Wil de Raden

Iskolaigazgató, a ZOM Alapítvány elnöke,

Zevenaar (Hollandia)

szszb_13-206_wil_de_raden_1.jpgMátészalka és a hollandiai Zevenaar 2002­-ben ünnepli testvér városi kapcsolatának tíz éves évfordulóját. A jubileumról mind két városban nagy szabású rendezvényen emlékeznek meg. Mátészalkán a Szatmár Expón meg rendezésre kerülô testvér városi találkozón kerül sor a programra.

A gyümölcsözô együttmûködést Hollandiában is az egyik legaktívabb nemzetközi kapcsolatként tartják nyilván. A partnerség nem csak önkormányzati szinten valósult meg, intézmények, civil szervezetek, kulturális csoportok között is folyamatos az együttmûködés. Az egyik legaktívabb a 138. Számú Ipari Szakközépiskola és a Liemers College közötti. A rendszeres diák csere mellett számos közös projektet valósítottak meg, amelynek keretében anyagi támogatásukkal és kétkezi munkájuk segítségével több egyházi és szociális épület készülhetett el Mátészalkán.

A jól mûködô kapcsolat mozgató rugója a két iskola igazgatója: Wil de Raden és Nagy Gusztáv. Wil de Raden, a holland intézmény igazgatója, a ZOM (Zevenaar segíti Mátészalkát) Alapítvány elnöke értékeli a kapcsolatot. – Már 12 éve, hogy feleségem, Marlis, által meg ismertem Udvarhelyi Tibort, aki évek óta Zevenaarban él. Tagja volt egy, a magyar árva gyermekeket segítô, szervezetnek, amely vendéglátó holland családokhoz hozta a fiatalokat nyaralni. A feleségem új ságcikket írt errôl. A beszélgetések során világos lett számomra, problémájukat nem Hollandiában, ha nem Magyarországon kell orvosolni. Konkrét projektek kellenek…

Mint a Vestersbos Iskola igazgatója a kollégáimmal és a tanulóinkkal is beszélgettem, s egyetértettünk abban, hogy nem csak pénzt kell gyûjtenünk a szociális programokra, hanem további személyes kapcsolatot kell kialakítani a hatékonyabb együttmûködés érdekében. Mielôtt a terveket kidolgoztuk volna, Marlis és én szünidôben Magyarországra utaztunk. Ez volt az elsô alkalom, de már az elsô napon tudtuk, nem az utolsó. Amikor visszautaztunk Hollandiába a teendôk már meg is fogalmazódtak bennünk.

Ennek eredményeként egy fél évvel késôbb tanulók és tanárok utaztak Visegrádra, hogy rendbe hozzanak egy tanyát, ahol árva gyermekek nyaralhatnak. Az óta nagyon sok projekt létrejött.

Már szívünkbe zártuk Magyarországot, de tudtuk, a barátság még szorosabbá tehetô. Az elsô mátészalkai látogatás alkalmával barátságos, vendégszeretô emberekkel találkoztunk. Azóta számos közös programot valósítottunk meg. A tízéves testvérvárosi kapcsolat mind Zevenaarban mind Mátészalkán nyomokat hagyott. Miután létrehoztuk a ZOM Alapítványt többet lehetett tenni az árva gyermekekért, az idôs emberekért, a fogyatékosokért – meséli de Raden úr.

Egyedülálló volt a kapcsolat az alapítvány által a két település között, amelyben mind két polgármester, dr. Szilágyi Dénes és Ruud Oudenhoven fontos szerepet játszott.

– A két iskola közötti kapcsolat is évekre tekint vissza, amelynek keretében többször tettek diákjaink látogatást egymásnál. A cserediák­kapcsolat során mind két város tanulói új élményekre, tapasztalatokra tettek szert, ismerkedtek egymás kultúrájával, szokásaival, hagyományaival, életmódjával. Fiataljaink résztvettek Mátészalkán a szociális otthon, a görög katolikus templom és közösségi ház építésében, ahol együtt dolgoztak a magyar diákokkal.

Wil de Raden ezerkilencszáznegyvenöt október 6-­án született Geleenben, Hollandia déli részén, a II. világháború után nem sokkal.

– A legtöbb város romokban állt, élelmiszer és ruha alig volt. A legtöbb ember nagyon szegény volt és mindent újra kellett kezdenünk. A szüleimnek sem ment ez másként. A középiskola után sport iskolába mentem Sittardba.

Ezután továbbképzések következtek pl.: pedagógia és menedzsment Groningenben.

Tanulmányaim befejezése után Hágában voltam testnevelô tanár, majd Klazienaveenbe költöztünk, ahol folytattam a pedagógus munkát, késôbb igazgatóhelyettes lettem. Tizenkét évvel ezelôtt költöztem a családommal Zevenaarba, itt a Vesterbos Iskola igazgatói feladatait bízták rám, ma is itt dolgozom. Feleségem, Marlis, újságíró egy napilapnál, házasságunkból két gyermek született, Fred, aki docens egy iskolában és Matiette, aki szociálpedagógus. Amikor a gyermekeink még kicsik voltak, szociálisan hátrányos helyzetû fiatalokat vettünk magunkhoz. Korábban politikai életben is tevékenykedtem, mindig azon dolgoztam, hogy jobb körülményeket biztosítsak azoknak a családoknak, akik saját erôbôl ezt nem tehetik meg – fejezi be de Raden úr a történetet.

A két város közötti kapcsolat során a jövôben is egyenrangú partnerként tekintünk egymásra, s a közös munkát tartjuk szem elôtt a jobb jövôért és az egységes Európáért. Felelôsségteljes munkája mellett ma jobbára a civil szféra köti le idejét. A ZOM Alapítványnak alapítóelnöke, s egy futball egyesületnél is edzôsködik. Hobbija a kirándulás, utazás, idegen kultúrák, népek megismerése.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2002.)
Szerző: 2018. 01. 17.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Valahol a Hargitán

Ősz Zoltán alkotása Pasztell, 2009. Talán minden mese így kezdődik,” hogy valahol messze, az üveghegyen is túl” …valóban, a távolság, az érzékelhető messzeség, amit csak szemünk képes befogni a mindenek... Tartalom megtekintése

Hitler Sasfészke Berchteschgadenben

Elérhetetlen, megközelíthetetlen, bevehetetlen… Már-már népmesei jelzők is feltűnnek az egykori náci vezető Salzburg mellett, ám mégis Bajorországban felépített rejtekhelyével kapcsolatos legendákban. Még a háború után is jó ideig megismerhetetlen volt... Tartalom megtekintése

Alkonyattól pirkadatig

Tüttő József alkotása60x90cm Olaj/MDF. A téma örök, a feldolgozások többsége ismert, de ez az egyéni, összetéveszthetetlen stílre fel kell kapni a fejet!!! A komor színhasználattal az állatok robusztussága is alátámasztott, a... Tartalom megtekintése

Karcolatok…

Huszár Boglárka alkotása 60×45 cm. Olaj, vászon. Arannyá vált a test, mint istenek szobrai a csendesen pislogó gyertyafényekben, amik hidegen sütnek és égetnek, marva a szem zugait, és piszkálva a... Tartalom megtekintése