Zán Fábián Sándor

A Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke

Beregszász

szszb_33_lm_zan_fabian_sandor.jpgEzer éve lettek őseink keresztyének, és csak fél évezrede, hogy az anyanyelvünkön ismerhetjük meg a Szentírást! Erre gondoltam, miközben Mátészalkára igyekeztem a Reformátusok Szatmárért Egyesület reformációra emlékező ünnepségére, hogy találkozhassak az egyesület idei Milotai Nyilas István emlékdíj kitüntetettjével, Főtiszteletű Zán Fábián Sándorral, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspökével. A reformáció sok-sok érdeme közül a fenti gondolat talán éppen azért jutott eszembe, mert a magam rokonságától tudom, hogy mit jelent egy olyan vidéken a református egyház szolgálata, ahol a sokféleség nemcsak az anyanyelvben, hanem a hitéletben is évszázadok óta jelen van. Az egyházkerület 1921-ben, az első világháború után az anyaországtól leválasztva, a csehszlovák állam keretein belül szerveződött meg, majd rövid ideig visszakerült az anyaországhoz, míg a második világháború után a szovjethatalom alá tartozott egészen Ukrajna önállóságának kikiáltásáig.  

Itt az egyházi szolgálat missziója a hit megőrzése és erősítése mellett, a nyelv, a kultúra, a nemzeti értékek megtartását kívánja meg, ami óriási feladat lehet egy fiatal püspök számára. Kissé hamarabb érkeztem, és – az internet jóvoltából – felismertem őt, így a szemerkélő esőben elé mentem. A gondolataim még mindig a történelmi időkben kószáltak, és jólesően állapítottam meg, hogy – akárcsak I. László királyunkat – őt is kimagasló, daliás termettel áldotta meg a Teremtő.  

Udvarias, de nehezen induló beszélgetésünket az életrajzának felelevenítése egyre oldottabbá tette. 1973-ban Ruszka Dolinán késői, harmadik gyermekként született. Testvéreinek vele egykorú gyermekei voltak. A kis faluban már alig maradtak az ősi magyar lakosok a betelepített ruszinok mellett. Így nem is járhatott itt magyar iskolába, de édesanyja megtanította a betűvetésre, megkedveltette vele az olvasást. Azonnal kimondtam a kérdést: Hogyan jutott el a lelkészi hivatáshoz, hogyan tudta a biblia megértéséhez a nyelvismeretét megszerezni?

Mint mondja, előbb kamionos, vagy valami ehhez hasonló, a kortársai szerint is „menő” foglalkozásra gondolt, de rádöbbent, neki más az útja. Az egyházi nyári táborok, kirándulások során nőttek ismeretei, és emlékszik arra a pillanatra is, amikor a sorsdöntő választ magában elfogadta. Idézi János evangéliumának 15. versét, amiben Jézus a szőlőtőkéről mond példázatot, és megértem. „Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad…”. 17 évesen az akkori püspök a szószékre küldte, hogy felmérje rátermettségét, vagy inkább rádöbbentse a fiatal fiút a választott hivatásának a nehézségére. Bizalmat és segítséget kapott, hogy azok közé kerülhessen, akiknek a változást érzékelő idős lelkészek át akarták adni a szószéküket. A püspökség három egyházmegyéjéből, a beregi, a máramaros-ugocsai és az ungi gyülekezetekből nyolcan kerültek akkor a teológiára. Zán Fábián Sándor nagy szerencséjének tartja, hogy Debrecenben tanulhatott. Mosolyogva mondja, először egy magyar nyelvtankönyvet vett, mert nehezen tudta értelmezni, kifejezni, leírni a tudományos nyelv szabályai szerint a gondolatait. 1996-ban szentelték fel lelkésznek, és természetesnek vette, hogy hazatérjen Kárpátaljára. A mezővári és borzsovai gyülekezet várta, és immár elmúlt húsz éve, hogy itt él, szolgálja egyházát, gyülekezetét.

Megtalálta itt párját, Fábián Judit óvónőt, akit ugyan kislányként már ismert, de csak azután kötelezték el magukat, miután mindketten hazatértek tanulmányaikból. A négy szép gyermek – Panna, az ikrek: Balázs, Bálint és a kis Marci –, a szerető feleség, a nagy család ad neki erőt, boldogságot! Aztán a püspökké választásáról érdeklődöm. Megválasztásában azt a kegyelmi állapotot látja, hogy megadatott a generációváltás idejére a fiatal lelkészeknek, hogy a magyar anyaegyház teológiáin felkészülhettek, hogy lehetőséget kaptak olyan együttműködésekre, amelyek megújíthatják a fiatalok hitéletét.   

Ez 2007-ben történt, és gyorsan kiszámolom, hogy a Krisztusi-kort érte el ekkor. Elgondolkozva néz rám, mintha gondolatai hirtelen másfelé kalandoznának. Később megnéztem, milyen igét választott a püspöki esküjéhez az akkor 33 éves fiatal egyházi vezető. Pál Efezusbeliekhez írt levele 4:11-16 versét idézte, amiben a hitbeli és vezetésre való érettség fokaként „a Krisztus teljességével ékeskedő kort” jelölte meg az apostol. És valóban így lehet, mert arra, hogy a különböző korú, és ma már előfordul, hogy ukrán hívekkel hogy tudja megértetni az igét, megérinteni a prédikációiban a lelküket, azt mondja: a megélt élményeim alapján beszélek: megéltem a magányt a kis falumban, az árvaságot, a halál okozta sebet, a szegénységet, a kisebbségi létet, az örömet, a szeretetet, Isten kegyelmét, mindazt, amit a híveim is. Egyszerűen a saját lelkemet nyitom meg előttük.

Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Lisztománia

Tüttő József alkotása 50x30cm, olaj/MDF. “Lisztománia, üzenet a Liszt érzékenyeknek!!” Rossz vicc, kicsit megengedtem magamnak az áthallás mókáját. Tüttő József jó humorral sajátos komponálással terítette elénk nagy zeneköltőnk jellemzőit: az... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése