Tüttő József alkotása Szinte meggyötört arcok, holott egy életút harcosai a születéstől a végsőkig. Egyetlen ember akinek annyiszor változik az arca, ahány állomást tudhat maga mögött. Hogy sejthetnénk gyermekkorban, milyen ... Tartalom megtekintése
Bogár-felvételi
Csiporka és Bíborka számot ad tudásáról
Csütörtökön reggel ismét korán csörgött a vekker, de senki nem tiltakozott ellene, mert igaziból mindhárman kíváncsiak voltak rá, hogyan vizsgálják meg vajon a bogárkák képességeit, tudását.
Az állatkert bejáratánál a biztonsági őr mellett egy apró növésű, vastag szemüvegű ember is állt, aki csak kockás kalapja szélét billentette meg az érkezők köszöntésének viszonzásaként.
– I-gaz-ga-tó – szótagolta balra nézve Csiporka, miközben áthaladtak a bejárati folyosón.
– P é n z t á r – betűzgette Bíborka, aki jobbra csavargatta a fejét.
A kis kockás ember váratlanul eltátotta a száját, előkapta a zsebéből a noteszét és a tollát, és sietősen írni kezdett.
– Mit ír vajon a kockás bácsi? – súgta Ibi fülébe Bíborka.
– Lehet, hogy forgalomszámláló, és azt számolja, hányan jöttek be a kapun – tippelt Ibi minden meggyőződés nélkül.
– Hát, szerintem nem, hiszen a jegyeken biztosan van valamilyen szám, ami alapján pontosan meg tudják számlálni a nap végén, mennyien voltak egy-egy nap az állatkertben. Sőt, szerintem a bevételből is lehet erre következtetni – gondolkodott hangosan Csiporka, és Ibi gallérján azonnal hátra fordult, hátha ki tud deríteni valamit az ember kilétéről.
– Jó vastag szemüvege van! – jegyezte meg Bíborka. – Nem valami szép látvány… – sajnálkozott kifelé, de belül örült, hogy az ő szeme teljesen rendben van.
– Nem hát! De szegény, ha nem viseli, szinte semmit sem lát… Tudod, Bíborkám, a szépség nem minden. És az embereknél elég hamar el is múlik ráadásul. Sokkal többet ér, szerintem, a kedvesség, és a jóság.
– Most azt mondod, hogy minden vastag szemüvegű ember extra kedves? – értetlenkedett a pillangó.
– Nem. De azt gyanítom, nagyon okos lehet. Az okos emberek sokat olvasnak. Biztosan attól romlott el a szeme! – vélekedett Csiporka. – Ó! Eltűnt a szemem elől! – bosszankodott a bogárka csalódottan. – Most hogy derítsem ki, hogy ki ő?!
Mire ezt kimondta, épp odaértek a Bogársuli bejáratához.
– Ibi! Te nem tudsz bejönni ide! Túl magas vagy! – kapaszkodott meg feltámadó félelmében Ibi fülében a pillangó.
– Kérem, fáradjanak be! – szólt ki egy férfihang.
Ibi a lépcsőre tette a két bogárkát, és a biztonság kedvéért tolt egyet Bíborkán, hogy biztosan bemenjen az iskolába. Néhány pillanat múlva Csiporkát hallotta:
– Látod, Bíborka? Nem tűnt el mégsem! Csak biztosan tud egy rövidebb utat is az iskoláig – örvendezett Csiporka.
– Dr. Kockás Alfréd vagyok – mutatkozott be a portánál megismert vastag ókulárés férfi. Az állatiskolák központi igazgatója vagyok – hajtotta meg magát. – Jobb oldalamon foglal helyet iskolapszichológusunk, Dr. Méh Elvira. A bal oldalamon ül Hangya Balambér, a nem röpképes bogarak tanítója, mellette, Légy Stefánia, a repülők oktatója.
– Csiporka vagyok – hajolt meg tanárai felé illedelmesen a kis csíkos hasú bogár. – Jó napot kívánok!
– Bíborka vagyok – folytatta azonnal a pillangó. – Kezét csókolom!
– Illedelem tízből tíz pont – szólalt meg Alfréd úr. – Olvasás tízből kilenc pont Csiporkának, nyolc pont Bíborkának.
– Honnan tetszik tudni, hogy ezen a héten megtanultunk olvasni? – lepődött meg Csiporka.
– A bejáratnál azonnal észrevettem, ahogy tájékozódni kezdtetek – dicsérte meg őket az igazgató úr, s a lányok örömükben azonnal elfelejtették, hogy kezdetben kissé furcsa jelenségnek tartották.
– Jártatok-e már iskolába? – tette fel Kockás úr a következő kérdést.
– Jártunk bizony! – szólalt meg az időközben teljesen oldottá vált Csiporka.
– Tetszik ismerni a mi szépséges erdőnket, ahol a gombaházunk is áll? – kérdezte Bíborka. – Na, ott tanultunk mi Bagoly Brúnó tanító bácsi Erdei tanodájában.
– Brúnó…, Bagoly… Hm, nem ismerem – vallotta be Alfréd úr kelletlenül.
– És tudtok-e számolni? – szólalt meg most először Légy Stefánia.
– Bújócskázva tanultuk! Egy, kettő, három, négy…
– Elég! – vágott közbe a tanítónő. – És a szorzótábla? Az megy-e?
– Porzótáblaaa? Por az nálunk nincsen! – jelentette ki Csiporka. – Csak Bíborka szárnyán van. De tetszik tudni, mi Ibivel rendesen takarítunk!
– Táblánk viszont van a boltban – egészítette ki barátnőjét Bíborka. – Arra írja Ibi a virágok nevét, és az árát.
– Ki beszél itt porról??? – tüsszentett a szó említésének hatására a kissé túl érzékeny Méh Elvira.
– Hát, a Lógus néni! – nézett a hölgyre kedvesen Bíborka, bár egy kissé értetlenül.
– Ő nem Lóhús néni, hanem az iskolai szihi, vagy mi – nézett Csiporka kissé megrovóan Bíborkára.
Párbeszédük hallatán az asztal mellől, és a ház elől hangos kacagás törte meg a beálló csendet.
– Úgy látom, mellettetek sosem fogunk unatkozni! – törölgette meg a kacagástól könnyező szemét egy kockás zsebkendővel Kockás Alfréd bácsi a vastag szemüveg mögé nyúlva. – Elvira, Stefánia, Balambér! Kedves kollégáim! Egyetértetek velem ugye, ha mindkét felvételizőnket a haladó csoportba helyezzük?
***
(A szerző Facebook oldala ITT.)
Hasonló
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, ...
Pomaranski Luca portréja
Győr Bécsi kapu tér. Egy cs...
Egy kis nyelvészkedés a Piñ...
Történetek a füstölődő szal...
Pince bejárat, Tokaj
Emlék
Rekviem-féle egy pót-nagyap...
Síkpályás hegymászás feltör...
Szilveszter Székelyföldön 1...
Szilágyi Imre statisztikus...
Madeira mesélő kék csempéi,...
Feljárat a borospincékhez
Nótával veszekedtek, nótáva...
Fény derült az árnyékszéken...
Szent Donát kápolna Balaton...
Sárga tengeralattjáró és vö...
Isten lélegzete
Mezitlábas Madonnák a Hagia...
Az út
Hegyet hágék, lőtőt lépék, a sárkány farkán túráztam
Megtépett sziklák, leszakadt hegyormok, madeirai séta egy csángó ima ritmusára Légvonalban… Ha valahol tényleg látni is lehet, mit jelent ez a kifejezés, az a Ponta de São Lourenço, azaz a... Tartalom megtekintése
Pomaranski Luca portréja
Huszár Boglárka alkotása Csak általánosságban szabad beszélni, én mégis a portrézást találom a legizgalmasabb alkotói munkának. Huszár Boglárka ragyogó képet festett Lucáról, aki csak éppen bekukkantott a vászonra, hogy ... Tartalom megtekintése
Győr Bécsi kapu tér. Egy csepp harmónia
Hargitai Beáta alkotása Győr talán legszebb tere a Bécsi kapu tér. Szinte minden épülete műemlék, barokk, copf, és kora klasszicista stílusú homlokzatokkal. (Wikipédia) A tér ragyogása, elegánsan hangolt épületei a ... Tartalom megtekintése
Egy kis nyelvészkedés a Piña Coladaval kapcsolatban
Szűrt ananászt jelent magyarul, szögezném le Móricka kedvéért… …akinek mint tudjuk, mindenről ugyanaz jut eszébe. Felhívnám továbbá a figyelmét az “ ñ ” betű kalapocskájára, ami által “ ny “-ne... Tartalom megtekintése
Történetek a füstölődő szalonnatáblák mellől
A régi házak padlásai mindig is kincseket rejtettek és rejtenek magukban Éreztem én ezt már gyerekkoromban, ugyanis állandóan azon siránkoztam, hogy mikor mehetek már fel én is a hijúba, ami... Tartalom megtekintése
Pince bejárat, Tokaj
Bíró Ernő alkotása 30×42 cm, akvarell Ebben a rémítően szomorkás időben vágyódva nézhetünk erre a Bíró Ernő által megpingált képre. Kirobbanó fényekben pompázik a pince tetején dúsan hajtó ... Tartalom megtekintése
Emlék
Ősz Zoltán alkotása 25×30 cm, pasztell. 2024 “Jaj, a gyerekkor mily tündéri kor volt: egy ködbe olvadt álom és való, ha hullt a hó az égből, porcukor volt, s a... Tartalom megtekintése
Csend a sziklák tövében
Biszák László alkotása 35x60cm. Lüktető világunk tele van meglepetéssel, olyannyira, hogy belefér bármilyen szokatlan torz, pszicho, sci fi, csak rettentsen! Nehéz elhatárolódni, nehéz kimaradni, így azután egyszer... Tartalom megtekintése
Rekviem-féle egy pót-nagyapához, és az ő Erdélye egy évszázadához
Tata nyáron mindig a garázs tetején ült. Ült és nézett le az utcára, élvezte a nyarat, az árnyékos szőlőlugasban, ami teljesen befutotta a garázs lapos tetejét, árnyas kuckót formálva. Ha... Tartalom megtekintése