Talpam alatt két félteke – az Egyenlítőn állok

A fővárostól negyven kilométerre kis emlékművet emeltek az ott futó képzeletbeli vonalnak.

Dzsibuti jut eszembe, ahonnan egyszer Dél-Afrikába repültem. A pilóta kissé megdöccentette a gépet, aztán beszólt az utastérbe: ugye érezték, most haladtunk át az Egyenlítőn. Itt a díszburkolatba lefektetett rézcsík mutatja, hol húzódik a nevezetes vonal. Talpunk alatt két félteke – így fényképezkedünk.

A vidéki Ecuador valóságos felüdülés a fővároshoz képest. Még el se hagyjuk Quito-t, máris falusias a környezet. Vidám lakodalmas menet mellett húzunk el. Amikor megállunk fotózni, majdnem magukkal cipelnek bennünket az erősen kapatos atyafiak.Erről jut eszembe – mondja Csaba, és előveszi kis úti flaskáját. Louist akarja vele meglepni, akinek kellően be is pirosodik az arca az 51 fokos szilvóriumtól. Másnap ő is hozott egy kis üveget, amiben 80 fokos paradicsompálinka illatozott. Csak csepp hullott belőle az üléskárpitra, de végigkísért bennünket az illat, amely a konzervgyár környékére jellemző lecsószezonban.

Közép-és Dél-Amerikáról a nem túl hízelgő „Banánköztársaság” kifejezés ugrik be sokaknak. Ecuadort viszont nyugodtan hívhatjuk Rózsaköztársaságnak. Láttunk ugyan számos banánültetvényt, de a legmeglepőbb a rengeteg fóliaház volt, amelyekről Louis elmesélte, hogy rózsát termelnek bennük. Mint kiderült, a dél-amerikai ország a világ legnagyobb vágott-rózsa exportőre. A virágkultusznak lépten-nyomon számos jelét találtuk, nem csoda, hogy könnyen meghonosodott a rózsatermesztés.

Úti célunk ma egy falucska, ahol a helyi népművészetet tanulmányozzuk. A település mellett pedig kondorkeselyűk laknak. Közeledve elhagyjuk a csupa hegy vidéket, a síkságokból viszont az eddigieknél is magasabb magányos csúcsok emelkednek. Az út mellett már feltűnnek az árusok. Egy bájos indián kislány ad ízelítőt a szőttesekből, amelyeket a közeli helységben készítenek. Az ég valószínűtlenül kék, megkapó látvány, amint egy-egy magányos felhő árnya végignyargal a hegyoldalon.

A falucska inkább kisváros. A főtér egyetlen nagy bazár, de egyáltalán nem zsibvásár. A szőnyegek, takarók, ponchók helyi állatok gyapjából, az itteni folklór hiteles mintáival készültek. Egy kis vásárlás, bámészkodás után felkerekedünk, mert mielőtt ránk esteledne, még kondort is szeretnénk látni.

Írta:
Ésik Sándor

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése