Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Mindenvégtagú olvasás
Csiporka és Bíborka a könyvtárban
– Aztaaaa! Ennyi könyv létezik a világon??? – torpant meg Csiporka a könyvtár felnőtt kölcsönzőjének bejáratában.
– Ó, a világon rengeteg könyv van! Tudjátok, minden országban elég sok író és költő él, és alkot, és ráadásul nem csak a ma élők könyveit találhatjuk meg a könyvtárakban, hanem a réges-régen éltekét is. Ráadásul egy-egy könyv nem csak egyetlen példányban jelenik meg, hanem sok százban, vagy ezerben, hiszen a könyvesboltokban is árulják őket – magyarázta Ibi.
– Komolyan? Akkor annyi könyv létezik a világon, hogyha nem állítgatnánk sorba őket a polcokra, beborítanák az egész földet? – kérdezte nagy komolyan Bíborka.
– Szép is lenne! – kacagott Csiporka. – És ha a kezünket és a lábunkat is megtanítanánk olvasni, akkor egyszerre több könyv elolvasásával is végezhetnénk!
– Ó, ti csodabogárkák! Agyatok akkor is csak egy lenne, hogy azt is felfogjátok, mit olvastok! – mosolygott Ibi.
– Hm…, ez igaz! – vigyorgott tovább háborítatlan jókedvvel Csiporka, aki már el is képzelte magában a mindenvégtagú olvasást.
– És, ha már beengedtek, bármelyik könyvet leemelhetjük a polcról? – kérdezősködött Bíborka egy rózsaszín gerincű könyvhöz közeledve.
– Elvileg igen, de úgy vélem, hogy A rózsanemesítés kézikönyve nem igazán a neked való olvasmány! – kacagott Ibi a szokásosnál jóval halkabban, hiszen a könyvtárban mindenkinek csendesen illik viselkednie még akkor is, ha a világ legszórakoztatóbb bogárkáival érkezett.
– Honnan tudod, hogy az az? – döbbent meg Bíborka.
– Nézd csak! A könyv gerincén is fel van tüntetve általában a mű szerzője és a címe is, nem csak a címlapján, hogy ne csak a színe után kelljen ítélnünk. De szerintem, ne ácsorogjunk itt tovább a kertészeti könyvek előtt, hanem sétáljunk át a Gyermekkönyvtárba!
– Van a könyvtáron belül egy külön könyvtár a gyerekeknek?! – lepődött meg Csiporka.
– Van bizony!
– Ott vaaaan! – mutatott balra Bíborka a kiírásokat böngészve, majd egy pillantás alatt felrepült türelmetlenségében, mivel igen lassúnak kezdte érezni a sétálást.
– Csókolom! Virág Bíborka vagyok. Jöttem olvasni! – landolt a kis pille a ragyogó mosolyú könyvtáros néni asztalán.
– Szervusz! Én meg Jolika néni vagyok. És nagyon örülök minden új olvasónak! Főleg neked, mert beszélő, olvasni tudó pillangó még sosem járt nálunk!
– Akkor nekem is tetszik örülni? – mászott fel az asztal lábán kissé nehézkesen Csiporka.
– Természetesen! Téged hogy hívnak, bogárkám?
– Virág Csiporka vagyok! – nyújtott kezet a kis csíkoshasú.
– És tényleg tudtok olvasni? – kíváncsiskodott Jolika néni.
– Tudunk hát! Bebizonyítsam? – ugrott az első könyvhöz készségesen Bíborka. – Kincs–ke–re–ső kis köd–mön – szótagolta azonnal.
– És van olvasójegyetek is?
– Az…, az nincsen – dadogta Bíborka elkeseredve.
– És egyedül jöttetek? – faggatta őket Jolika néni.
– Én is itt vagyok! – érte utol a bogárkákat Ibi. – Jó napot kívánok! Virág Ibolya vagyok. A bogárkák velem jöttek. Nálam élnek, mert örökbe fogadtam őket, és nekem van idei érvényes beiratkozásom – nyújtotta a kezét barátságosan a könyvtáros néninek.
– Nézzenek körül bátran, és szóljanak, ha segítségre van szükségük! Jó szórakozást! – indította felfedező útjára Jolika néni a kis csapatot.
***
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, ...
Pomaranski Luca portréja
Győr Bécsi kapu tér. Egy cs...
Egy kis nyelvészkedés a Piñ...
Történetek a füstölődő szal...
Pince bejárat, Tokaj
Emlék
Rekviem-féle egy pót-nagyap...
Síkpályás hegymászás feltör...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Szilágyi Imre statisztikus...
Madeira mesélő kék csempéi,...
Feljárat a borospincékhez
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Szent Donát kápolna Balaton...
Sárga tengeralattjáró és vö...
Isten lélegzete
Mezitlábas Madonnák a Hagia...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése