Emlékszövedékek

Tüttő József alkotása
60 x 70 cm.
Olaj/HDF.
***

Hány képlete van az emléknek, hol bujkálnak, merre vesznek el az emlék mozaikok, vagy megsárgult sorozatok, jók rosszak, felejthetők, vagy örökre vésetten maradók. Színek, illatok amik benépesítik agyunk ezernyi fonalát egy életen át gyűjtögetett maradékok.

Tüttő József  különleges képét nézegetem, fogva tartanak, és kísérnek a szemek, szinte szuggerálnak, vajon milyen egymásra ható történet az övék, amikor egy közös kelme alól néznek rám, vagy rád. A képzelet a legnagyobb rendező, úgy irányít, úgy alkot, és ha jó a fantáziád, túllépheti a valót, és az álmok szőttesein is átfénylik. Talán megmarad reggelig, aztán mint a reggeli harmat, a pára felszáll és elfelejted, csak léptei nyomát érzékeled. Emlékszövedékek címmel címkézte meg a festő olyan titokzatosan mint maga kép. Szinte egy szín dominál és még pár hozzáadott hangulatfoszlány, hogy mélyítse, vagy kiemelje mondanivalóját. A lazán felezett kép még hangsúlyosabbá teszi titkukat, nem fecsegnek, de némaságukkal is beszédesek. A középpontban fénylőn értelmesnek tűnő csillogó kör talán képletesen a harmadik személyt sugallj, persze ezt én csak gondolom, de mindenki találja ki a mesét hozzá, ami csak érdekesebbé teheti az alkotást.
Szerző: 2020. 03. 21.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló