A veszedelmes fedeles gurulókák támadása

Csiporka és Bíborka a város esti forgatagában

Sötétedés után sok-sok ember járt az utcán. Csiporka és Bíborka kezdetben félve szorította Ibi szőrmés gallérjának szálait, hogy le ne sodródjanak barátnőjükről a számukra idegen, forgalmas városban.

– Hová és miért rohannak? – kérdezte értetlenül Csiporka. – Nálunk az erdőben minden sokkal lassabb volt.

 – A legtöbb ember munkaideje, illetve az óvodások, iskolások foglalkozásai délután négy, öt óra körül fejeződnek be. A kicsik még nem mehetnek egyedül haza, így a felnőttek először a gyermekeikért igyekeznek, aztán bevásárolnak, különórákra, zenét tanulni, edzésre, szakkörre hurcolják csemetéiket, vagy egyszerűen csak hazamennek, hogy vacsorát készítsenek, takarítsanak, rendet tegyenek, gyakorolják a feladott leckéket, hogy utána lefekvésig egy kicsit együtt lehessen a család, és mindenki elmesélhesse, mi történt vele a nap során.

 – És miért nem autóval mennek mindannyian? – kérdezett tovább Bíborka a fejét kapkodva az elsuhanó járgányok után.

– Mert a városban nehéz és drága velük parkolni, így sokan a buszokat veszik igénybe, azokon egyszerre jó sok ember elfér. A sportosabbak és a közelebb lakók pedig inkább hazagyalogolnak. Így aztán mindenhol nagy a forgalom. A járdákon sem igen lehet bámészkodni ebben az időszakban, nehogy a sok szaladó ember összeütközzööön – váltott olyan hirtelen irányt Ibi, hogy majd’ elharapta a nyelvét.

– Jaj! Ez a fedelesgurulóka egyenesen nekünk rohant! – kiáltott fel izgatottan Bíborka.

– Miért száguld kerekes jármű a járdán is?! Azt mondtad, az autók, a buszok csak az úton mehetnek – háborodott fel a szabálytalanságot szóvá téve Csiporka.

– Ez nem jármű! – kacagta el magát Ibi. Ez egy babakocsi!

– A picike emberek is vezethetnek kocsit? – döbbent meg Csiporka.

– Dehogy! – kacagta el magát Ibi. A szülők többsége nem akarja a kezében cipelni a kisgyermekét, így vásárolnak egy kerekeken guruló kiságyat, ami legalább oldalról és alulról fedett. Így a kicsik fekve, vagy ülve, kényelmesen, biztonságosan utazhatnak benne, és a szüleik sem fáradnak el a plusz súly hurcolásától. Ráadásul így maguk előtt tolhatják a kicsinyeiket, így sétálás közben is láthatják egymást, és tudnak beszélgetni, mesélni, verselni, énekelni együtt.

– Ó, én is tudom, milyen nehéz dolgokat hurcolni! – sóhajtott fel Bíborka sokat tudóan.  – Emlékszem, mennyire fájt minden porcikám, amikor a gombaházunk mellett mulatságot szerveztünk a barátainknak, de nem voltak tálaló edényeink. Mire hazacipeltük a rétről a sok pipacsgubót és harangvirágot, majdnem letört a derekam!

Ibi együttérzőn rámosolygott, majd hirtelen megállt egy magas, fehér ajtó előtt.

– Jól elbeszélgettük az időt! Már ide is értünk a fogorvoshoz. El sem tudtam nektek mesélni, mi mindennel foglalkozik a fogász… Tudjátok mit? Ne húzzuk az időt idekint a további mesélgetéssel, mert elkések! Beviszlek benneteket a kabátom gallérján a rendelőbe, így mindent jól meg tudtok figyelni!

– Juhééé! – kiáltottak fel örömükben a lányok.

– Csak egyet árulj el, Ibi – szólalt meg a belépés előtti utolsó pillanatban Csiporka –, hol tartják az emberek a fogaikat?

 – Ó, de buta vagyok! – kacagott fel Ibi. Elfelejtettem, hogy nektek nincsenek fogaitok! Te, Csiporkám, a rágókáidat, te pedig, Bíborkám, a szívókáidat a szád szélén tartod, mi emberek pedig a szánkban belül tartjuk a fogainkat.

 – És, ha gyógyítják a fogadat, akkor itt kell majd hagynod a doktor bácsinál?  – kérdezte a kíváncsiságán uralkodni képtelen Bíborka.

 – Nem, dehogy! – nevetett fel Ibi, akinek igen élénk fantáziája volt, és azonnal maga elé tudta képzelni, milyen is lenne a pillangó által elképzelt gyógymód. A fogaknak gyökereik vannak, mint a fáknak, ami bele van nőve az ínyünkbe. Onnan csakis akkor húzzák ki őket, ha a fog már menthetetlen. A fogász benyúl a szánkba a műszereivel, és ott, a helyükön kezeli őket legtöbbször.

Bogárkáim! Muszáj abbahagynunk a beszélgetést! Mostantól – kérlek benneteket – maradjatok csendben, hogy ne derüljön ki, hogy hívatlan vendégekkel érkeztem a fogorvosi kezelésre! – kérte kis barátnőit Ibi olyan szeretettel, hogy egyiküknek sem jutott eszébe megsértődni, mert beléjük fojtotta a kíváncsi szóáradatot.

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

Írta, és az illusztrációkat rajzolta:
Molnár Ágnes

Hasonló

Téli alkony

Ősz Zoltán alkotása  Petőfi Sándor: ALKONY (részlet) Olyan a nap, mint a hervadt rózsa, Lankadtan bocsátja le fejét; Levelei, a halvány sugárok, Bús mosollyal hullnak róla szét. Néma, csendes a... Tartalom megtekintése

Buckavidék Fülöpszállás

Bíró Ernő alkotása Ezen a szélfútta  vidéken,  ahol mindig  változik a terep,  ahol a  cipő, és  zokni kérgessé  válnak az  éles  homoktól, nem  egy  sétatér.  Magasan a bucka tetején  kapaszkodnak... Tartalom megtekintése

Charles Bukowski

Biszák  László alkotása Ne szépítsünk,  nem kívánja  meg  tőlünk  senki  sem,  ha  valami, valaki nyers,  nem  bűn!!!  Legyen  egyenes,  őszinte, és  férfias!  Saját  maga is  kegyetlen  őszinteséggel  írta  meg  saját ... Tartalom megtekintése

Sceptrum

Tüttő  József alkotása A fordítás  szerint:   Ősi  hatalmi  jelvény,  ami alá  tartozik  az ítélkezés, igazságosság  a  jogszolgáltatás!!  Jogar!! Életünket  mindig   beszorítani  látszik  rendszabályok  közé,  mivel  bőven  akadnak,  akik ... Tartalom megtekintése

Santa Maria della Salute

Huszár  Boglárka alkotása Mit  kívánunk   egy  festménytől?  Mi keltette  fel a figyelmünket?  Ki  festette?   Ki  Ő?    ….és  még  lehetne   tovább is   faggatnunk  magunkat,  de nem... Tartalom megtekintése

Büszke lázadók

Hargitai Beáta alkotása Kis kitérővel jelentkezem, valami mással, amit tőlem megszoktatok, és a reakciókból olvasva, egyre nagyobb kedvvel festegetek csak úgy szabadon, minden megkötés, és szégyen nélkül. Élvezem a színek... Tartalom megtekintése

Amikor még megénekeltük Romániát

„Szeretem a Nyárád mentét, Gazdag a föld, szelíd az ég” A múlt század hetvenes éveinek a közepétől a nyolcvanas évek végéig hatalmas tömegeket megmozgató fesztiválláz tombolt Romániában. A  több szakaszból... Tartalom megtekintése

Az ínyencek piaca Tiranában

         

Hunyadi János albán fegyverbarátja, Szkander bég

Szent István Bazilika, Budapest

Huszár  Boglárka alkotása Kis  túlzással:  világjáró  Boglárkám    mindig  boldogan  fogadja  be  egy egy  idegen  ország  szépségeit,   áradozik  a helyszínen,  és  a  hazamentett  látnivalók  fotón rögzített  emlékek,  még  nagyobb ... Tartalom megtekintése