Hogy merre van ez az erdőrészlet nem tudom, hosszú út vezet arra, és vissza is, bár árnyékok fák kísérik, mégis kicsit félnék!! Tapasztalatom van a csalánokról, szép család, dicsérgetik, hogy kiváló tulajdonságokkal bír, gyógyító jó lélek, úgy tud szeretni mint senki más, mégsem vágyom a közelségükre. Bíró Ernő lenge ruhába öltöztette a részletet, csupa szerethető táj, nyurga szellős törzsű fák hajladoznak a széltől, a naptól átitatott világot láttat. Vajon miért lett csalános nevű ez az erdő találgatom, de alig van válaszom addig amíg valaki velem együtt le nem tér az útról. S ha erre jársz vándor, hogy gombát keress ne csodálkozz, ha méregzöld barátod a kezedre üt hogy gyorsan visszarántsd. Ezt az erdőt, kerek erdőt megtalálhatod bárhol, de ahogyan Bíró Ernő kedves barátunk a sárgákat a messzi kékeket idevarázsolta, ez csak tőle származhat olyan egyedi, és olyan finom, no nem harapható, de nézegetését szívemből ajánlom!