családnak nyújtott megélhetést. Az 1980-ben átadott új gyárban évi egymillió kétszázötvenezer tonna cementet gyártottak. Csakhogy a modern üzem is az átgondolatlan privatizáció áldozatául esett. Eladták egy német-svájci konzorciumnak, akik 2002-ben bezárták, majd épületeit lerobbantották. A terület Natura 2000. kategóriába sorolása pedig a kőbánya és az alatta található agyagvagyon zárolását jelenti.

A 2002. őszén önkormányzati választásokat nyerő új polgármestert ezek a kész tények várták. Bár a multinacionális cég évtizedekre kifizette az önkormányzatnak az iparűzési adót, a munkahelyek elvesztését semmi nem pótolhatta. Bélapátfalva nem csak a gyárát, hanem az értelmét is elvesztette, hiszen az üzem komoly sportbázist tartott fent. Teke szakosztálya az NB I-ben szerepelt, de labdarúgói is a nemzeti bajnokságban játszottak. Ferencz Péternek ebben a helyzetben kellett felvállalnia a jövőkép alakítását.

Egerben az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola számvitel gazdálkodás szakán 1990-ben érettségizett, majd Győrben a Széchenyi István Főiskolán 1995-ben kapott közgazdász és pénzügyi üzemgazdász diplomát. Középfokú német „C” típusú állami nyelvvizsga, majd 1996-ban „A” típusú, katonai szakmai anyaggal bővített felsőfokú állami nyelvvizsga következett. Ugyanabban az évben részt vett a Kossuth Lajos Katonai Főiskola műszaki szakának tartalékos parancsnok képzésén. Mindezt munka mellett végezte, hiszen 1995-1998. között Bélapátfalván a Nagyközségi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezet vezetője volt.

1998-tól 2000-ig Egerben a Megyei Művelődési Központ gazdasági igazgatói posztját töltötte be. Ezt váltotta a 2000-2002 években főállású társas vállalkozóira a FE-R-OR 97 KFT.-ben. Szerzett 2002-ben egy mérlegképes könyvelő képesítést, hogy több szakmával felvértezve induljon 2002-ben a választáson. Azóta tölti be Bélapátfalva város polgármesteri posztját. Megtanulta, hogy a mai gazdasági életben érdemes több lábon állni, ezért mindvégig fenntartotta másodállását. 2003-ban még ingatlan közvetítő és ingatlan értékbecslő bizonyítványt is szerzett.

Az elmúlt 12 évben jelentős infrastrukturális beruházás ment végbe a 2004. július 1-én városi rangot kapott településen. Rendbe tettek kilenc utcát, amelyek közül a Petőfi út 56 millióba, a Kossuth út 59 millióba került, míg a Május 1. út egy szakaszát önerőből, 10 millió forint ráfordítással hozták helyre. Sokat áldoztak az oktatási és egészségügyi intézményekre is, hiszen a bölcsőde, az óvoda és az iskola felújítására, fűtéskorszerűsítésre és hőszigetelésre összesen közel 400 millió forintot költöttek. Mivel általános iskolájukba környékbeli településekről is járnak tanulók, vásároltak egy iskolabuszt, amellyel a társult községekből ingyen szállítják a gyermekeket. Az egészségházat két ütemben alakították ki, ahol kilenc szakrendelő kapott helyet és ellátja a kistérségi egészségügyi alapfeladatokat. Ezekre a fejlesztésekre közel 800 millió forint uniós és állami támogatás érkezett a városba.

2013. január 1-én rendőrőrsöt adtak át Bélapátfalván és önerőből térfigyelő rendszert építettek hat kamerával, de létrehozták az Önkormányzati Tűzoltóságot is. Megtörtént a Gesztenyés kiállítóház kialakítása, a ravatalozó épületének felújítása és több önkormányzati ingatlan rendbetétele is. Ferencz Péter mégsem elégedett, mert új munkahelyeket szeretne látni a városban, ami javítana a foglalkoztatási helyzeten.

A polgármester nős, két gyermek édesapja és alapító tagja, valamint elnöke a három éves Bükkaljai Hagyományőrző Egyesületnek. Aktívan részt vesznek a környező települések zenei életében, rendeznek hagyományőrző felvonulásokat, szüreti-, húsvéti-, farsangi bálokat és utcabálokat a közösségi élet erősítésére. Felesége: Orbán Krisztina szintén közgazdász, okleveles adótanácsadó, a családi cég ügyvezetője. Jelenleg gyesen van Eszter lányukkal. Az első gyermek Tamás 10 éves tehetséges sportoló, mindene a foci.

Szerző: 2018. 01. 17.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló