Tenyeremben osztály terem

Szemelvények M. Szlávik Tünde
A Férfi illata című könyvéből

Új játékunk van a hatodikosokkal. Bizonyára létezik a nagykönyvben hivatalos megnevezése, de mi csak simogatósnak hívjuk. Házi használatra tökéletesen megteszi. Akit megsimogatok, bekapcsolódik az olvasásba. Újabb érintésre elhallgat. Nekem való móka: szeretek kis buksikat simizni. Csak már egyre ritkábban merek ebben a gyanakvásokkal terhelt világban. Amúgy is iszonyú felelősség: akit megérinthetsz, az a tied. Aki engedi megérinteni magát, elfogad téged.

Első alkalommal néhány gyerek mögött elsétálva tapinthatóvá vált a feszültség – rá lehetett volna támaszkodni. Még csak közelítettem a fejük búbjához, már éreztem a tartózkodó rándulást, a soha simogatást nem kapott, otthon nem dédelgetett kis elhanyagoltak idegenkedését. Senkit nem vernek rendszeresen, ebben majdnem biztos vagyok, akkor ösztönösen felkapná a kezét, ahogy megérzi az enyémet. Átéltem már, ijesztő érzés tud lenni mindkettőnknek…

Járkálok. Amúgy sem tudok ülve tanítani, de ez a szokásosnál is jobban megmozgat. Lassan sétálok, először olyanokat választok, akik rögtön egymásra tudnak hangolódni. Nehéz. Főleg a Toldit olvasva. Igazából nem szeretem a kórusban olvasást. Csak úgy megy, ha mindenki felveszi ugyanazt az éneklős, kántálós stílust: Égganapmelegtőől akkopársziksarrjja, pammparampararra pammparampararra… Van, aki suttog, amíg fel nem tudja venni a ritmust, a másik erőszakosan belevág az olvasók szavába, túl hangos, azonnal megpróbálja a saját tempóját rákényszeríteni a többiekre. Érdekes figyelni, kinek sikerül. Attól is függ, kik játszanak már éppen.
Koncentrálnak, lesik a könyvet, de fél szemmel felém sandítanak. Egyik közönyösnek teszi magát, de vibrál, a másik nyíltan a kezem alá bújik, olvasni szeretne. Emelem a kezem, ő jön, mint ahogy a kis boci döfköd. A közelben ülők halkan kuncognak. Feszesre csurizott szőke, barna, fekete, rézvörös kislányfejek – nem praktikus a szétbontott hosszú haj. Húzódhat estére a fejbőrük. Még emlékszem… Néhol csatok tömege, nincs hely a kezemnek. Ilyenkor meglóbálom a csurkát, játékosan meghúzogatok egy-két fürtöt.

Ég felé meredő, zselés kakastaréjok – csak a tarkót, barkót lehet megcirmolni, azt is kézháttal vagy ujjbeggyel. Néhol már érződik a tél végi csapzottság, de még nincs tetű. Szép is lenne, ha besegítenék a nagy anyatermészetnek. Szóval, órák óta jövök-megyek, látszólag céltalanul, de én mindig tudom, kit akarok tovább gyakoroltatni. Kinek van szüksége a többiek húzóerejére, ki az, akit legalább néhány sor erejéig, de egyedül kell olvastatni. Mintha egy csodálatos instrumentumon játszanék: húszféle hangja van, hol hangosan, hol halkabban szól, húrjait én pengetem, mégsem én határozom meg ütemét, dallamát. Osztálynyi nagy orgona, húsz ágú síp… Nem, mégsem, hiszen az egyik mackós mélyhegedű, a másik gordonka, a harmadik lágy fuvola, éles hangú töröksíp, nyekergő verkli… De mind szól! Most már ösztönösen igazodnak egymáshoz, ha netán mégsem, odasétálok egy laza frizuraigazításra. Már szabálykövetők. Még azok. Elhallgatnak és megszólalnak, ha kell, míg lehet. Egyre kevesebb a befeszült hátizom, a tarkón idegesen borzolódó pihe, amikor közeledek. A túlkoros kamasz csak egy pillekönnyű érintést kap, a vonakodónak csak a vállát simítom, akinél érzem, hogy vágyik a kedveskedésemre, azt játékosan összeborzolom. Lassan mindet kikapcsolom. Végül csak egy maradhat. Egy szép cselló vagy egy könnyű hárfa, hogy mikor elhallgat ő is, mind felsóhajtsunk: ez jó volt…

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése