Karászi László

Vállalkozó – a Karászi Tüzép tulajdonosa,

Dombrád–Pátroha

Édesapja, Karászi Kálmán életében közismert és elismert személyiségnek számított Dombrádon. Nemcsak azért, mert jó szakemberként irányította a Dombrádi ÁFÉSZ pátrohai fűrészüzemét, hanem azért is, mert feleségével együtt a gazdálkodásban, a gyermekekről való gondoskodásban is példát mutatott. Mindemellett közösségi ember is volt, hiszen a dombrádi református gyülekezetben gondnokhelyettesi tisztséget töltött be. Napjainkban – két gyermeke közül az idősebbik – Kálmán viszi tovább az apai örökséget gazdálkodóként.

A kisebbik gyermek, László 1963. november 30-án született Dombrádon. Már kisgyermekként bekapcsolódott a ház körüli tennivalók végzésébe: etette a hízóbikát, a fejőstehenet, disznópásztorkodott, és a Tisza-töltésen forgatta, gyűjtötte a szénát. Ha tehette, társaival együtt szívesen futballozott, de a tanulásra is maradt ideje. Elsősorban a matematikát kedvelte, igen sokat tanult az egyébként rendkívül szigorú tanárnak számító Samu Istvántól.

Középfokú tanulmányai során is – Nyíregyházán a Vendéglátóipari Szakközépiskolában – a kitűnők közé tartozott. Középiskolai éveiből ugyancsak egy matematikatanár, Hargitai András maradt meg jó emlékezetében.

1980-ban frissen szerzett szakképesítésével felszolgálóként kezdett Dombrádon a vendéglőben. Később – a „keménykezű” Becker igazgató úr által irányított – Dombrádi ÁFÉSZ különböző részlegeiben dolgozott: Pátrohán, Gégényben, Tiszakanyáron, majd újra Dombrádon az Erzsébet utcai sarki kocsmában. Hamar „megfizette a tanulópénzt”, ám az itt töltött évek elsősorban emberismeretből adtak számára máig hasznosítható tapasztalatokat.

Miután eldöntötte, hogy addig nem alapít családot, amíg a katonai szolgálatot le nem tölti, hamar „letudta hazafias kötelezettségét”: Budapesten egy építőmunkás-zászlóaljnál szolgált, szakmájából eredendően a konyhán.

1990-ben került „édesapja keze alá” a fűrészüzembe, ahol műszakvezető, majd egy fél évvel később a szemközti Tüzép-telep árukiadója lett. Miután a tennivalókat igen hamar elsajátította, sőt még a könyvelésbe, az adminisztrációba, a napi jelentések készítésébe is „besegített”, a rendszerváltás idején elegendő felkészültséget érzett magában ahhoz, hogy az időközben eladásra meghirdetett telepet banki hitelből megvásárolja.

Önálló, „maszekvilágbeli” tevékenységét a klasszikus „tüzépi” tevékenységgel, építőanyag-kereskedelemmel kezdte. Keményen dolgozott, minden fillér hasznot visszaforgatott a vállalkozásba, így néhány év múlva megvette az első használt IFA-t áruszállításhoz, majd a„kis lépések taktikáját” alkalmazva folyamatosan bővítette a cég tevékenységi körét.

Ma már három sikeres céget „üzemeltet”: a Tüzép irányítója felesége lett, belföldi teherfuvarozó vállalkozása a telep szállítási igényeit elégíti ki, míg harmadik cége három kamionnal nemzetközi teherfuvarozást végez. Összesen 17 dolgozót foglalkoztatnak, és árbevételük az induláskori tízmillióról – csak a Tüzép esetében – 300 millió fölé emelkedett napjainkra.

Karászi László a református egyházban megörökölte édesapja posztját, a gondnokhelyettesi tisztséget, emelt fővel és tiszta szívvel vállalja és végzi presbiteri tennivalóit. Nem feledkezik meg szűkebb pátriájáról sem: lehetőségeihez mérten támogatja a várost céljai elérése érdekében.

„Az eredményekhez, a sikerhez vezető úton legfontosabb tulajdonság a kitartó, következetes munka – vallja Karászi László. – 1992-től minden reggel hét órakor én nyitok, és este én zárok, gyakorlatilag két ember helyett dolgozom, az éjszakai alvásra legfeljebb néhány óra jut. Tény az is, hogy a feleségemnek, a családi háttérnek legalább olyan érdeme van eredményeinkben, mint nekem. Fontos dolognak tartom, hogy az ember tartson rendet és tisztaságot maga körül, ezért is érvényes nálunk a „seprű, lapát, furik” szlogen, aminek meg is van az eredménye, hiszen szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy telepünk rendezettsége, kiépítettsége, környezete nemigen hagy kívánnivalót maga után.”

1986-ban kötött házasságot Henter Erikával, aki korábban a demecseri szövőgyár irodáján dolgozott. Két gyermekük közül Erika 1987-ben született, ő is a vállalkozásban tevékenykedik. Az öt évvel fiatalabb László elsős ipari tanuló.

Karászi László szereti az autókat, mindig szívesen „bütykölte” a cég teherautóit, gépeit. Kedveli a Forma-1 versenyeit, a tavalyi magyarországi futamot is a helyszínen tekintette meg.

Mindemellett igazi hobbija a munka, hiszen „hajtja a vére”: a szüleitől tanult normáknak ő is meg akar felelni.

Eddigi életútjával elégedett. Mindig talál maga körül új kihívásokat, még számtalan terve van. Korántsem érzi kiteljesedettnek tevékenységét, reméli, hogy a továbblépéshez még néhány tartalékot meg tud mozgatni, néhány új ötletet meg tud valósítani.

(Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 23. kötet. In-Forma Kiadó Nyíregyháza 2007.)

Hasonló

Aranyhintó hat lóval, bíbor bársony trónnal

Nem Danikáné lányát, hanem a római pápát szállította A római katolikus egyház éppen hivatalban lévő feje már nagyon régen nem kocsizik ki vele. Haladnak a korral. Modern közlekedési eszközzel, autóval... Tartalom megtekintése

A milánói dóm égbe szúró tornyai

A világ egyik legszebb gótikus temploma tárul az ember a szeme elé a Piazza del Duomón A délutáni nap fényében fürdő homlokzat nem ismeretlen előttem. Láttam képen, filmen, körbesétáltam a... Tartalom megtekintése

Tanya

Biszák László alkotása A  festő, aki   komplett  képekben  gondolkodik,  vagy  csak  ráhagyja  az  ecsetére, hogy  dolgozzon,  máris  kikerekedhet  keze nyomán egy tájkép, és  ha  van  még festék a palettán ... Tartalom megtekintése

“Itt van az ősz, itt van újra…” 

Ősz Zoltán alkotása Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem. Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? De szeretem (Petőfi Sándor) Remek.  Pompás.   Csodás.  Szinte itt ... Tartalom megtekintése

Őszikék 22 – 11 

Bíró Ernő alkotása Lám-lám  idén is eljött minden  híresztelés ellenére az  ősz!  A  nyár  perzselő  volt,  áhítoztunk   az  esőre, kis  lehűlésre,  és  mutató újját  felemelve  hozott  rosszakat,  viharokat, lehűlést ... Tartalom megtekintése

Kertész  utcai  ház, Győr

Hargitai Beáta alkotása …már 2024-et  írunk,  és  2020-ban  készítettem  ezt  a kis  képet.  Révfalut  jártam,  kerestem  az  emlékeket,  lassan  az  épületek  is  úgy  kipotyogtak  a  szitán,  eltűntek  mint  a pergő ... Tartalom megtekintése

Lagúna

Huszár  Boglárka alkotása Lagúnáknak nevezik az atollok korallzátonyától körülzárt vízfelületet is. Magyar neve az olasz laguna szóból ered, melyek jelentése tavacska, pocsolya; végső forrása az azonos jelentésű latin LACŪNA. (Wikipédia). ... Tartalom megtekintése

Fornax

Tüttő József alkotása Képzeletem összes  zugát    nézegetem   az  elvonatkoztatott  témát   bontogatva  ami  a jelenkor megváltozott  világát   képviseli.  A  múlt század  embere  vagyok,  ahol  a tárgyak  tárgyakat ... Tartalom megtekintése

Józsi seprűvel győzte le a fellázadt kávéfőzőt

Megsértődött a kis kotyogó, s kattogott, pattogott, csörömpölt, ugrándozott Köztudott tény, hogy az erdélyi vendégszeretetnek nincsenek határai, Székelyföldön meg különösképpen. Mindenki szívesen fogad vendégeket, látogatókat, hosszabb vagy rövidebb távon, és... Tartalom megtekintése

“Nem nyitok vitát…” 

Tüttő József alkotása Két  krumpli  egy  zsákba  hiába  nagy a zsák,  akkor  hátra  arc,  és  úgy  vitáznak  mint két  felfújt  hólyag.  Tüttő  József  két  figurát  állít  elénk,  hogy  fejtsük  meg ... Tartalom megtekintése