A bércek közé szorult tó

Az álmos szieszta idején csak a kabócák lármás, de mégis elzsongító zümmögése hallatszik

GARDA Az Alpok nagy tavai közül az elsőt már Ausztriában megpillantja a mediterrán vidékre utazó. A Wörthersee után a Pó síkságon továbbhajtva nem sokat várat magára a következő.

 A Comoi tó, a Lago Maggiore, mind, mind turista paradicsom. A Garda arról nevezetes – egyebek között – hogy fele az égig érő szirtek közé szorult, az alsó része pedig síkvidéki, mint a Balaton.

Nem tudom, hogy a Garda nevű településről nevezték e el a nagy állóvizet, vagy fordítva, de az élvezeti értéke szempontjából tulajdonképpen mindegy. Tagadhatatlan viszont, hogy a név befolyásolt abban, melyik helységet válasszam szállásul. Végigjárva a partot, láttam, hogy valamennyi üdülőhely egyaránt szép, kényelmes, és vendégszerető. Maga a tó területét illetően a mi Balatonunknál lényegesen nagyobb, hosszabb, és  szélesebb is. Egy nagyon érdekes hasonlóságot találtam, még pedig a Sirmione félszigetet, a mi Tihanyunknak megfelelő formájával.

A Garda Alpok felőli része vad szépségű, szeles és habos hullámokkal tarkított. A szédítő mélység fölött vezető szerpentinről csodálatos látványt nyújtanak az ezer színben cikázó szörfösök. A vitorlások majdnem a vízre feküdve hasítják a habokat. Mindehhez vakító verőfény, és méregzöld pineákkal borított hegyoldalak látványa társul. A kanyargós hegyi úton lépten nyomon hajót vontató terepjárók nehezítik a továbbhaladást. Némelyik akkora, hogy nehezen tudom elképzelni amint egy hajtűkanyarban irányt változtat.

A parkok a strandig érnek

Börtönéből szabadult rab lelkem – amint ismét a Pó síkság rónájának végtelenjét látom. Garda – a település – valójában csendes kis falu, amely az idegenforgalomból él. A közepes jövedelmű turisták fogadására rendezkedett be, ennek megfelelően olasz viszonylatban elviselhető árai vannak. A forró és álmos szieszta idején csak a kabócák lármás, de mégis elzsongító zümmögése hallatszik. A vízben és a parton csak a helyi szokásokat nem ismerő északiakat látni. Az élet este indul. Zajos és kavargó a parti promenád. A vendéglők, presszók asztalai majdnem a vízig érnek. Késő éjszakába nyúlik a jókedv, a szórakozás, és minden ízlésre megtalálható a megfelelő hely.

A parti séta reggel a legszebb. A víz tükörsima, vékony párapaplan lepi csak. A hegyek a távolban annyira jól látszanak, hogy a fenyők törzsei egyenként kivehetők. A parti kövek közül vizisikló riad fel, nyílegyenesn befelé úszik. V alakban kisujjnyi hullámokat nyit a feje, megmutatva mintegy, merre keresse a tekintet Sirmione városát. Holnap oda kirándulunk.

 

Írta:
Ésik Sándor
Written by
Szerző: 2018. 02. 18.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése