Sáreset

Bíborka új segítőkre talál

– Vegyétek magatokhoz a tisztasági csomagotokat! – kérte Stefánia néni. – Itt az ebédidő! És evés előtt mindig szappannal kezet kell mosni, hogy ne vigyetek be semmilyen fertőzést a szervezetetekbe!

– Miért lenne az én kezem fertőző? – döbbent meg Bobo, majd a következő ugrásával éppen egy frissen locsolt virág cserepébe érkezett, a lucskosra ázott földre. – Ó! – morogta. – Utálom, ha saras vagyok! – dünnyögött, majd villant egyet a szeme, és rápattant Bíborka vadonatúj törölközőjére, amit vesztére éppen kivett a zsákjából, majd jó alaposan belekente a ráragadt mocskot.

– Mit műveltél? – förmedt rá az amúgy általában megfontolt, nyugodt Csiporka. – Neked is kell lennie tisztálkodó cuccodnak, hisz rajta volt a kötelező listán, amit az iskolától kaptunk!

Bíborka, aki mindig nagyon vigyázott mindenére, a megdöbbenéstől megszólalni sem tudott, csak könnybe lábadt a szeme.

Az osztály némán körbe vette. Bobo szétnézett, majd megkérdezte:

– Most valami rosszat csináltam?

– Semmi együttérzés nincs benned? Hát hol és hogyan élsz te?? – ordított rá Hangyi, akinek a szemléletmódján érezhetően változtatott az első együtt töltött fél nap is. – Velem igazán nincs ideje senkinek sem törődni, de azt még én is tudom, hogy nem illik ráugrani a tanító nénire..

– …és összemocskolni sem a társunk felszerelését! – egészítette ki Szunyi, akiről csak most derült ki, hogy milyen rendes is tud lenni.

– Édesanyám azonnal kimosatná veled! – közölte Gyike.

– Nem szeretném, hogy újra hozzányúljon! – markolta lucskos kis törölközőjét szomorúan Bíborka.

– Gyere! Megosztom veled az enyémet! A felébe te törölközöl, a másik részébe meg én! – fogta meg Bíborka kezét Pötyi bátorítóan, és azonnal a kezébe adta a kis piros törölközőjét.

– Büszke vagyok rátok! – nézett körbe Balambér bácsi. – Tudtam én, hogy akármilyennek is mutatjátok magatokat az elején, jószívűek vagytok, együtt érzőek, és kedvesek.

– Én is! De nagyon! – ölelte körbe hat tanítványát Stefi néni. – Van a táskámban egy tiszta zacskó. Beletesszük Bíborka törölközőjét, hogy semmit se kenjen össze a hátizsákjában.

– Az jó lesz! – mosolygott rá hálásan Csiporka. – Tudod, hogy Ibi nem fog haragudni! – fordult Bíborka felé. – Vele mindent meg lehet beszélni, és bármit megért! És otthon majd együtt kimossuk a törölköződet! Reggelre meg is szárad! – vigasztalta barátnőjét.

– Az biztos! – mosolyodott el Bíborka.

– Mi? Hogy nem lesz otthon baj, vagy, hogy megszárad? – kérdezte Hangyi óvatosan.

– Mindkettő! – mosolygott rá Bíborka egy igazi pilléset.

Ibi nevének az említése is elég volt ahhoz, hogy jobban érezze magát.

Hangyi látta, hogy a pillangó már jobban van, ő maga is abbahagyta az ideges toporgást. Maga sem tudta miért, de úgy érezte, Bíborkát meg kell védenie.

– Nincs valami mondanivalód? – fordult a bolhagyerekhez.

– Nem tudom… – dacoskodott még mindig Bobo.

– Induljunk végre kezet mosni, és aztán ebédelni! – szólt közbe Stefi néni.

– Egyetértek! – bólogatott Csiporka. – Tele hassal sokkal szebbnek látjuk a világot! – rikkantotta Csiporka, majd megfogta barátnője kezét, és a fürdőszoba felé indította az osztályt.

***

Szerző: 2018. 11. 06.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló