Bogár-felvételi

Csiporka és Bíborka számot ad tudásáról

Csütörtökön reggel ismét korán csörgött a vekker, de senki nem tiltakozott ellene, mert igaziból mindhárman kíváncsiak voltak rá, hogyan vizsgálják meg vajon a bogárkák képességeit, tudását.

Az állatkert bejáratánál a biztonsági őr mellett egy apró növésű, vastag szemüvegű ember is állt, aki csak kockás kalapja szélét billentette meg az érkezők köszöntésének viszonzásaként.

– I-gaz-ga-tó – szótagolta balra nézve Csiporka, miközben áthaladtak a bejárati folyosón.

– P  é  n  z  t  á  r – betűzgette Bíborka, aki jobbra csavargatta a fejét.

A kis kockás ember váratlanul eltátotta a száját, előkapta a zsebéből a noteszét és a tollát, és sietősen írni kezdett.

– Mit ír vajon a kockás bácsi? – súgta Ibi fülébe Bíborka.

– Lehet, hogy forgalomszámláló, és azt számolja, hányan jöttek be a kapun – tippelt Ibi minden meggyőződés nélkül.

– Hát, szerintem nem, hiszen a jegyeken biztosan van valamilyen szám, ami alapján pontosan meg tudják számlálni a nap végén, mennyien voltak egy-egy nap az állatkertben. Sőt, szerintem a bevételből is lehet erre következtetni – gondolkodott hangosan Csiporka, és Ibi gallérján azonnal hátra fordult, hátha ki tud deríteni valamit az ember kilétéről.

– Jó vastag szemüvege van! – jegyezte meg Bíborka. – Nem valami szép látvány… – sajnálkozott kifelé, de belül örült, hogy az ő szeme teljesen rendben van.

– Nem hát! De szegény, ha nem viseli, szinte semmit sem lát… Tudod, Bíborkám, a szépség nem minden. És az embereknél elég hamar el is múlik ráadásul. Sokkal többet ér, szerintem, a kedvesség, és a jóság.

– Most azt mondod, hogy minden vastag szemüvegű ember extra kedves? – értetlenkedett a pillangó.

– Nem. De azt gyanítom, nagyon okos lehet. Az okos emberek sokat olvasnak. Biztosan attól romlott el a szeme! – vélekedett Csiporka.  – Ó! Eltűnt a szemem elől! – bosszankodott a bogárka csalódottan. – Most hogy derítsem ki, hogy ki ő?!

Mire ezt kimondta, épp odaértek a Bogársuli bejáratához.

– Ibi! Te nem tudsz bejönni ide! Túl magas vagy! – kapaszkodott meg feltámadó félelmében Ibi fülében a pillangó.

– Kérem, fáradjanak be! – szólt ki egy férfihang.

Ibi a lépcsőre tette a két bogárkát, és a biztonság kedvéért tolt egyet Bíborkán, hogy biztosan bemenjen az iskolába. Néhány pillanat múlva Csiporkát hallotta:

– Látod, Bíborka? Nem tűnt el mégsem! Csak biztosan tud egy rövidebb utat is az iskoláig – örvendezett Csiporka.

– Dr. Kockás Alfréd vagyok – mutatkozott be a portánál megismert vastag ókulárés férfi. Az állatiskolák központi igazgatója vagyok – hajtotta meg magát. – Jobb oldalamon foglal helyet iskolapszichológusunk, Dr. Méh Elvira. A bal oldalamon ül Hangya Balambér, a nem röpképes bogarak tanítója, mellette, Légy Stefánia, a repülők oktatója.

– Csiporka vagyok – hajolt meg tanárai felé illedelmesen a kis csíkos hasú bogár. – Jó napot kívánok!

– Bíborka vagyok – folytatta azonnal a pillangó. – Kezét csókolom!

– Illedelem tízből tíz pont – szólalt meg Alfréd úr.  – Olvasás tízből kilenc pont Csiporkának, nyolc pont Bíborkának.

– Honnan tetszik tudni, hogy ezen a héten megtanultunk olvasni? – lepődött meg Csiporka.

– A bejáratnál azonnal észrevettem, ahogy tájékozódni kezdtetek – dicsérte meg őket az igazgató úr, s a lányok örömükben azonnal elfelejtették, hogy kezdetben kissé furcsa jelenségnek tartották.

– Jártatok-e már iskolába? – tette fel Kockás úr a következő kérdést.

– Jártunk bizony! – szólalt meg az időközben teljesen oldottá vált Csiporka.

– Tetszik ismerni a mi szépséges erdőnket, ahol a gombaházunk is áll? – kérdezte Bíborka. – Na, ott tanultunk mi Bagoly Brúnó tanító bácsi Erdei tanodájában.

– Brúnó…, Bagoly… Hm, nem ismerem – vallotta be Alfréd úr kelletlenül.

– És tudtok-e számolni? – szólalt meg most először Légy Stefánia.

– Bújócskázva tanultuk! Egy, kettő, három, négy…

– Elég! – vágott közbe a tanítónő. – És a szorzótábla? Az megy-e?

– Porzótáblaaa? Por az nálunk nincsen! – jelentette ki Csiporka. – Csak Bíborka szárnyán van. De tetszik tudni, mi Ibivel rendesen takarítunk!

– Táblánk viszont van a boltban – egészítette ki barátnőjét Bíborka. – Arra írja Ibi a virágok nevét, és az árát.

– Ki beszél itt porról??? – tüsszentett a szó említésének hatására a kissé túl érzékeny Méh Elvira.

– Hát, a Lógus néni! – nézett a hölgyre kedvesen Bíborka, bár egy kissé értetlenül.

– Ő nem Lóhús néni, hanem az iskolai szihi, vagy mi – nézett Csiporka kissé megrovóan Bíborkára.

Párbeszédük hallatán az asztal mellől, és a ház elől hangos kacagás törte meg a beálló csendet.

– Úgy látom, mellettetek sosem fogunk unatkozni! – törölgette meg a kacagástól könnyező szemét egy kockás zsebkendővel Kockás Alfréd bácsi a vastag szemüveg mögé nyúlva. – Elvira, Stefánia, Balambér! Kedves kollégáim! Egyetértetek velem ugye, ha mindkét felvételizőnket a haladó csoportba helyezzük?

***

(A szerző Facebook oldala ITT.)

 

Szerző: 2018. 08. 14.
Ha még nincs közöttünk, csatlakozzon most az Unokáink is olvasni fogják oldal kedvelőihez a Facebookon!

Hasonló

Az út  

Tüttő József alkotása Szinte  meggyötört  arcok,  holott  egy  életút  harcosai  a  születéstől  a  végsőkig.  Egyetlen  ember  akinek  annyiszor változik az  arca,  ahány állomást  tudhat  maga mögött.  Hogy sejthetnénk  gyermekkorban,  milyen ... Tartalom megtekintése

Pomaranski Luca portréja

Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban  szabad  beszélni, én  mégis  a portrézást  találom a legizgalmasabb alkotói  munkának.  Huszár  Boglárka  ragyogó   képet festett  Lucáról,  aki csak  éppen  bekukkantott  a  vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése

Pince bejárat, Tokaj

Bíró  Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően  szomorkás időben  vágyódva  nézhetünk  erre  a  Bíró Ernő  által   megpingált  képre. Kirobbanó  fényekben  pompázik   a  pince  tetején  dúsan  hajtó ... Tartalom megtekintése

Emlék

Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése

Csend a sziklák tövében

Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető  világunk   tele  van  meglepetéssel,  olyannyira,  hogy  belefér  bármilyen  szokatlan  torz,  pszicho,  sci fi,  csak  rettentsen! Nehéz  elhatárolódni,  nehéz kimaradni,  így  azután     egyszer... Tartalom megtekintése