Horváth S. János

Az Amerika Hangja szerkesztője,

Washington

szszb_10-254_horvath_s_janos.jpgKalandos életpályát járt be Horváth S. János Ibránytól Washingtonig. A pedagógus szülők gyermeke maga is tanárnak készült. Az 1962-ben indult nyíregyházi tanárképző főiskola első évfolyamán magyar szakosként tanult, hogy az akkori időknek megfelelően, már két év után tanítson a pedagógushiánytól szenvedő megyében.

Szülővárosában kezdett. Később – jó íráskészségét, tehetségét hasznosítandó – hírlapírásra adta fejét: 1967-71 között a Kelet-Magyarország munkatársa volt. Sok szép tárcával, riporttal, életképpel örvendeztette meg az olvasókat. Szívesen járt vidékre, jól megértette magát az „egyszerű” emberekkel. Sokat utazott, már ’68-ban eljutott Bécsbe, Párizsba. Mégsem volt elégedett, úgy érezte, beskatulyázódik, nem szárnyalhat elég szabadon. Öt év után el is hagyta a szerkesztőséget.

Nagy hullámhegyek és -völgyek következtek ezután: többek között volt benzinkutas majd rádióriporter, mígnem ’75-ben feleségével és két kisgyermekével kivándorolt Amerikába. Újrakezdte az életét: dolgozott szobafestőként, esztergályosként és textilgyári festőmunkásként; végül ’81-ben visszatért a szakmába: a Voice of America, az Amerika Hangja magyar osztályának ajánlatát boldogan fogadta el. Később szerkesztő lett, aztán az osztály második embere, főnökhelyettes a huszonöt tagú stábban, majd a magyar osztály vezetője. A rendszerváltozást megelőzően majd azt követően is gyakran járt haza tárgyalni, tudósítani. Ő intézte, hogy itthon új, jól hallható hullámsávokon sugározhassanak, és sokat tett a magyarországi tudósítói hálózat megszervezéséért is.

Az Amerika Hangja ’42 novembere óta szól magyar nyelven a hallgatókhoz, és irányvonala, szerkesztése mind a legutóbbi időkig nagyobb változtatásoktól mentes volt. A magyarországi rendszerváltozás azonban új helyzetet teremtett a washingtoni szerkesztőségben is, hiszen ha itthon teljes a nyíltság, az információk nem egyoldalúak, nincsenek elzárva, másként kell dolgozniuk Amerikában is:

„Nem a Magyarországról szóló tárgyilagos információk továbbítása tehát a fő feladatunk – magyarázta –, mivel azok itt vannak helyben, s akit érdekel, hozzájut, hanem két másik területre koncentrálunk. Az egyik maga Amerika, az életforma bemutatása. Ezt is valósághűen szeretnénk, nemcsak a szépet és a jót, a csillogást megmutatni, hanem szólni akarunk a gondokról és arról is, mit kellene másként tenni. Másrészt a politikai töltetű műsorokban azt ismertetjük, mit gondol az USA bizonyos nagypolitikai folyamatokról, általában a világpolitika alakulásáról, a regionális összefüggésekről.”

Amerikából természetesen másként látszik a magyar nyelv és a magyarság is. Az Egyesült Államokban a legutóbbi felmérések szerint 1,2-1,3 millióan vallják magukat magyarnak vagy magyar származásúnak. Az egyszerűbb beosztásoktól kezdve a kormányhivatalokig szinte mindenütt megtalálhatók. Ha viszont a hallgatóságot vesszük szemügyre, lényegében minden réteg megtalálható – az egész nyelvterületről. Mint a szerkesztő elmondta: sok hallgatójuk van Erdélyből, Szlovákiából, Kárpátaljáról és Jugoszláviából is.

Személyes életéről mértéktartóan beszél Horváth S. János, pedig érdekes a történet: hogyan lett a hajdani nyíregyházi riporterből szerkesztő Washingtonban. Elmondta: a véletlennek is volt szerepe benne. Öt éve éltek már kint, mindenféle munkát végzett, de az írás hiányzott. Egyszer kezébe akadt egy régi, még Európában kapott névjegy és rögtön felhívta – az Amerika Hangja szerkesztőségét. Hely nem volt ugyan, de elfogadtak egy pályázatot. Egy év múlva jött az értesítés: alkalmaznák. Nyugdíjas koráig ez volt a munkahelye. Felesége, Pap Erzsébet, aki a nyíregyházi főiskolán szerzett matematika–fizikatanári diplomát, a nyelvtanulás után munka mellett tanulni kezdett, már Amerikában szerzett komputermérnöki diplomát – ez jó szakma ott is. Nagyobbik fiuk, István, gépészmérnökként bennmaradt a virginiai műszaki egyetemen, ahol tanított, miközben maga tovább tanult, immár a mester fokozatért, később a doktorátusért. Jelenleg kutató-tervező mérnökként dolgozik, s nem tett le az újabb tudományos fokozat megszerzéséről sem. A kisebbik fiú, Krisztián, édesapja nyomdokain halad, szívesen ír. A virginiai James Madison Egyetemen summa cum laude minősítéssel fejezte be az angol–történelem szakot, majd Tennesseeben, a knoxwillei egyetemen szerezte meg a mester fokozatot angolból. Tanít és ír, vendégelőadó különböző egyetemeken, megkezdte doktori felkészülését. Professzor szeretne lenni.

Horváth S. János 1999-től nyugdíjas lett, mivel egészsége megromlott. Életét azóta a számítógépeknek szentelte, saját sajtószolgálatot tervezett. Végtelen kitartással járta az archívumokat, hallgatta a régi hangfelvételeket. Mivel nehezére esett a mozgás, az interneten kereste az információt, kutatta „kisebb” és „nagyobb” hazájának történetét. A ma még gyógyíthatatlan betegség azonban erősebbnek bizonyult. Az Almanach már nyomdában volt, amikor érkezett a hír: Horváth S. János 2000 augusztusában elhunyt. Amerikai földben nyugszik.

 (Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 10. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2000.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése