Ősz Zoltán alkotása Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése
Virágszál a zord pampákról
Még csak egyszer írtam le a szót: Patagónia, a Word máris pirossal húzta alá. Nem tartalmazza a gép helyesírási szótára? Vajon leírtam már a gépen valaha is ezt a szót? Jó lesz megtanítanom vele, mert ha eddig nem, hát most és később bizonnyal gyakran leírom majd.
Oly sokszor talán nem emlegetem, mint az egykor volt hajósok, kik, ha túlélték a Horn-fok megkerülését, verejtékes álmaikban is mondogatták a nevét. Annyit azért mégis felidézem, hogy minél többen tudják meg: a világ eme vége planétánk egyik legszebb szeglete.
Kettőt is kanyarodik a repülő, mielőtt a nyugtalan levegőből megkeresi a Punta Arenas melletti betonszalagot. A kis késedelem páratlan kitekintést nyújt a Magellán-szorosra. Partra vetett teherhajó az innenső oldalon, dimbes-dombos lankák a másikon. Az ott Tűzföld. Az első hajósokat az éjszakában sok távoli tűz riogatta, erről kapta a nevét. A kontinens felőli oldal pedig nagylábú őslakosairól. Mindezt már helyi vezetőm meséli, aki dióhéjban összefoglalja, amit a jeges szelek szaggatta városról tudni kell. Vár rám a távolsági busz, így inkább mogyoróhéjnyi a beszámoló. Ennek a fele arról szól, hogy ő bizony nemrég megkapta a horvát útlevelet a chilei mellé, mint ahogy a közeli (félezer kilométer) Porvenir városa lakóinak jelentős része. Az aranyláz idején jöttek, az útlevélre a közelmúltig vártak. Az ősök emlékét a város közepén szoborcsoport őrzi. Az ismeretlen, távoli földnek feszülő vándorok állataikkal vágnak neki a pusztaságnak, ahol soha nem hagy alább az erős szél.
A pampa olyan, amilyennek Verne leírta a Nyolcvan nap alatt a Föld körül című regényében. Kétszázötven kilométer a következő város, Puerto Natales, ahol az Andok végződik. Vagy kezdődik, különösen innen nézve. Addig sík a vidék, és meglepően gazdag az élővilág. Guanachók csordái legelésznek, el se fut ez a karcsú lámaféle az idegen elől. Nanduk nyargalnak keresztül az úton. A cserjék színpompás virág köntösben élvezik a kristálytiszta levegőt, és elvezetik a tekintetet a távoli kék hegyek havas csúcsaira. Az út feléig egyetlen autóval sem találkoztunk, ott azonban várta a tikkadt utasokat egy olyan vadnyugati csárda, amilyet még a legvadabb Bronson-filmekben sem látni. Ugyanez mondható el a gauchókról, azaz a birkapásztorokról, és a kutyáikról is. Az öreg gauchó lánya pedig mint a virág a mostoha sorsú cserjéken. Érdekes mintázatú a lova, testformái viszont nemes fajtára utalnak. Fiatalságának felhőtlen mosolyával fordul a fényképezőgép objektívja felé. Cserzett arcú atyja gyanakvó, de megengedő arccal várja, hogy útra keljünk. A juhok súlyosan rengő vastag gyapja arra utal, a kopárnak tűnő vidék gazdagon terített asztal számukra.
Hasonló
Téli alkony
Buckavidék Fülöpszállás
Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta vidéken, ahol mindig változik a terep, ahol a cipő, és zokni kérgessé válnak az éles homoktól, nem egy sétatér. Magasan a bucka tetején kapaszkodnak... Tartalom megtekintése
Charles Bukowski
Biszák László alkotása Ne szépítsünk, nem kívánja meg tőlünk senki sem, ha valami, valaki nyers, nem bűn!!! Legyen egyenes, őszinte, és férfias! Saját maga is kegyetlen őszinteséggel írta meg saját ... Tartalom megtekintése
Sceptrum
Tüttő József alkotása A fordítás szerint: Ősi hatalmi jelvény, ami alá tartozik az ítélkezés, igazságosság a jogszolgáltatás!! Jogar!! Életünket mindig beszorítani látszik rendszabályok közé, mivel bőven akadnak, akik ... Tartalom megtekintése
Santa Maria della Salute
Huszár Boglárka alkotása Mit kívánunk egy festménytől? Mi keltette fel a figyelmünket? Ki festette? Ki Ő? ….és még lehetne tovább is faggatnunk magunkat, de nem... Tartalom megtekintése
Büszke lázadók
Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése
Amikor még megénekeltük Romániát
„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A több szakaszból... Tartalom megtekintése
Az ínyencek piaca Tiranában
Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég
Szent István Bazilika, Budapest
Huszár Boglárka alkotása Kis túlzással: világjáró Boglárkám mindig boldogan fogadja be egy egy idegen ország szépségeit, áradozik a helyszínen, és a hazamentett látnivalók fotón rögzített emlékek, még nagyobb ... Tartalom megtekintése