Virágszál a zord pampákról

2. ..és a lánya.jpgMég csak egyszer írtam le a szót: Patagónia, a Word máris pirossal húzta alá. Nem tartalmazza a gép helyesírási szótára? Vajon leírtam már a gépen valaha is ezt a szót? Jó lesz megtanítanom vele, mert ha eddig nem, hát most és később bizonnyal gyakran leírom majd.

Oly sokszor talán nem emlegetem, mint az egykor volt hajósok, kik, ha túlélték a Horn-fok megkerülését, verejtékes álmaikban is mondogatták a nevét. Annyit azért mégis felidézem, hogy minél többen tudják meg: a világ eme vége planétánk egyik legszebb szeglete.

Kettőt is kanyarodik a repülő, mielőtt a nyugtalan levegőből megkeresi a Punta Arenas melletti betonszalagot. A kis késedelem páratlan kitekintést nyújt a Magellán-szorosra. Partra vetett teherhajó az innenső oldalon, dimbes-dombos lankák a másikon. Az ott Tűzföld. Az első hajósokat az éjszakában sok távoli tűz riogatta, erről kapta a nevét. A kontinens felőli oldal pedig nagylábú őslakosairól. Mindezt már helyi vezetőm meséli, aki dióhéjban összefoglalja, amit a jeges szelek szaggatta városról tudni kell. Vár rám a távolsági busz, így inkább mogyoróhéjnyi a beszámoló. Ennek a fele arról szól, hogy ő bizony nemrég megkapta a horvát útlevelet a chilei mellé, mint ahogy a közeli (félezer kilométer) Porvenir városa lakóinak jelentős része.  Az aranyláz idején jöttek, az útlevélre a közelmúltig vártak. Az ősök emlékét a város közepén szoborcsoport őrzi. Az ismeretlen, távoli földnek feszülő vándorok állataikkal vágnak neki a pusztaságnak, ahol soha nem hagy alább az erős szél.

A pampa olyan, amilyennek Verne leírta a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Kétszázötven kilométer a következő város, Puerto Natales, ahol az Andok végződik. Vagy kezdődik, különösen innen nézve. Addig sík a vidék, és meglepően gazdag az élővilág. Guanachók  csordái legelésznek, el se fut ez a karcsú lámaféle az idegen elől. Nanduk nyargalnak keresztül az úton. A cserjék színpompás virág köntösben élvezik a kristálytiszta levegőt, és elvezetik a tekintetet a távoli kék hegyek havas csúcsaira. Az út feléig egyetlen autóval sem találkoztunk, ott azonban várta a tikkadt utasokat egy olyan vadnyugati csárda, amilyet még a legvadabb Bronson-filmekben sem látni. Ugyanez mondható el a gauchókról, azaz a birkapásztorokról, és a kutyáikról is. Az öreg gauchó lánya pedig mint a virág a mostoha sorsú cserjéken. Érdekes mintázatú a lova, testformái viszont nemes fajtára utalnak. Fiatalságának felhőtlen mosolyával fordul a fényképezőgép objektívja felé. Cserzett arcú atyja gyanakvó, de megengedő arccal várja, hogy útra keljünk. A juhok súlyosan rengő vastag gyapja arra utal, a kopárnak tűnő vidék gazdagon terített asztal számukra.1. Az öreg gaucho.jpg

Írta:
Ésik Sándor
Written by
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Varázslat

Huszár Boglárka alkotása 60×60 cm. olaj, vászon. Nem is tudom mióta  áll  ez  a  nagyon  régi  épület,  kicsit  elvarázsolt  szépségével   kastély,  kicsit  bástya szerű  repkénnyel  befutott oldalával.  Az idő ... Tartalom megtekintése

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése